A MAVIR és az elosztói engedélyesek összehangolt munkájának eredményeként benyújtott hálózatfejlesztési tervét a MEKH a jogszabályokban előírt szempontokat, valamint a nyilvános konzultáció észrevételeit figyelembe véve határozatban hagyta jóvá.
Az átviteli rendszerirányító évente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét. A 2022-ben összeállított dokumentum tartalmazza a hálózatfejlesztés kiinduló adatait, a villamosenergia-rendszer természetviselkedéseit, fejlesztési politikáit, fejlesztési stratégiáit, valamint az átviteli hálózat következő tizenöt évben megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már jóváhagyott fejlesztéseket, illetve az elosztói hálózat tekintetében a következő tíz évben megvalósítandó beruházásokat.
A hálózatfejlesztési tervben javasolt fejlesztések folyamatos felülvizsgálata érdekében a jóváhagyó határozat több feladatot is előír az átviteli rendszerirányító és az elosztói engedélyesek számára. A feladatok végrehajtása a MEKH, a MAVIR és az elosztói engedélyesek szakértőinek együttműködésével történik.
A HFT jóváhagyásáról szóló határozat a MEKH honlapján olvasható.
Gyorsuló elektrifikáció
A villamosenergia-iparban zajló átalakulás, a felgyorsuló elektrifikáció, a fogyasztói igények növekedése jelentős fejlesztési kihívások elé állítják a hálózati engedélyes társaságokat. A MAVIR ZRt. a következő négy évben a korábbi éves ráfordítás sokszorosából összesen több mint 400 milliárd forint értékű korszerűsítést, kapacitásbővítést és rekonstrukciót tervez. A beruházások elősegítik, hogy a hálózat lépést tartson a fogyasztás várható növekedésével, az erőteljes naperőmű-építési hullámmal.
A meglévő alállomások bővítése mellett, több telephelyen, így például Pécsett, Hévízen, Szabolcsbákán, Perkátán újabb transzformátorok beépítésére volt, illetve van szükség, az adott térségek ellátásbiztonságának fenntartása érdekében. A teljesítménynövelés ki tudja szolgálni az újabb, jelentős volumennel rendelkező fogyasztók energia-, valamint az adott térségben jelentkező, és elsősorban napelemes erőművi fejlesztések csatlakozási igényeit. Ezekkel együtt, sor kerül az albertirsai és a martonvásári alállomások átépítésére, ennek során környezetvédelmi okokból kiváltjuk a kiemelten üvegházhatású SF6 gázzal működő megszakítókat. A tervek szerint több új kapcsolóállomás és két jelentősebb új alállomás is épül főként az ipari napelemparkok minél gyorsabb csatlakoztathatósága érdekében. A magyarországi villamosenergia-rendszerben jelenleg 4000 megawattnyi (MW) ipari és háztartási napenergia-kapacitás üzemel. Ez a nyilatkoztatási eljárás most lezárult első köre alapján további 5000 MW-nyi kapacitással bővülhet 2027-ig. A napelemes termelőkapacitásokkal így az eredetileg 2030-ra tervezett célt jóval korábban, már 2025-ig elérjük, a következő évtized elejére pedig akár kétszeresen meg is haladhatjuk – olvasható a hálózatfejlesztési terv elfogadásáról szóló MAVIR közleményben.
Több nemzetközi kapcsolat bővítése is szerepel a hosszú távú, 2030-ig szóló tervekben. Így a Békéscsaba és a romániai Nadab közötti, ugyancsak 400 kilovoltos távvezeték bővítése a második rendszer kialakításával, a Sándorfalva és Subotica közti második 400 kilovoltos távvezeték 2028-ig, illetve a Józsa és Nagyvárad közötti 400 kilovoltos távvezeték megépítése 2030-ig.
Zajlik két jelentősebb, az Európai Unió és Magyarország Kormánya által, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretéből támogatott program is. A kerepesi alállomás bővítése részben a főváros ellátásbiztonságának megerősítését szolgálja. Az átviteli hálózat egyes szakaszainak upgradeje keretében több mint 500 kilométer hosszban sodronycserét jelent a terhelhetőség növelése érdekében, továbbá összesen húsz 400 kilovoltos alállomás fejlesztése 2024 végéig. A magyar villamosenergia-rendszerben zajló átalakulás, a decentralizált termelés gyors felfutása, az ellátásbiztonság folyamatos fenntartása mellett minden korábbinál gyorsabb reakcióképességet követel a hálózati engedélyesektől.