A fenti kérdések tárgyalásához az egyik, tartózkodás és eltöltött idő szempontjából kiemelt területet vizsgájuk meg, az irodákat, néhány B.E.G. által javasolt megoldással.
Jelenlegi helyzet
Napjainkban teljesen eltérő műszaki szintű irodaépületekben kell dolgozniuk a munkavállalóknak, a 60-as, 70-es évekbeli épületektől a teljesen modern, újépítésű üvegpalotákig. Ebből fakadóan az ezekben található mesterséges világítás színvonala is egészen szélsőséges skálán mozog még akkor is, ha természetesen a közel fél évszázados épületeket időközben többször felújították.
Sajnos a mai napig találkozunk még, szinten semmiféle aktuális előírásnak nem megfelelő, fénycsöves lámpatestekkel ellátott helyiségekkel, vagy éppen az energiahatékonyság és modernizálás jegyében rosszul, méretezés és szabványok figyelembevétele nélkül felújított, vagy ahogy emlegetni szokták, „ledesített” épületekkel.
Mindemellett nagyon sok esetben az új építésű irodaházaknál is tapasztalhatók a világítás kialakítása terén jelentős hiányosságok, amelyek a vonatkozó előírások felületes ismeretéből, vagy egyszerűen csak részleges alkalmazásából következnek.
Szabványok és előírások
A beltéri mesterséges világítás kialakításához az alapvető irányelveket és elvárásokat az MSZ EN 12464-1:2022 szabvány tartalmazza, amelyik részletesen tárgyalja a lámpatestek minőségi elvárásait (pl.: színvisszaadás), a műszaki paraméterekből és elhelyezésből adódó következmények figyelembevételét (pl.: káprázásmentesség vagy éppen a megvilágítási egyenletesség), de foglalkozik a vezérlés alkalmazásával mind világítás-minőségi, mind pedig energiahatékonysági szempontból.
Emellett az MSZ EN 17037:2018+A1 szabvány foglalkozik a természetes világítással épületekben, valamint az új MSZ EN ISO 52120-1:2022 épületek energetikai teljesítőképességét tárgyalja.
Továbbá, az új beruházások során készülő irodaépületek esetén már a nemzetközi LEED, BREEAM vagy éppen DGNB minősítési rendszereknek, azok minél magasabb szintjének próbálnak megfelelni energiahatékonysági szempontból.
Tervezési kérdések
Mint minden műszaki területen, itt is igaz, hogy tervezési stádiumban dől el minden, így kiemelten fontos a megfelelő körültekintés, hogy a szabványból ne csak a sablonos megvilágítási értékek (150 – 300 – 500 lux), valamint a méretezőszoftverek száraz, mechanikus kalkulációi kerüljenek alkalmazásra, hanem az előírások azon részei is, amelyek a valós, egyedi alkalmazási körülményeket, elvárásokat és azok következményeit veszik figyelembe.
Ilyen például a természetes fény meglétének hasznosítása és számításba vétele, amely nem csak jelentős energiahatékonyságot befolyásoló tényező, de nem mellőzhető a megfelelő egyenletesség kialakításakor.
Sajnos ezek a részletek nem, vagy csak nagyon ritkán köszönnek vissza a terveken.
Márpedig a jelenlegi energiapiac előbb vagy utóbb rákényszeríti a végfelhasználókat arra, hogy az eddig hatékonysági nézőpontból kevésbé szem előtt tartott világítási rendszereknél ne egyszerűsödjön le a megoldás a LED alkalmazására, hanem szabályozással tovább mérsékeljék az üzemeltetési költségeket.
Abban pedig csak reménykedhetünk, hogy a hazai szabályozások és követelmények a mesterséges világítás egészségügyi hatásait olyan erősen előtérbe helyezik, hogy azok kikerülhetetlenek lesznek egy-egy új beruházás vagy átfogó retrofit esetén.
Hatékonyság, komfort és egészség
Amennyiben alkalmazni kívánjuk a már említett MSZ EN 12464-1:2022 szabvány előírásait és emellett még az energiahatékonyság javítása is céljaink közt szerepel, nem mellőzhetjük az automatikus világításvezérlési megoldásokat. Kiemelten igaz ez az olyan állandó tartózkodásra, munkavégzésre kialakított helyiségek, épületrészek esetén, mint az irodák, legyen az kisméretű, zárt iroda vagy nyitott légterű, több munkahelyet magába foglaló helyiség.
Amellett, hogy az automatizmus egy nagyon kellemes, komfortos megoldást nyújt, alapvetően biztosít bennünket arról, hogy a világítás csak akkor működjön, ha a területen mozgás van, tehát szükséges a mesterséges fény.
Ez a hatékonyság kiindulópontja.
Egy klasszikus jelenlétérzékelővel, amely ki- és bekapcsolja a világítást, már megoldható ez a feladat.
Balra: PD11-M-1C-FLAT jelenlétérzékelő, jobbra: PD2-M-1C-DE jelenlétérzékelő
Ebben az esetben viszont azzal a problémával szembesülünk, hogy a beáramló természetes fényt szinte egyáltalán nem hasznosítottuk, és energiahatékonysági szempontból is csak annyit tettünk, hogy nem felejtik felkapcsolva a világítást…
Az ok, az egyszerű kapcsolós technológia, amelyik csak egy (általunk beállított körülbelüli) kapcsolási küszöbértéket tud figyelni, és ameddig ezt a szintet külső forrásból nem éri el a megvilágítás érték, úgy az érzékelő fenntartja a világítást. Ennek eredménye, hogy egy jól méretezett irodai lámpatestcsoportnál, ahol megfelelően figyelembe vették a karbantartási tényezőt, majd a szabvány javaslata szerint 500 luxra állították a kapcsolási értéket, órákon keresztül, sőt akár a nap túlnyomó részében 700 – 1100 lux közötti megvilágítást tapasztalhatunk.
Könnyen beláthatjuk, hogy ez nem nevezhető energiahatékony megoldásnak, továbbá komfort, illetve egészségügyi szempontból is káros, hiszen a túl sok fény hosszútávon nem csak a látásra, de a szellemi, pszichés állapotra is nagyon rossz hatással van!
Jelenlétérzékelő működése relé kimenettel
1. Mozgások érzékelése
2. Mesterséges világítás felkapcsolása
3. A kívánt megvilágítási szint feletti érték
4. Természetes fény eléri a kívánt szintet, a mesterséges világítás lekapcsol
A már említett szabványok előírásait, javaslatait jóval nagyobb mértékben tudjuk kielégíteni, ha szabályozást alkalmazunk, amely a világítástechnikában elsősorban a DALI megoldásokat jelenti.
Egy korábbi cikkünkben részletesebben taglaltuk a DALI szabvány (MSZ EN IEC 62386) által biztosított lehetőségeket, valamint a B.E.G. által kínált, különböző műszaki, beruházási és szolgáltatási szintű megoldásait.
A DALI szabályozás nagy előnye, hogy figyelembe tudjuk venni és teljes mértékben hasznosítani is tudjuk az adott helyiségben tapasztalható természetes fényt a folyamatos fénymérésnek köszönhetően, és csak annyit emelünk rá a mesterséges világítással, amennyi éppen a kívánt szint eléréséhez szükséges. Ha mindezt kiegészítjük még a kézi beavatkozás lehetőségével, akkor teljes mértékben biztosítjuk az egyedi helyzeteknek vagy személyektől függő igényeknek való megfelelést, amelyre szintén utal a szabvány, mint elvárásra. Egy ilyen megoldással már maximalizálhatjuk a hatékonyságot a világítási oldalon, valamint kellően magas komfortszintet kínálunk a területen dolgozók számára.
Világításszabályozás működése
1. Mozgások érzékelése
2. Mesterséges világítás felkapcsolása
3. A kívánt, állandó megvilágítási szintre történő szabályozás
4. Természetes fény eléri a kívánt szintet, a mesterséges világítás lekapcsol
Szabályozás, de hogyan
Amit a szabályozás esetén először is el kell dönteni, hogy a már említett cikkben részletezett, például a B.E.G. által is kínált megoldási lehetőségek közül melyiket szeretnénk alkalmazni. Ez függ egyrészt a beruházói/végfelhasználói igényektől és céloktól, másrészt természetesen a rendelkezésre álló költségkerettől. Ahogy azt már korábban tárgyaltuk és minden műszaki megoldásra igaz: nagyobb szolgáltatási szint nagyobb invesztációval jár és valamivel hosszabb megtérülést is eredményez. Ez viszont attól függ, hogy amennyiben a nagyobb költségekkel járó rendszert preferáljuk, mint például a DALI-SYS, akkor az abból adódó előnyöket jól tudjuk-e hasznosítani más területeken: gépészeti működtetések, energiamenedzsment, …
Azt tapasztaltuk, hogy azoknál a projekteknél, ahol ugyan már kiírásra került, hogy DALI rendszert kell alkalmazni, legtöbbször nincs egyéb igény, mint a helyi, világítási- vagy munkacsoportonként történő világításszabályozás.
Ezért ilyen esetekben a B.E.G., a már most is népszerű DALI Kompakt készülékeit ajánlja megoldásként a megújult DACO kínálattal, amely gyors és egyszerű tervezést, kivitelezést, programozást és nagyon gyors megtérülést biztosít a projekt szereplői számára.
Megoldási javaslatok – kis irodák
Egy kisebb, zárt iroda a legegyszerűbb feladat, mivel a területet általában meg lehet figyelni egyetlen érzékelővel, de ügyelni kell rá, hogy az elhelyezéskor a készülék rálásson az ülő tevékenységet folytató személy kis mozgásaira (billentyűzet vagy egér kezelése), ne legyen takarásban (monitor, belsőépítészeti díszítés, …). Amennyiben egy kisebb helyiségben is két külön munkahely található, ráadásul ellentétes oldalon elhelyezve, úgy mindenképpen javasolt két érzékelőt alkalmazni (master-slave kapcsolattal) a kellemetlen lekapcsolások elkerülése érdekében.
Fontos szempont még, hogy a készüléket a munkaterület, tehát az asztallap fölé érdemes beépíteni, mert a fénymérő ebben az esetben tud pontosabb fényviszonyokat mérni reflexióból a megfelelő szabályozáshoz.
Általában kis irodánál nem kell kiemelten figyelni a megvilágítási egyenletesség szabályozással történő biztosítására, de egy hosszúkás alakú, a rövid oldali ablakkal rendelkező helyiségben, ahol két munkahely található teljesen eltérő fényviszonyokkal, ott erre is ügyelnünk kell.
Kompakt készülékek alkalmazása esetén két különálló zónát javasolt alkalmazni, két önállóan működő master érzékelővel.
Balra: Érzékelő elhelyezése kis irodában, jobbra: Master-slave érzékelő elhelyezés közepes méretű irodában
A kínálat kellően széles annak függvényében, hogy az adott helyen milyen beépítési körülményeknek kell megfelelni (álmennyezeti vagy felületre szerelés) vagy éppen milyen belsőépítészeti kívánalmak vannak.
Balra: PD11-M-DACO-FLAT DALI-2, középen: PD9-M-DACO-DE DALI-2, jobbra: PD2N-M-DACO DALI-2
Megoldási javaslatok – nyílt légterű irodák
A modern irodaépületek nagy része nyitott légterű, több munkacsoportnak helyet adó épületrészekből áll.
Tervezési oldalról nem csak a hagyományosan vett méretezés és lámpatestek elhelyezése egyszerűen a kérdés, hanem ezeknek az eredményét jelentősen befolyásoló csoport, illetve zónakiosztás az érzékelők és érzékelési területeik figyelembevételével. Kritikus pont, hogy az egyenletesség kérdésénél az önállóan működő világítási csoportok határainál lévő lámpatest hova is tartozzon, hiszen a másik zónába eső, de közeli munkahelyénél ez kiesik a megvilágítás biztosításából! Emellett még a természetes fény is „bezavar”, hiszen a nagy üvegfelületekkel rendelkező épületrészeknél már szűrt napsütés (vagy akár napkelte, naplemente) esetén is mérhető és hasznosítható természetes fény áll rendelkezésre. Ilyenkor a zónakiosztást javasolt az ablakos felülettel párhuzamos elosztásba rendezni, még akkor is, ha ez keresztezi az asztalcsoportokat és logikátlannak tűnik.
Amennyiben van lehetőség kisebb zónákat alkalmazni (amihez szükséges a megfelelő számú és egyenletes lámpaelrendezés), akkor ezeknél egyesével, egy-egy master készülékkel megoldható a szabályozás.
A kis irodákhoz hasonlóan itt is a kívánalmak és körülmények függvényében tudjuk kiválasztani a DACO készülékek közül a megfelelőt, amelynek a látóterét hagyományos slave jelenlétérzékelővel tudjuk növelni.
Mindemellett ügyelni kell a logikai zónahatárokra is, ami azt jelenti, hogy a nagyforgalmú közlekedőtereket, folyosókat mindenképpen ki kell zárni az érzékelésből a felesleges bekapcsolások elkerülése érdekében.
Nyílt légterű iroda 4 db, keresztirányú világítási zónával, a természetes fénynek megfelelően
Amennyiben az egész épületet lefedő DALI rendszerben nem is gondolkodunk, de egy-egy nagyobb nyílt légterű résznél a jövőbeli átrendezésekkel és átalakításokkal kell számolnunk, úgy nagy előnyt jelenthet a DALI-LINK multiroom kínálat alkalmazása, amelyik egyetlen DALI vonal erejéig egy mini rendszer lehetőségeit nyújtja: utólagos átcsoportosíthatóság, vagy akár egy csoporton belüli zónák létrehozása százalékos ofszet beállításával, így javítva a megvilágítási egyenletességet. Hogy mit tudunk egyetlen ilyen vonalban megoldani, azt a B.E.G. honlapján található DALI vonaltervezővel tudjuk ellenőrizni.
Továbbá a DALI-LINK kitűnő megoldás nagy tárgyalók, előadók világításának kezelésére is, ahol a fent említett előnyökön kívül nagyszerűen kihasználhatjuk a világítási képek (pl.: prezentáció, előadás, vetítés,…) behívásának funkcióját is.
DALI-LINK alkalmazás irodai területen
Amennyiben mégis egy komplett buszrendszer kiépítése a feladat, úgy rendelkezésre áll a DALI-SYS, amely akár 400 DALI vonal összefogására képes, igény esetén egyedi vizualizációval, BACnet protokollon keresztüli kommunikációval épületfelügyelet felé.
Ezen kívül rendelkezésre áll a BMS DALI-2 érzékelőcsalád egy DALI-2 centralizált rendszerbe történő beillesztéshez, vagy akár a B.E.G. KNX kínálata, akár speciálisan kiegészítve a DALI-LINK beintegrálásával.
Amit bármely szabályozási megoldásnál irodai alkalmazás esetén javaslunk, az a kézi beavatkozás lehetővé tétele, amely a DALI Kompakt DACO esetén gyártófüggetlen nyomógomb segítségével lehetséges, míg a buszos hálózatoknál nyomógomb interfészt kell alkalmazni.
Kommunikáció DALI Kompakt DACO készülékekkel
Bár a DACO készülékek szigetüzemmódban szabályoznak, ezért nem címezhetők komplett buszos rendszerbe, amennyiben ki akarjuk használni a területen történő jelenlét, mozgás információját egy épületfelügyelet, hűtés-fűtés vezérlése céljából, akkor választhatunk olyan készüléket, amelyik plusz potenciálfüggetlen relé kimenettel rendelkezik. Így máris rendelkezésre áll világítási zónánként egy jel, amit tetszés szerint felhasználhatunk.
PD2N/PD4N-M-DACO-1C DALI-2 kompakt DALI jelenlétérzékelő plusz relékimenettel
Megtérülés
Általános szabály, hogy hatékonysági és megtérülési számításokat mindig egyedileg, helyiségenként lehet elvégezni az ottani adottságokat a lehető legjobban figyelembe véve. Például két teljesen azonos méretű és funkciójú irodának ilyen jellegű számai teljesen eltérőek lehetnek a tájolás (északi-déli-keleti-nyugati fekvésű), kihasználtság (az egyikben egy honlaptervező dolgozik napi 8-10 órában, míg a másikban egy területi értékesítési vezető, aki a hét nagy részében nincs is az irodában) és az ott dolgozók viselkedésének, környezettudatosságának vagy éppen fényérzékenységének függvényében.
Általánosságban elmondható, hogy irodai környezetben egy jól kialakított DACO világításvezérlés 2-3 éven belül megtérül és utána jelentős energia-, tehát költségmegtakarítást biztosít az üzemeltető számára!
Konklúzió
A fenti áttekintéssel azon felül, hogy elvi szinten megemlítettünk néhány megoldást, reményeink szerint rávilágítottunk egyrészt a világításszabályozás alapvető előnyeire, másrészt azokra a pontokra, amelyeket a szabványoknak való megfeleléshez már korai tervezési stádiumban figyelembe kell venni és el kell dönteni a beruházóval, végfelhasználóval közösen.
Ekler Attila
B.E.G. Hungary Kft.
Borítókép forrása: B.E.G. Brück Electronic GmbH
