A 4.2.2. alfejezet második bekezdése ad most okot a vitás helyzetre:
Ahol csatlakozási pont és leágazási pont egybeesik, (nincs csatlakozó vezeték), ott a 2% feszültségesés a teljes méretlen fővezetékszakaszra értendő.
A konkrét eset XX településen az országhatár közelében lévő XX szakaszoló állomás villamosenergia-bővítésénél van. A szakaszoló állomást egy közcélú állomásból régebben kiépített XX tulajdonú méretlen 1030 m hosszú 240-es réz földkábel látja el független áramkörként, végén a mérőhellyel. 3x25 A-ről 3x50 A-re való bővített igénnyel számolva a mérőhelynél 1,66% feszültségesés lesz a kábelvégen. Közcélú kisfeszültségű elosztóhálózat nincs a kábel előtt, de csatlakozó vezeték sem. Csatlakozási pont a transzformátor állomáson belül az áramköri főbiztosítások elmenő kapcsai, tehát a csatlakozási pont és leágazási pont egybeesik.
Véleményem szerint erre az esetre vonatkozik az előbbiekben kiemelt, szerintem egyértelműen megfogalmazott szabványidézet, melyet a szolgáltató most illetékes jóváhagyó régiója nem fogad el, másik régiója viszont elfogadná.
A leírtak alapján Kamara részéről tud-e most adni valaki szakvéleményt, mellyel pozitív esetben lehet fordulni az áramszolgáltató felé?
A felvetett probléma a szabvány sajátos értelmezéséből adódik. Közcélú hálózatról csatlakoztatott fogyasztókat 7,5%-os feszültségeséssel is el lehet látni, a közvetlenül transzformátor állomásról is csatlakoztatott fogyasztók esetében pedig már ragaszkodik a szabvány a 2%-os feszültségeséshez – és ezt még további 1%-ra próbálja korlátozni az illetékes régió méréstechnikai szakterülete. Miért kell ilyen esetekben extra minőségű feszültséggel ellátni az érintett fogyasztót?
A XX is saját hálózatként, és nem saját csatlakozó vezetékként használja ezt a több magáningatlant is érintő, szerzett joggal rendelkező hosszú kábelt, így véleményem szerint nagyobb feszültségesés is megengedhető lenne annak érdekében, hogy szabványos feszültséggel való ellátás biztosított lenne.
Tervvéleményező által javasolt mérőhely-áthelyezés a kábel elejére még rontana is a feszültségesés mértékén (gyakorlatilag nem lenne probléma), de a XX, mint igénylő fogyasztó felé ezt kellemetlen jelezni a szabványismeret mellett.
A szabvány gyakorlatilag csak a lakás célú fogyasztási helyekkel foglalkozik, pl. a csoportos garázsok esetére nincs utalás egyidejűségre.
Több tervező kollégám részéről is felvetődött már, hogy kiszolgáltatottak vagyunk az áramszolgáltatói tervvéleményezőknek, mert nincs hová fordulni panasz vagy állásfoglalás kérés esetén. Jelen esetben is most ez a helyzet.
Állásfoglalás
A Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozatához intézett kérdésére, melyben a méretlen felhasználói hálózat méretezésére, a vezetékhálózat feszültségesésére vonatkozó állásfoglalásunkat kérte, az alábbi állásfoglalást adjuk:
Az MSZ 447:2019 szabvány egyértelműen meghatározza a csatlakozóvezeték és a méretlen fogyasztói vezeték méretezésének szempontjait. A csatlakozóvezeték és méretlen fővezeték feszültségesésre vonatkozó követelményeit a szabvány 4.2.2. szakasza tartalmazza.
„A csatlakozóvezeték és méretlen fővezeték együttes feszültségesése az eredő méretezési teljesítményből adódó terhelés mellett a közcélú elosztóhálózat névleges feszültségének legfeljebb 2%-a legyen. Az elosztóhálózati engedélyessel történő ettől eltérő megállapodás hiányában ebből legfeljebb 1% legyen a csatlakozóvezeték és legfeljebb 1% legyen valamennyi méretlen fővezeték együttes feszültségesése. Ahol a csatlakozási pont és a leágazási pont egybeesik, (nincs csatlakozóvezeték, pl. felfűzött elosztóhálózat) ott a 2% feszültségesés a teljes méretlen fővezeték szakaszra értendő.”
Amennyiben a hálózati leágazó pont és a csatlakozási pont azonos, a méretlen fővezeték megnevezése betápláló fővezeték (3.9.1.1.). A betápláló fővezeték méretlen magánvezeték, mely „a csatlakozó főelosztót a méretlen főelosztóval összekötő vezeték”
A kérdés leírása értelmében, a csatlakozási pont, a transzformátorállomás áramköri főbiztosító elmenő kapcsai. Ez egyúttal a közcélú hálózat leágazó pontja. Erre a szakaszra a 2% feszültségesés alkalmazandó.
Az állásfoglalást készítette:
Rajnoha László
MMK ELT, MMK szabványreferense
