e-villamos online szaklap

Megvilágításmérés – csak hitelesített műszerrel!

| | |  0 | |

Megvilágításmérés – csak hitelesített műszerrel!

A világítási berendezéseket nemcsak megtervezni, kivitelezni kell, hanem üzemeltetni is. Mind a kivitelezés után, mind az üzemeltetés során a fénytechnikai paramétereket, különösen a megvilágítást, és közvilágítás esetén a fénysűrűséget a helyszínen mérni kell.

Jelen állásfoglalás, amelyet a Világítástechnikai Társaság állított össze, a helyszíni megvilágítás mérésekhez használt műszerekkel kapcsolatos.

A mérés jogszabályi hátterét munkahelyek esetén a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet adja, amely szerint [8.§ (3)] „A belső téri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell.”  Sajnos a rendelet arról nem nyilatkozik, hogy mit kell érteni a rendszeres ellenőrzésen.

A már hivatkozott rendelet másik pontja [8.§ (2)] szerint „A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg.” A nemzeti szabvány ma (2020. november) az MSZ EN 12464-1:2012.

A szabvány 6. fejezete foglalkozik az „Ellenőrzési eljárások”-kal. A megvilágításmérőknek azonban csak egy megjegyzést szentel a szabvány. E szerint:” A megvilágítás ellenőrzésekor ügyelni kell a használt fénymérő kalibrálására, a fényforrások és lámpatestek adatainak a publikált fotometriai értékekkel való egyezésére, valamint a feltételezett tervezési feltételek, pl. a felületi fényvisszaverési tényezők egyezésére a valóságos értékekkel.

Tehát a a szabvány szerint minden méréshez kalibrált műszer kell!

Kalibrálással összefüggő jogszabályok
1991. évi XLV.tv a mérésügyről és a 127/1991 (X. 9.) rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. A törvény hatálya a ”a mérésügyi szervezet tevékenységére, a mértékegységek használatára és a joghatással járó mérésekre terjed ki.”

A törvény III. fejezete foglalkozik a joghatással járó méréssel és eszközeivel.

A törvény 6.§ (1) határozza meg, hogy mely mérések bírnak joghatással. (Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására – a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására – vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén.) E szerint pl. joghatással bíró mérés minden műszaki átadás-átvétellel kapcsolatos megvilágításmérés.

A törvény 6.§ (2) meghatározza, hogy joghatással bíró mérést milyen műszerrel lehet végezni. Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy kalibrált, használati etalonnal (ellenőrzött mérőeszközzel) kell végezni.

A törvény az iparügyekért felelős minisztert hatalmazza fel, hogy a kötelező hitelesítésű mérőeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és szabályait rendeletben állapítsa meg. [15.§ ˙(6)] Az itt hivatkozott rendelet a 127/1991. Korm rendelet (Vhr) Vhr 4.§ „Joghatással járó mérés végzésére használt minden mérőeszközt – közvetlenül vagy közvetett módon – országos etalonról kell leszármaztatni, illetve arra visszavezetni.” Tehát nem csak a kötelezően hitelesítendő műszerekkel kell foglalkozni, hanem minden műszert gyakorlatilag kalibráltatni kell.

A Vhr 4.§ (1) Joghatással járó mérés végzésére használt minden mérőeszközt – közvetlenül vagy közvetett módon – országos etalonról kell leszármaztatni, illetve arra visszavezetni.

(2) Az etalon olyan mérőeszköz, amely a mennyiség mértékegységének reprodukálására és fenntartására szolgál, amelyről a mértékegység értéke átszármaztatható a használati etalonokra.

A megvilágításmérőkre a kiemelt szöveg vonatkozik. Azaz gyakorlatilag minden megvilágításmérőt országos vagy/és nemzetközi etalonról kell leszármaztatni vagy arra visszavezetni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megvilágításmérőket a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) vagy/és a Nemzeti Akkreditálási Hatóság (NAH) által akkreditált laboratóriumok által végzett kalibrált mérőeszközökkel kell végrehajtani.

A következő kérdés az, mikor kell a megvilágításmérőt a kijelölt laboratóriumba bevinni?

A Vhr 5.§-a(1) szerint „Használati etalonnal kell rendszeresen ellenőrizni azoknak a joghatással járó mérés elvégzésére használt mérőeszközöknek a pontosságát, amelyeknek a hitelesítése nem kötelező.

Sajnos a rendelet ismét nem határozza meg, mit kell a „rendszeres” alatt érteni. A kérdés tehát még mindig nyitott: milyen gyakran kell a megvilágításmérőt ellenőriztetni? Erre csak közvetett ajánlások találhatók a különböző előírásokban. Ezért a Világítástechnikai Társaság a következő állásfoglalást teszi:

Joghatással bíró méréshez csak olyan kalibrált megvilágításmérő használható, amelynek „kalibrálási bizonyítvány”-a kiállítási dátuma 2 évnél nem régebbi.

A kalibrálási bizonyítvány másolatát a mérési jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A mérési eredmények megfelelőségéhez elengedhetetlenül szükséges a metrológiai visszavezethetőség biztosítása. Ahol ez megkövetelt, ott a laboratóriumnak kalibrálási programot kell kidolgoznia (pl. MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 6.4.7 pontja), amely biztosítja azt, hogy a használt mérőeszközök, etalonok újrakalibráltatásáról időben gondoskodni lehessen. A NAH által akkreditált laboratóriumok saját használati etalon megvilágításmérőjüket 2 évente kalibráltatják a BFKH-val. Ezt figyelembe véve mi is a 2 év mellett döntöttünk.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy semmilyen külső ok nem indokolhatja, hogy a mérésekhez használt eszközök, etalonok kalibrált állapota ne legyen igazolható.  (pl. a kalibráló laboratóriumok a koronavírus idején is dolgoznak)

Amennyiben a mérést megrendelő vagy a mérést végző nem ért egyet a VTT állásfoglalásával, és maga akarja meghatározni a kalibrálási időközt, akkor a következő a metrológiában elterjedt eljáráshoz folyamodhat, hogy igazolni lehessen a meghatározott újrakalibrálási idő helyességét.

A kalibrálási bizonyítványok nem tartalmazhatnak ajánlást az újrakalibrálási időközre (MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 7.8.4.3 pontja), ezért mindenkinek saját magának kell meghatároznia az újrakalibrálási időközt és kockázatalapú megfontolásokra támaszkodva dokumentáltan igazolni kell annak helyességét.

A módszer alkalmazásához legalább 2 előző kalibrálási bizonyítvány szükséges.

Az 1. bizonyítványban az adott paraméterre megadott mérési eredmények: y1 és k*u1, a korábbi, 2. bizonyítványban megadott mérési eredmények: y2 és k*u2.

Az, hogy a két mérési eredmény egymásnak nem ellentmondó, a következő 4 képlet alkalmazásával dönthető el:

Az utolsó, (4) esetben az újra-kalibrálási időközt azonnal csökkenteni kell, az eredmények egymásnak ellentmondóak!

Ha az (1) teljesül, és a (2) illetve a (3) feltétel közül legalább az egyik nem teljesül, akkor az újra-kalibrálási időközt változatlanul fent lehet tartani.

Ha az első három egyenlet mindegyike teljesül, akkor az újra-kalibrálási időközt kb. másfél-szeresére lehet növelni.

A labor mérőműszerének 2 évvel későbbi kalibrációja alapján az alábbi képlet felhasználásával ellenőrizni lehet a megvilágításmérő megfelelősségét

Régi kalibrációk esetén használható a következő képlet is.

Abban az esetben, ha En<1 a tulajdonos dönthet az újra kalibrálási időről.

A NAH honlapján a kalibráló laboratóriumok megtalálhatók

(Szakértő: Dézsi Gyula, a NAH minősítő szakértője)

https://www.nah.gov.hu/kategoriak

 

Világítástechnika

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul