Beszámoló a 2014. január – 2017. január közötti időszak tevékenységéről
Összefoglalás
A tagozat tevékenységét az MMK Ügyrendje, illetve a tagozati Ügyrend szerint végezte.
Világítástechnikai szakmérnök képzés az OE-n
Magyarországon évtizedek óta egyedülállóan az Óbudai Egyetemen (és annak jogelődjein) folyik célirányos posztgraduális világítástechnikus képzés. Ennek célja, hogy a jelentkezők olyan világítástechnikai alapismeretek birtokába jussanak, amivel könnyedén el tudnak helyezkedni a világítástechnikát érintő gyártói, tervezői, forgalmazói, kutatói, üzemeltetői és alkalmazástechnikai területeken.
T-sorozatú leágazódobozok az OBO Bettermanntól
A T-sorozat az OBO egyik legsokoldalúbb és legváltozatosabb termékcsaládja, amely minden felhasználási területhez ideális megoldást kínál. Az OBO fejlesztői kiváló minőségű alapanyagok felhasználásával, az optimális falvastagság és szilárd konstrukció kialakításával olyan leágazódobozokat hoztak létre, amelyek a legkeményebb feltételek között is biztonságosan alkalmazhatóak. A leágazódobozok UV-álló, halogénmentes polipropilénből készülnek, anyaguk nem tartalmaz fluort, klórt és brómot.
BIM alapú tervezés
Az Elektrotechnikai tagozat felkért szerzőcsoportja által elkészült a „BIM alapú tervezés” című útmutató, mely különös tekintettel a BIM építményvillamossági tervezési vonatkozásaival foglalkozik. Az anyag további gyakorlati ismeretek szerzésével bővülni fog.
Egyre több háztartási méretű kiserőmű épül
Az első fél évben 2850 háztartási méretű kiserőmű (hmke) létesült, beépített teljesítményük több mint 22 megawatt, a berendezések szinte mindegyike napelemes – közölte honlapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Beszámoló a PAKS II. konferenciáról
December 1-jén a Magyar Energetika és a VGF szaklap kiadója szervezett konferenciát PAKS II. – a szakmáról, politikamentesen címmel. Több mint 7000 szakemberre lesz szüksége PAKS II.-nek, megkezdődik a felvonulási terület kivitelezése.
Épül Lengyelország első digitális alállomása
Lengyelország legnagyobb áramszolgáltatója, a TAURON Dystrybucija S.A. a délnyugat-lengyelországi Oborniki Śląskie városában működő 110 kV alállomás korszerűsítésre adott megbízást az ABB-nek. A felújítást követően ez lesz Lengyelország első digitális alállomása.
Az elektromobilitás záloga a megfelelő töltőhálózat kiépítése
A jövő kihívásairól kérdeztük az elektromos járművek üzemeltetési lehetőségeit vizsgáló műegyetemi kutatócsoportot.
Taposóaknák a fényszennyezés útján
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) négy évvel ezelőtti módosítása azt a reményt keltette, hogy előrelépés érhető el a fényszennyezés terén, legalábbis a kirívóan zavaró és tényleges világítási hasznot nem adó megoldások eltüntetésében.
Tervezőként a nagyvilágban
Kosztolányi Zoltán villamosmérnök
Villamosmérnökként bejárta a világot, nagy feladatokban vállalt oroszlánrészt, tapasztalatait, tudását másokkal is megosztja. Kosztolányi Zoltán tervezett itthon, Dél Afrikában, Új-Zélandon, Ausztráliában, a Közel Keleten. Specialitása a klinikák, kórházak, az olaj és gázipari projektek, aranybányák, magasházak, bevárárló központok stb tervezése és kis időre hazahozta szakmai sorsa – a meg nem épült Nabucco gázvezeték projektnek egyik felelőse volt. A színes életút minden részletét ismertetni több nap is kevés lenne, azonban egy órába sűrítve a legfontosabbakat összegeztük. Ezen kívül fontos összefüggésekre, különbségekre is rávilágított Kosztolányi Zoltán, a hazai és a külföldi tervezési gyakorlat kapcsán.
A tető éghetőségének meghatározása a villámvédelmi kockázatkezelés során
A villámvédelmi kockázat nagyságát döntően befolyásolja, ezért a kockázatkezelés egyik legfontosabb paramétere a „tető éghetősége”. Fontossága ellenére az MSZ EN 62305-2 gyakorlatilag semmit nem ír arról, hogy mit is kellene a „tető” és az „éghető tető” alatt érteni. Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül a nemrég megjelent, a www.obovikop.hu oldalról szabadon letölthető Villámvédelmi kockázatkezelés című elektronikus kézikönyv alapján.
Villamos Robbanásbiztonság-technikai Munkacsoport alakult
Megtartotta alakuló ülését 2017. október 19-én az MMK – ELT RB Munkacsoport. Az eseményen ismertetésre kerültek a munkacsoport előtt álló feladatok, valamint kitűzték a teljesítések határnapjait is.
Háztartási méretű kiserőmű létesítése az ELMŰ területén
Az ELMŰ Hálózati Kft. által 2004-ben bevezetett eljárásra építkezve kialakította a HMKE szabályozásának alapjait és főbb kereteit.
Panelos épületek villamos hálózatainak felújítási szakmai javaslata
Az 1965–1992 között épült, országosan mintegy 500 ezer panelos (lakótelepi) lakás, valamint a 250 000 iparosított technológiával készült épületek lakásainak belső villanyszerelését, felújítási lehetőségeit tekintjük át.
Hatéves a VITERA az Óbudai Egyetemen
Hét évvel ezelőtt, 2010 nyarán kezdődött el egy hézagpótlónak szánt gondolat koncepcionális kidolgozása, hogy hazánkban az erősáramú villamos tervezők képzése egyetemi keretek között valósuljon meg.
Kormányhivatali tájékoztató
Az ingyenes közműcsatlakozással és villanyszerelői regisztrációval kapcsolatban
Számos információ látott napvilágot az elmúlt időszakban a „nemzeti” adatbázist illetően, amely a villanyszerelőket, villanyszerelő vállalkozásokat gyűjti csokorba azzal a szándékkal, hogy az igénybejelentők az áramszolgáltatóktól függetlenül választhassanak kivitelezőt – azonban lassan tisztul a kép.
Építési termékről szóló kormányrendelet
A Magyar Közlöny 2017. szeptember 11-i számában megjelent az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló Korm. rendelet.
Kérdőív a kötelező felelősségbiztosításról
Az utóbbi időben megnövekedett a szakmai felelősségbiztosítás jelentősége. A Magyar Mérnöki Kamara feladatának érzi, hogy tagjai és nyilvántartottjai részére a piacon elérhetőnél kedvezőbb lehetőségeket kínálja fel.
