A rendelet megalkotását az indokolta, hogy az energetikai szakreferensek visszajelzései alapján, a mérés hiányosságaiból adódóan számos esetben csak korlátozottan álltak rendelkezésre az energiahatékonysági javaslatok megtételéhez elengedhetetlenül szükséges fogyasztási adatok.
Az almérők telepítése lehetővé teszi, hogy a fő energiafogyasztó rendszerek és az egyedi berendezések jellemző villamosenergia-felhasználási adatairól a szakreferensek pontos képet kapjanak, és energia-megtakarítási javaslataikat ezek alapján tegyék meg.
A MEKH rendelet 2020. január 24-én lép hatályba, azonban az új mérési kötelezettség, ütemezett módon, fokozatosan kiterjesztve kerül bevezetésre.
1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról
1. § E rendelet hatálya az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezetekre terjed ki.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában almérő az olyan, legfeljebb 3%-os hibahatárértéken belüli és legalább negyedóránkénti mérésre, valamint a mérési adatok tárolására és továbbítására alkalmas fogyasztásmérő, amely a) az elszámolási mérő által mért villamosenergia-fogyasztás megosztására vagy b) egyes villamosenergia-fogyasztó készülékek villamosenergia-fogyasztásának elkülönült mérésére szolgál.
(2) E rendelet (1) bekezdésben nem szereplő fogalmait az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényben és az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.
3. § (1) Az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezet villamosenergia-felhasználásának figyelemmel kísérése érdekében köteles almérőt felszerelni az alábbi villamosenergia-felhasználási pontokon, ha a villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján nem határozható meg:
a) a 100 kW feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezések (különösen a kompresszorok, motorok, szivattyúk, egyéb hajtások és technológiai berendezések), b) a 140 kW feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezések.
(2) Az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezet villamosenergia-felhasználásának figyelemmel kísérése érdekében köteles almérőt felszerelni, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott almérővel mért fogyasztású önálló villamos berendezések, hőtermelő és klímaberendezések figyelmen kívül hagyása mellett az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (különösen: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület) esetében a beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény meghaladja a 200 kW-ot.
(3) Az (1) bekezdésben előírt almérő-felszerelési kötelezettség alól kivételt képeznek azok a berendezések, amelyek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában a 2000 üzemóra/év értéket nem haladja meg.
(4) A villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján nem határozható meg, különösen azon berendezések vagy berendezéscsoportok esetében, amelyek szabályozás vagy vezérlés alapján az üzemidejük egy részében
a) a beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten is üzemszerűen tudnak működni, vagy b) működésüket képesek leállítani, amit üzemóra-számláló nem rögzít.
4. § Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet köteles almérőt felszerelni a beruházással vagy felújítással érintett villamosenergia-felhasználási ponton, ha a beruházással vagy felújítással elért villamosenergia-megtakarítás mértéke a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján számítással nem határozható meg.
5. § Az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tevékenységének és energiafogyasztási profiljának ismeretében
a) az energetikai szakreferens vagy energetikai szakreferens szervezet,
b) az energetikai auditor vagy az energetikai auditáló szervezet,
c) az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszer auditora és tanúsítója javaslatot tehet almérő felszerelésére, amely javaslat végrehajtásáról az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet dönt.
6. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 3. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 7. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
7. § A 3. §
a) (1) bekezdés a) pontjában az „a 100 kW” szövegrész helyébe az „az 50 kW” szöveg,
b) (1) bekezdés b) pontjában a „140 kW” szövegrész helyébe a „70 kW” szöveg,
c) (2) bekezdésében a „200 kW-ot” szövegrész helyébe a „100 kW-ot” szöveg,
d) (3) bekezdésében az „a 2000 üzemóra/év” szövegrész helyébe az „az 1000 üzemóra/év” szöveg lép.
8. § Hatályát veszti az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek adatszolgáltatásáról, valamint a közreműködő szervezetek éves jelentéstételi kötelezettségéről szóló 1 / 2017. (II. 16.) MEKH rendelet 4. §-a.
