Elsőként Bodrogi István (Nemzeti Közművek Áramhálózati Kft.) ismertette a villamos hálózatokra vonatkozó törvényi, illetve rendeleti szabályozások változásait, az érintett szabványok vonatkozásainak figyelembe vételével. Fölhívta a figyelmet az elosztóhálózati tartószerkezetekre kerülő informatikai hálózatok tervezési, szerelési problémáira, a munkavégzés tárgyi és személyi (képzettség, jogosultság) föltételek, felügyelet biztosítására. Előre vetítette a szabadvezetéki hálózatokra váró sötét jövőt is, annak fő problémáival.
A második előadó Veres Zsolt (Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály II. Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Osztály) volt. Szintén a jogszabályi háttér ismertetésével kezdte előadását. Elmondta a kiviteli terv szükségességére vonatkozó szabályokat, az épületek teljesítmény igényének meghatározására vonatkozó szabványi előírásokat, a tűzszakaszok lekapcsolásának szükségességét, a robbanásbiztos zónák meghatározására vonatkozó előírásokat, a berendezések CE tanúsításának módját, az elosztó berendezések gyártására vonatkozó előírásokat. Kitért többek között az épületek első felülvizsgálatára, a hatósági műszaki átadás föltételeire, végül ismertetett számos építési hibát, kirívó helyzetet.
Harmadik előadóként Sári Zsolt okl. építészmérnök (Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet) lépett a mikrofon elé. Részletesen ismertette az építési törvény bejelentésre kötelezett illetve építési engedély köteles épületekre vonatkozó szabályokat, módosításokat, az építési napló vezetésére, elektronikus építési napló vezetésére, föltöltésére vonatkozó szabályokat.
Negyedik előadóként Fodor Mihály (építmény villamossági és beépített tűzjelző berendezés tervező) kapta meg a szót. Ismertette a jelenleg érvényben lévő OTSZ szellemiségét az előző kiadásokkal szemben. Szólt a helyiségek kockázati osztályba sorolásáról, annak ellentmondásairól, az épületek kockázati osztályba sorolásáról. Megemlítette az épület különféle rendeltetésű szellőztető berendezéseinek tűzeseti leállításának probléma körét, a menekülési útvonalakba eső ajtók vezérlését, a hő- és füstelvezető rendszerek működtetését, valamint a felsorolt rendszerek idő késleltetési megoldásait. Megemlítette még a sprinkler berendezés és a hő- és füstelvezetés rendszerének együttműködésének feltételeit, valamint a tűzoltósági kulcsszéf témakörét.
Az ötödik előadó Harcsa-Pintér Sándor (3 Comm-Kábel Kft.) ismertette a különböző napelem típusokat, azok jellemzőit, a rendszer elemeket. Ezután a napelemes rendszerek tervezési, telepítési kérdéseit járta körbe, megemlítve az eddigi rendszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat. Szólt a rendszerek tűzvédelméről, tűzeseti kikapcsolási módokról, a tetőn áram alatt maradó napelemekről. Megemlítette a korszerű, vezérelt napelemeket is.
Az előadások után a hallgatók tesztlapokat töltöttek ki, melyek fogalmi kérdéseket, jogszabályi ismereteket, illetve egyéb szakmai kérdéseket tartalmaztak. A kérdésekre adott válaszokat pedig Somogyi János (tervező, szakértő) vezetésével együtt értelmeztük, és a válaszainkat ellenőriztük.
Az előadók az eddigi továbbképzéseknek megfelelően rendkívül fölkészültek voltak. Számos esetben fölhívták a hallgatóság figyelmét az érvényben lévő jogszabályok, rendeletek, szabványok közötti bosszantó ellentmondásokra, majd javaslatot adtak a helyzetek föloldására is. Az előadások végén föltett hallgatói kérdésekre kielégítő válaszokat adtak.
Összefoglalva a rendezvény elérte célját, ízelítőt kaptunk a szakma fejlődésével lépést tartani kívánó jogszabályi háttér előnyös, illetve nehezen követhető változásairól a teljesség igénye nélkül.
Ennél részletesebben egyrészt az idő korlát miatt nem lehetett a témákban elmerülni, másrészt a meghallgatott öt előadás anyaga így is rendkívül tömény, helyenként száraz, jogászok áldásos közreműködésétől szenvedő megfogalmazásokkal terhelt volt. Várjuk jogalkotóink további áldásos tevékenységének köszönhető változások ismertetését a következő évben is.
