e-villamos online szaklap

BME Q épület

| | |  0 | |

Egy nagyon érdekes, mai építés. Az épületbe a BME utóbbi évtizedekben legjobban növekvő, mára legnagyobb, két kara került: a Villamosmérnöki és Informatikai (VIK), és a Gazdaság- és Társadalomtudományi (GTK). A VIK esetén a Kar szomszédos I épületével együtt majdnem a teljes Kar az Info-Parkba került, a Q épületbe lesz a Kar alaplaboratóriuma, illetve egy különleges tisztatér-laboratórium is.

A Q1-Q2 épületek története immár közel 20 éves. Elõbb az elmaradt Budapesti EXPO épületei lettek volna, majd építészmérnöki és pedagógiai épületek, majd csak építész oktatási épület. A PPP-programok hullámával elõbb három épület, majd kettõ, végül ezek közül a Q1 kerül most átadásra: gazdaságtudományi és informatikai oktatási célokra.

A Q épület területe, mint az elmaradt EXPO fejlesztés centruma, az elmúlt mintegy két évtized alatt számos fejlesztési elképzelést, zsákutcát élt meg. Ezeknek talán csak egy közös koncepcióeleme volt: hosszú távon mindig az itt mûködõ egyetemek (ELTE és BME) épületeirõl volt szó.

Az elmaradt EXPO-épületek helyett, a ’90-es évek közepén, a BME részére egy informatikai, egy építészmérnöki, valamint egy pedagógiai épületet terveztek ide. Ezek közül az elsõ 1998-ra meg is valósult (még klasszikus állami beruházásként), ez jelenleg a BME I épülete. (Ez egyébként nagyjából együtt készült el az ELTE északi tömbjével, míg az ELTE déli tömböt rá három évre adták át.) Az építész és pedagógiai épületek projektjei az építési engedélyezési terv fázisáig jutottak, majd elhaltak.

2004-ben, az országos felsõoktatási PPP-programokkal került elõ újra e terület továbbfejlesztése. Idõközben viszont a BME kari, oktatási súlypontjai is átalakultak, illetve a korábban elképzelt felsõoktatási trendek nem igazolódtak. (Ekkor indult meg hazánkban az ún. bolognai-folyamat.) A pedagógiai épület koncepció már fel sem vetõdött, míg az Építészmérnöki Kar – komoly belsõ viták után – inkább a történelmi K (központi) épületben való maradás mellett döntött. Ezután a BME többi hét kara közül kettõ vállalta a projekt (anyagi és szervezési) terheit, így végül a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar távlati ideköltöztetésérõl született döntés. E két kar igényeinek BME-n belüli egyeztetése 2005 szeptemberében kezdõdött, sajátos módon erre a BME-n belül írásos megállapodás is született. A két kar jelentõs saját forrással hozzájárult már az építész programtervek elkészítéséhez is.


Közbeszerzési eljárás, 2007. június 6-i szerzõdéskötés

A közbeszerzési eljárás 2006 áprilisában indult meg, és 2007 májusában zárult le.
2006-ban még három épület (engedélyezési terv részletezettségû) tervei készültek el: a Q1 oktatási épület a két egyetemi kar számára, valamint a Q2 irodai épület és a Q3 mélygarázs – jórészt a Q1 beruházás terheit csökkentõ 20 éves hasznosítási projektekként. Ezek közül a Q3 részprojekt már a közbeszerzési eljárás tárgyalási szakaszában – leginkább a gazdasági megalapozottság hiánya miatt – törlésre került.
A végül pályázatra kínált szerzõdéses konstrukció (a szolgáltatási szerzõdés a Q1 oktatási épületre, a Q2 vállalkozói alapon mûködtetett irodaépületre; ezek megtervezésére és megvalósítására; a Q1 üzemeltetésére, a Q2 bérbeadására vonatkozott, mindezt PPP-ként) számos, a hazai PPP-k esetén egyedülálló, innovatív részletet tartalmazott:
•    A Q1 épület éves díjában nem csak a szokásos üzemeltetési költségek szerepeltek, hanem a teljes közüzemi kiadás is (ezek más esetekben csak „átfolyó tételek”, azaz praktikusan a használó fizeti). Ennek fõ oka, hogy így a vállalkozó, aki 20 évig üzemeltetõje is az épületnek, erõsen motivált volt arra, hogy energiatakarékosan, gazdaságosan üzemeltethetõ, korszerû épületet építsen. Ezzel együtt viszont a gépészeti megoldások megválasztásánál a szokottnál nagyobb szabadságot kapott.
•    Sajátos elemet jelentett a Q2 épület 20 éves hasznosítási joga, ezzel együtt azok a szerzõdéses megkötések, amik azt biztosították, hogy ez 20 év múlva a BME újabb oktatási épülete lehessen. A Q2 épület vállalkozói hasznosítása egyben a Q1 díjfizetésének részbeni fedezetét is adta, hiszen az épület alatti földterület használatáért a vállalkozó folyamatosan földhasználati díjat köteles fizetni a BME felé.
•    Lényeges elem volt, hogy a 20 éves futamidõ után mindkét épületet könyv szerinti értéken vásárolhatja meg a BME, azaz a futamidõ lejártával – lévén a könyv szerinti értékek valószínûleg az akkori piaci érték töredékét adják – az épületek tulajdonjoga minden bizonnyal a BME-re száll.
•    Mivel az épületbe jelentõs mennyiségû speciális oktatástechnika és berendezés került, ezek kiválasztását tekintve a BME sajátosan nagy szabadságot kapott.
•    Végül a közbeszerzési eljárás során külön biztosítéki elemek kerültek beépítésre a legalacsonyabb ár elérésére, az esetleges összejátszások, részlehajlások kiküszöbölésére.

A közbeszerzési eljárás annyiból mindenképpen sikeresnek minõsíthetõ, hogy a nyertes ajánlat bruttó 914.778.000 Ft/év (az akkori ÁFA-mérték szerint nettó 762.315.000 Ft/év) összege az elõzetesen becsült összeg alatt maradt, ami kifejezetten ritka esetként említhetünk.

A nyertes ajánlattevõ a HÉROSZ Építõipari Zrt. és Hídépítõ Zrt. (mint közös ajánlattevõk) voltak (késõbb a Hídépítõ Zrt. kilépett a projektbõl). A szerzõdést a felek 2007 júniusában írták alá.

A Mûszaki Egyetem épületeit hagyományosan az Építészkar professzorai tervezték meg. Ennek szellemében az épületegyüttes tervezésére az Építészmérnöki Kar akkori dékánja, Lázár Antal DLA professzor került felkérésre, aki idõközben Kossuth-díjat is kapott.

PPP konstrukció sajátosságai

Lényeges, hogy maga a fentebb vázolt közbeszerzési eljárás, illetve az, hogy PPP konstrukcióról van szó, egymástól függetlenül is tekinthetõ. A PPP itt részben csak finanszírozási elem, lényegében ugyanúgy bankokkal a háttérben, mintha ezek közvetlenül a BME-t vagy a Magyar Államot hitelezték volna. Másrészt, bár a PPP-jellegbõl kötelezõen következik, hogy hosszú távú üzemeltetés is kapcsolódik hozzá, ez elképzelhetõ lehetne úgy is, hogy a BME PPP konstrukció nélkül köt szerzõdést egy épülete üzemeltetésére.

A hazai felsõoktatási PPP konstrukciók esetén nem csak „Public-Private” kapcsolatrendszerrõl beszélhetünk, hanem „Public-Public”-ról is, hiszen az állami oldal terheinek megoszlásáról a BME és az „állam” (akkoriban az Oktatási és Kulturális Minisztérium) közötti megállapodás rendelkezik. Ennek lényege, hogy a Minisztérium az elsõ szolgáltatás év bruttó díjának felét fizeti évente, azonban ez a díj 20 évig nem indexálódik, azaz a „minisztériumi rész” reálértékben folyamatosan csökken, ezzel együtt a BME-re esõ rész reálértékben emelkedik. Mindezek miatt a BME-nek – fõleg a késõbbi évek vonatkozásában – elõre el kellett gondolkodni az épület egyre növekvõ ráesõ részletének elõteremtésérõl. Ennek adta központi részét a Q2 épületbõl befolyó bevétel.

Az építkezés leállása, a szerzõdés 2009. július 20-i módosítása

Az építkezést hamar derékba törte a gazdasági válság, a kb. 23% készültségi fokon álló épület finanszírozása ellehetetlenült, az építkezés 2009. február végén leállt. Ezután a háromtagú finanszírozó banki konzorciummal, az OKM-mel és a beruházóval több hónapig tartó egyeztetések kezdõdtek, ami után (2009 májusában) a BME Gazdasági Tanácsa, Szenátusa és az OKM is jóváhagyta a szerzõdés olyan módosítását, amely lehetõvé tette a Q1 projektrész banki finanszírozását, és a Q1 épület felépülését.

A módosítás alapvetõ indoka tehát a jelenleg is tartó világméretû gazdasági és pénzügyi válság volt. Ez a szerzõdéskötéskor nem volt elõre látható, és alapvetõ módon megváltoztatta a pénzügyi piac forrásainak rendelkezésre állását – többek között a forrásköltségek drasztikus megemelkedéséhez vezetve –, a projekt üzleti kilátásait (pláne az üzleti hasznosítású Q2 irodaház kapcsán), továbbá a Magyar Állam, és ezen keresztül a hazai üzleti (kiemelten az építõipari) szereplõk pénzügyi kockázati besorolását. Mindezek következtében a projekt finanszírozása a szerzõdés módosítása nélkül lehetetlenné vált.

Tekintettel arra, hogy a világgazdasági válság hatására bekövetkezett változás az eddigre már megkezdett teljesítés és annak alapján folyó építkezés olyan szakaszában történt, amikor az eredeti állapot már nem volt helyreállítható, a meglévõ szerzõdéstõl való elállásra és a befejezetlen beruházás elszámolására a felek ésszerûen lehetõséget nem láttak, illetve ez már csak aránytalan és vállalhatatlan többletkockázatok, illetve többletköltségek árán lett volna lehetséges, így a felek a károk enyhítése érdekében a szerzõdésmódosítás mellett döntöttek.

A BME-t ezen túlmenõen terhelte az állami vagyon védelmére, értékének megóvására vonatkozó kötelezettség is. A megváltozott gazdasági környezetben a Q1 és Q2 épületrészek együttes pénzügyi, jogi kezelése ellehetetlenült, elkerülhetetlenné vált a projekt kettéválasztása. Ez lehetõvé tette, hogy a Q1 épület elfogadható mértékû késedelemmel és költségnövekedéssel megvalósuljon, valamint biztosította, hogy a Q2 projekt jelentõsebb késleltetésével, a gazdasági válság lecsengésének kivárásával megvalósítható maradjon, ezzel a felek elkerüljék a meghiúsulás miatti súlyos és értelmetlen veszteségeket.

A módosítás lényege:
- A Q1 és Q2 épületrészek jogi és pénzügyi szétválasztásra kerültek. A Q1-Q2 projekteket együttesen futtató H2Q-Építõ Kft. projekttársaság H2Q1 és H2Q2 projekttársaságokká alakult, amelyek külön-külön, de kizárólag a Q1 és a Q2 projektek megvalósítására jöttek létre.
- A PPP konstrukció és a Minisztérium (OKM) részvétele változatlanul csak a Q1 épületre érvényes, a bérleti-szolgáltatási díj egésze kizárólag a Q1 épület kapcsán fizetendõ. A Q2 épületet a H2Q2 projekttársaság a saját belátása szerint, a kizárólagos üzleti kockázatára hasznosíthatja.
- A Q1 épületnek 2010. szeptember 1-jén kell üzembe állnia (eredeti határidõ: 2008. szeptember 1.). A Q2 épület jogerõs részleges használatbavételi engedélyének megszerzésének határideje legkésõbb 2012. szeptember 1. (Eredeti határidõ: 2010. szeptember 1.)
- A Q1 épület új határidõ szerinti elsõ teljes szolgáltatási évre esõ bérleti-szolgáltatási díja bruttó 1.264.778.000 Ft/év-re (nettó 1.011.822.400 Ft/év-re) emelkedett ugyan az eredeti 914.778.000 Ft/év-hez (nettó 762.315.000 Ft/év) képest, de a változás tartalmazta
- Az eredeti és az új határidõ közötti indexálásokat;
- Az ÁFA mértékének idõközbeni emelkedését;
- A Q1 és Q2 épületek pénzügyi elválasztásából eredõ kereszt-finanszírozás kiesést: A Q1-Q2 alatti összesített földhasználati díj bruttó 125.000.000 Ft/év-rõl (nettó 100.000.000 Ft/év) bruttó 312.500.000 Ft/év-re (nettó 250.000.000 Ft/év) emelkedett (és egyben megosztásra is került a két épület között, a Q1 épületnél bruttó 87.500.000 Ft, míg a Q2-nél bruttó 225.000.000 Ft);
- Amennyiben a vonatkozó hitelszerzõdések THM mutatója 7%-nál alacsonyabb, a megtakarításból a BME is részesül.

A szerzõdésmódosítás következtében a BME eredeti szerzõdésben vállaltak szerinti pénzügyi pozíciói alapjaiban nem változtak.
A hazai felsõoktatási PPP-k közül az egyik legjobb paraméterû projektrõl beszélhetnünk, mind az egy nm-re esõ létesítési, mind az üzemeltetési díjakat tekintve.

MTA várható belépése, a Q2 projektrész értékesítése

Az MTA elnöke, az NKTH elnöke és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2009. december 17-én írta alá azt a szerzõdést, amely szerint a magyar állam az innovációs alapból 9,5 milliárd forinttal (elõ)finanszírozza az MTA jelenleg a BME területén elterülõ „Q2” létesítményének megvásárlását, felépítését. Az aláírók nyilatkozatai szerint az állami támogatás mögött hangsúlyosan jelent meg az akadémiai kutatások és a felsõoktatás közötti kapcsolatok erõsítésének célja is.

Hosszú egyeztetések után a BME Gazdasági Tanácsa és Szenátusa is jóváhagyta a Q2-höz szükséges földterület és a BME-t megilletõ jogok együtt történõ értékesítését. Mivel a BME az MTA-nak sem adhatta el közvetlenül a földtulajdonát és szerzõdéses jogait, végül nyilvános pályázat keretében történõ értékesítéshez kért és kapott engedélyt (az OKM-tõl és az MNV ZRt-tõl). Az MTA regisztrált is a pályázaton való részvételre, azonban végül ajánlatot nem adott be, mert – éppen a kormányváltást követõen – az MTA oldali finanszírozás vált bizonytalanná. A BME ismételten kiírta a nyilvános pályázatot, amelyet késõbb – már a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és az MTA-val való egyeztetések alapján – módosított.

E pályázat beadási határideje 2010. augusztus 31. volt, és az MTA – egyedüli pályázóként –szabályos pályázatot adott be. Mindezek alapján úgy tûnik, hogy a Q2 épületet végül a Magyar Tudományos Akadémia vásárolja meg. Az ügylet itt is bonyolult: a BME-tõl az MTA a földterületet vásárolja meg, részletfizetéssel, nagyságrendben nettó 1,4 Mrd Ft-ért, míg a vele konzorciumban induló Hérosz projekttársaság a BME Q2 épülethez kapcsolódó jogait, nagyságrendben nettó 1 Mrd Ft-ért, szintén részletfizetéssel. Ezután az MTA a Projekttársaságtól vásárolhatja meg a nagyjából 25%-os készültségû épületet. Sikeres pályázat esetén az MTA már 2012-ben a Q2 épületbe költözhet.

A Q2 projekt értékesítésébõl befolyó összeget a BME a Q1 épület részleteinek részbeni finanszírozására fordítja.

Q1 épület, illetve az ide költözõ BME egységek

Az utóbbi évtized talán legnagyobb felsõoktatási létesítményének átadásáról van szó, ami a BME éppen most 100 éves Központi épülete utáni második legnagyobb épülete. Az épület átadásával a lágymányosi Info-Park egyetemi része is alapvetõen átformálódik, hiszen 3000-4000 hallgató és vagy félezer oktató-kutató települ ide, ezzel kiteljesedik az ELTE és a BME közös egyetemi negyede.

A Q1 épület 8 szinten, együttesen bruttó 33.400 nm összterületû. Az épület teljes kapacitása közel 4000 hallgató, 400 oktató-kutató és 100 egyéb alkalmazott. Az épület két tömbbõl áll, amelyek között, az aula fölött helyezkednek el a 450 és 385 fõs elõadók.

Az épület nem csak építészetileg egyedi stílusú, új koncepciójú felsõoktatási létesítménynek is tekinthetõ. A tantermek átlagos mérete nagyobb, mint az korábban megszokott volt (450, 390, 2 db 200, 4 db 150 fõs elõadója van, további közel húsz db kisebb tanterem mellett). A tantermek berendezése ergonómiailag annyiból újszerû, hogy egy-egy hallgató ülõhelye méreteiben nagyobb, mint az eddig szokásos volt, kiemelt szerepe van a számítógépes vetítésnek, a termek hangosítása csúcstechnikát képvisel. Kifejezetten olyan épületet álmodtak az egyetemi képviselõk és a tervezõk, amelyben a hallgatók nagy része egész napját eltöltheti, így a két büfé egyike meleg ételt is kínál majd, mindkettõ hatalmas közösségi terekkel és internetezési lehetõségekkel.

Az épület közterületeivel és tantermeivel szemben az oktatói irodák bár korszerûek, kifejezetten racionálisan, olcsón kivitelezettek.

Az épületbe a BME utóbbi évtizedekben legjobban növekvõ, mára legnagyobb, két kara került: a Villamosmérnöki és Informatikai (VIK), és a Gazdaság- és Társadalomtudományi (GTK). A VIK esetén a Kar szomszédos I épületével együtt majdnem a teljes Kar az Info-Parkba került, a Q épületbe lesz a Kar alaplaboratóriuma, illetve egy különleges tisztatér-laboratórium is. A GTK esetén a legnagyobb terület az Üzleti Tudományok Intézeté, annak is mesterképzéseié, de teljes egészében idekerült a Közgazdaságtudományi Intézet, valamint az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet is. Az épület meghatározó jellegét mutatja az is, hogy ide került e két kar Dékáni Hivatal is, ami a BME hallgatói majd egyharmadának idekötését jelenti majd.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul