Kicsit magasabb, 15,4 százalékos értéket hozott a tavalyi negyedik hónap. 2024 és 2025 áprilisában a bruttó villamosenergia-forgalom közel azonosan alakult (3329 gigawattóra és 3351 gigawattóra). A kedvezőbb importhányad a hazai termelés jelentős bővülésének tudható be (2816-ról 3020 gigawattórára).

Áprilisban öt napon is exportos volt a magyar importszaldó. Hasonlóképpen kezdődött a május, a hónap első három napján több áramot vittünk ki, mint amennyit behoztunk.

Annak fényében még értékesebb ez a javulás, hogy 2023-ban Magyarország Európa második legnagyobb nettó áram importőre volt Olaszország mögött, és az elmúlt 10 év mindegyikében a top 5-ben szerepelt. Emellett Litvánia és Portugália számítottak a legnagyobb nettó áram importőr országoknak, akikhez 2023-ban Németország is csatlakozott. A nominális értelemben számított nettó importigény mellett azonban érdemes a teljes áramfelhasználáshoz is viszonyítani a nettó behozott áram mértékét, ezzel a gazdasági teljesítménnyel arányosan vizsgálni a kitettséget.

A végső villamosenergia-felhasználás nettó importigénye alapján Magyarország az EU-ban a negyedik helyet foglalja el, és csak olyan kisebb országok előzik meg, mint Luxemburg, Észtország és Litvánia. Ugyanakkor a V4 országok közül messze a legnagyobb nettó áramimportőrnek minősül hazánk. A jövőben azonban a villamosenergia-kereslet várhatóan növekedni fog a fokozatosan üzembe álló akkumulátorgyárak és összeszerelő üzemek többlet energiaigénye miatt.