Az új év és a pandémia megfelelő célokat és elhatározásokat kíván a szakmától.

Ezt szem előtt tartva a EuropeOn és tagjai úgy döntöttek, hogy az évet pozitív perspektívák meghatározásával kezdik, és megvizsgálják, hogy a járvány által kiváltott hatalmas és tartós gazdasági visszaesés hogyan változtathatja meg a korábbi célokat. Hogyan változtatja meg a társadalmi prioritásokat és milyen új üzleti lehetőségekhez vezethet, annak érdekében, hogy az elektromos vállalkozók helyreállítsák a korábbi vállalkozási környezetet.

Sajnos az EU bürokratáit, ezen a téren is a teljes bénultság jellemzi, ezért a szakma képviselete megfeleló lépések megtételére kényszerült. Ezt az új megközelítést az ismertetett tanulmány foglalta össze, amelyet január 26-án, az EuropeOn induló eseményén, egy nyilvános online konferencián mutattak be a szakma képviselőinek.

Természetesen tanulmányt készítők elismerik, hogy a pandémia, valamint az EU bürokraták tehetetlensége rendszerszintű kockázatot jelent a közel 2 millió munkavállalót magában foglaló szakmai vállalkozók számára Európában, melyben a kkv-k túlnyomó többsége jelentős érintettséget mutat.

Ennek ellenére még mindig reménykednek a jövőben, mert tudják, hogy munkájuk és szakértelemük még fontosabbá válik az eljövő digitalizált világban (Industry 4.0, IoT-Internet of Things, Smart Buildings, Smart Infrastructure stb.), amelyet megállapításuk szerint három, kiemelten fontos társadalmi prioritás is jellemez:

• Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, az ún. zöld fellendüléssel, melyre számos közelmúltbeli esemény vagy tény egyértelmű társadalmi igényt jelez az éghajlatváltozás mérséklésére és a zöld átmenetet prioritásként kezelő helyreállítási tervek végrehajtására.

Az elképzelések szintjén az EU helyreállítási terve egy „zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb Európa” felépítését tűzte ki célul, de lesz-e valami kézzelfogható pénzügyi, szakmai, jogi folytatása?.

Ezt a megközelítést egyértelművé teszik az aktuális piaci trendek, úgy mint az elektromos járművek  térnyerése a fotovillamos energia termelés állami támogatása, valamint az energiatakarékos hőszivattyúk beszerzésének/telepítésének jelentős növekedése.

• A beltéri terek használóinak életminőség javítása: A pandémia elterjedésével szinte minden egyes európai ember megtapasztalta a kötelező otthoni munkavégzést, bezártságot, a távolságtartási szabályok korlátozásait és a lehető legtöbb otthoni tartózkodást.

Le kellett győzni az otthoni munkavégzés kihívásait, az iskolák távoktatási rendszereinek buktatóit, a szakmai képzések áttelepítésének korlátait (e-learning, stb.), a digitális kapcsolatok új formáinak bevezetésével járó nehézségeket és  előítéleteket is.

Arról nem is beszélünk,hogy ezek a kihívások milyen anyagi terhet jelentettek úgy az egyénekre mint a kkv-szektorra egyaránt.

Ezek a korlátozások tudatosították, hogy elengedhetetlen:

• az elegendő és helyes mesterséges megvilágítás a belső terekben,
• a biztonságos, megbízható, jó paraméterekkel rendelkező energiaellátás,
• a megfelelő egészséges belső terek kialakítása,fűtése, hűtése, klimatizálása,
• a megfelelő levegő minőség biztosítésa a szakmailag újra-gondolt szellőzési és friss levegő biztosítás mellett.
• az érintésmentes kezelési feladatokelőtérbe hozták az épületautomatika fontosságát, a megfelelő érzékelők és beavatkozók feladataival,
• az összetett épületvillamossági és épületgépészeti rendszerek üzemét biztosító harver és szoftver platformok megléte, ezek használata,
• a kiemelt adatforgalom megfelelő kezelése, amit a pandémia okozott, csak  kiváló, megbízható IT  hálózatok, csatlakozások  képesek.

• A munkamódszerek átalakítása: Legyen szó otthoni munkavégzésről vagy a szociális kapcsolatok korlátozásáról a kollégákkal és az ügyfelekkel egészségügyi okokból, az emberek munkamódszere drasztikusan megváltozott, és ez a tartós változás meg is marad.

Új gondolkodásmód alakul ki, amely a digitalizáción, új együttműködési megközelítéseken és a közös terek (pl.az irodaházak, stb.) innovatív felhasználási módjain alapul. Az elektromos vállalkozók mindig ún. „problémamegoldók” voltak, most a pandémia alatt és után is ezt fogják tenni a megélhetésükért. A fent ismertetett sürgető prioritások/kérdések mindegyikére gyakorlati megoldásokat várnak a szakmát képviselő vállalkozásoktól.

Mivel az elektromos vállalkozók az építőipari értéklánc legvégén vannak, az ő felelősségük kiemelkedő a „végtermék” szempontjából. A megfelelő szakági tervek alapján ők telepítik, működtetik és üzemeltetik a létrehozott energia hatékony energia megoldásokat az új technológiákat a létesítményekben. Ez mindeképpen, a kihívások mellett, új munkahelyek létrehozását is vonja maga után.

Fontos továbbá, hogy különleges/egyedülálló kapcsolatban kerülnek a beruházókkal, végfelhasználókkal és így ideális helyzetben vannak a digitális,  intelligens technológiákkal kapcsolatos tanácsadás területén is.

E három társadalmi prioritás alapján az EuropeOn új jelentése potenciálisan növekvő üzleti lehetőségek sorozatát emeli ki a holnap világában. Sajnálatos módon úgy a szervezők, mint az előadók és a tanulmány készítői mintha elfelejtették volna, hogy a kelet-európai vállalkozások is az EU-hoz tartoznak. Ezt az aspektusát a konferenciának inkább nem kommentálnám de az biztos, hogy a hazai kihívások esetében csak magunkra (jogalkotók, kamarák, szakmai szervezetek stb.) számíthatunk!

A jelentés meghatározza ezen üzleti lehetőségek szükséges elősegítőit, valamint az éberség fő területeit, amelyek akadályokat jelenthetnek.

Végül kérdéseket fogalmaznak meg politikai érintettek felé annak érdekében, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét az energia tudatos és digitális technológiák terjedésének  hatására, mint  a várható gazdasági helyreállítás elengedhetetlen feltételeire Európa-szerte.

Sajnos csak elvi megoldásokat vázoltak a tanulmány ismertetésében, kevés gyakorlatban alkalmazható eredménnyel, és a kelet-európai vállalkozások kifelejtésével.

A konferencia zárószavában a francia szervezők (EuropeOn képviseletében) remélik, hogy e tanulmány közzététele gyümölcsöző párbeszédet indít az infrastruktúra fejlesztésében érintett értéklánc minden szereplőjével (energetika, építésügy, közlekedés), valamint a döntéshozókkal is.

Az MMK Elektrotechnikai Tagozat részéről:
Darvas István okl.villamosmérnök
VT 01-4634