1Debreceni Egyetem, Mûszaki Kar, Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék, Debrecen; 2Semmelweis Egyetem, Kórélettani Intézet, Budapest

1. Elõzmények

Sajnos a kutatóknak nincs egységes álláspontja azzal kapcsolatban, hogy az EMF vezet-e egészségkárosodáshoz. Ennek oka, hogy a körülöttünk lévõ elektroszmog létezése és a jelenleg tapasztalható intenzitása nem ölel fel elegendõen hosszú idõintervallumot ahhoz, hogy kétségbevonhatatlan állításokat tegyenek a kutatók. Másrészt igen tõkeerõs, ellenérdekelt gazdasági lobbi húzódik az intenzív EMF kibocsájtó termékek piaca mögött, aminek következtében a publikációk meglehetõsen óvatosak a tényszerû kijelentésekkel. Jellemzõ, hogy a mobiltelefon-ipar által finanszírozott tudományos publikációk tízszer nagyobb valószínûséggel számolnak be arról, hogy az elektromágneses sugárzásnak nincs káros hatása az emberre, mint az államilag vagy alapítványok által finanszírozott kutatások (Huss 2007, 2008).

A WHO (World Health Organization) Egészségügyi Világszervezet rákkutatásra specializálódott részlege az IARC (International Agency for Research on Cancer) már 2001-ben vizsgálatokat végzett az extrém alacsony frekvenciás (50-60 Hz) elektromágneses terek (ELF - Extreme Low Frequency) rákkeltõ hatásának vizsgálatára. Az eredmények alapján a WHO ezeket lehetséges rákkeltõnek minõsítette (WHO, 2002-3).  Az epidemiológiai vizsgálatok felhívták a figyelmet arra, hogy a 0,3-0,4 μT meghaladó átlagos sugárzásnak kitett lakosság körében kétszeresére növekedett (!) a gyermekkori leukémia elõfordulási aránya, a sugárzással nem érintett lakossághoz képest.

’99-ben Petneházán hatlábú borjút ellett egy tehén, közvetlenül az antenna árnyékában (MTI).

Az Environmental Working Group (Környezetvédelmi Munkacsoport, EWG) 2009-ben tette közzé tudományos összefoglaló munkáját, amelyben a mobiltelefonok elektromágneses sugárzásából adódó egészségügyi problémákat feltáró publikációk eredményeit gyûjtötték össze (EWG, 2009). Ezek szerint a tartós, több mint tíz éven át tartó mobiltelefon használat megnöveli az agyi- és szájüregi rákos daganatok kialakulásának kockázatát. Az agyi gliasejtek rosszindulatú daganatát (glioma), valamint az egyensúlyi- és hallóideg (n. vestibulocochlearis) gyakoribb rákos elváltozásait írták le a mobiltelefont használó oldalon (Hardell, Carlberg 2006; Hours 2007; Lahkola 2007; Lonn 2005; Schoemaker 2005; Schuz, Bohler, Berg 2006; Takebayashi 2008). A mobiltelefont gyakran használók körében megnövekedett nyálmirigy (parotis) daganat elõfordulást tapasztaltak (Lonn 2006; Sadetzki 2008). A migrén és a szédülés gyakrabban fordul elõ náluk (Schuz 2009). Feltételezik, hogy az elektromágneses sugárzásnak szerepe lehet az Alzheimer -kór tüneteinek súlyosbodásában (Huss 2009). Gyermekek viselkedési problémái és a megnövekedett EMF között is találtak összefüggéseket (Divan 2008). Számos tanulmány számol be arról, hogy az elektromágneses expozíció károsan befolyásolja a spermaszámot, a hímivarsejtek mozgékonyságát és vitalitását (Fejes 2005; Yan 2007; Agarwal 2009; De Iuliis 2009; Erogul 2006; Salama 2009).

Állatokon végzett kísérletekben úgy találták, hogy a terhesség alatti EMF expozíció csökkentette a magzati növekedést, fejlõdési rendellenességeket és halvaszületéseket eredményezett (Varga 2002, Heynick 2003; BioInitiative 2007).

0,9 mW/cm2 1,25 GHz embrionális besugárzás következményei
Forrás: Prof. Dr. Varga András: Grundlage das elektrosmogs in bildern (Heidelberg, 2002)

A munkahelyi rádiófrekvenciás sugárzásnak kitett terhes nõknél alacsonyabb születési súlyt, születési rendellenességeket, magzati elhalást és a spontán vetélések számának emelkedését írták le (Kallen 1982; Taskinen 1990; Lerman 2001).

2. Célkitûzések

Kutatásaink során az EMF élettani hatásait kívántuk vizsgálni, nem elsõsorban humán vonatkozásban, hanem növények és állatok tekintetében. Érdekelt minket hogyan befolyásolja a növények csírázását, növekedését, az egyéb környezeti terhelésekkel –mérgekkel– szembeni természetes toleranciájukat. Milyen élettani változásokat idézhet elõ a növényi sejtek méregtelenítési enzimrendszerében. Késõbb állati sejteken is tervezünk további vizsgálatokat.

Elsõ megközelítésben laboratóriumi körülmények között, direkt EMF forrásokkal kezeltük a kísérleti példányokat és azokon végeztünk összehasonlító élettani vizsgálatokat. Késõbb a természetbõl kívánunk mintákat gyûjteni, EMF hatásnak kitett és mentes területekrõl. Például távvezeték, transzformátor vagy antenna alatti és attól távolabbi területrõl begyûjtött, ugyan olyan fajú növények és állatok összehasonlító vizsgálatával. Végül pedig az eredmények függvényében ökológiai vizsgálatokat tervezünk, amelyben az EMF hatására lennénk kíváncsiak a természetes ökoszisztémákra. Például az EMF befolyásolja-e a fajra jellemzõ természetes viselkedést vagy a szaporodási mechanizmust?

3. Kísérleti elrendezés

EMF forrásként a más kutatócsoportok által is gyakran alkalmazott, folyamatos adásra átalakított mobiltelefonokra vagy a mikrohullámú sütõkben alkalmazott magnetronra gondoltunk. Kezdeti kísérleteink ígéretes eredményeket mutattak.

Véletlen volt, hogy a kísérleteket zavaró sugárforrások keresése közben a világításra használt kompakt fénycsõ közelébe került DIGI FIELD C típusú (I.C. Engineering, U.S.) térerõsség mérõ készülékünk. A mért értékek megdöbbentettek minket. Miközben ismert, EMF kibocsájtással mûködõ forrásokat kívánunk tesztelni, találunk egy háztartási világító eszközt, amelynek az elektromágneses sugárzása ezeknél jóval intenzívebb. Ráadásul ezt nem is tudatosítják a felhasználókkal (Godó 2009, 2010).

Kompakt fénycsõ EMF sugárzása a távolság függvényében.

Számos mobiltelefont teszteltünk. A legintenzívebb EMF kibocsájtó készülék, hívás kezdeményezéskor maximum 6 dBm értéket mutatott pár másodpercig. Azonban ez minden esetben lecsökkent 1 dBm körüli értékre a folyamatos mûködés során. A telefon – rosszabb esetben – közvetlenül, pár cm-re az agyszövettõl emittál ezzel az intenzitással. A kompakt fénycsõ azonban 40-60 cm távolságból produkálja ugyan ezt a terhelést.
A kísérleteinket ezután kompakt fénycsõvel gerjesztett EMF forrás alatt végeztük. Az EMF forrást két darab, kereskedelemben kapható kompakt energiatakarékos fénycsõvel biztosítottuk. Nem volt célunk a különbözõ típusú és gyártmányú fénycsövek összehasonlítása, hanem a fénycsõ EMF sugárzásának lehetséges élettani hatásainak vizsgálata. A különbözõ minõségû fényforrások minden bizonnyal eltérõ hullámhosszú és teljesítményû sugárzással bírhatnak.

A vizsgálatok során a hõ és fényhatás kiküszöbölésére vastag kartonpapírt alkalmaztunk. A papír a fémekkel ellentétben (mint például az alufólia) nem árnyékolja le az elektromágneses sugárzást. A besugárzás teljesítményének változását, az egyes minták sugárforrástól mért távolságával szabályoztuk. A teljesítmény a távolsággal, 1/r² arányban csökken. A frekvencia és a távolság növekedésével nõnek az EMF „optikai“ tulajdonságai is, mint a reflexió, törés, elhajlás. Ezért bizonyos helyeken helyi maximumok léphetnek fel. Különbözõ anyagok, különbözõ mértékben csillapítják, vagy reflektálják az elektromágneses sugárzást, ezeket a kísérletben kiküszöböltük. A csíráztatási minták megegyezõ fény és hõmérsékleti viszonyoknak voltak kitéve és ugyan azon öntözõvizet kapták.

A kartonpapír kiküszöböli a fény és hõhatást, de az EMF akadálytalanul áthalad rajta.

4. Stresszkezelések

A növényi csíravonalakra gyakorolt hatás vizsgálatához a kompakt fénycsövek által létrehozott EMF térben, a forrástól különbözõ távolságra csíráztattunk növényeket. A csíráztatáshoz fehér-mustármagokat (Sinapis alba L.) használtunk, a faj ideális laboratóriumi tesztalany. Gyorsan csírázik és fejlõdik valamint jól reagál a környezeti stressz terhelésekre.

Egy-egy csíráztató tálca 5 rekeszbõl épül fel. Az egyes rekeszekben elhelyezett magvakat – a környezeti hatásokat szimulálva – különbözõ szennyezéseknek tettük ki. Minden tálcán egy rekesz kontrollként szerepelt, tehát szennyezést nem kapott. Hat tálcát helyeztünk el egyidõben az EMF sugárforrástól 0,20,40,60,80 és 300 cm-re. A besugárzás mértékét tehát a sugárforrástól való távolsággal szabályoztuk. Az utolsó tálca a forrástól olyan távolságban helyezkedett el, ahol EMF már egyáltalán nem volt mérhetõ, ez szerepelt a tálcák kontrolljaként. Az egyes tálcák EMF terhelése így ugyanakkora volt.
A mustármagok szennyezését az egyes tálcákon az alábbi táblázat mutatja be.

A fenti mennyiségekkel a csíráztatás elején szennyeztük a magvakat. Majd naponta azonos mennyiségû vízzel öntöztük. A csírázást folyamatos figyelemmel kísértük, a kicsírázott magvak számát és a csírahosszt feljegyeztük, majd az eredményeket statisztikailag kiértékeltük.

A fehér mustármagok vizsgálatánál az expozíciónak kitett és a kontroll minták között jelentõs, szemmel jól látható eltérést tapasztaltunk mind a kicsírázott magvak számában, mind a csírahosszban.

Az EMF jelentõsen befolyásolta a növények habitusát, növekedési erélyét

Érdekes összefüggés, hogy az EM sugárforráshoz közeledve a stressz hatás nélküli kontroll csoportban emelkedett a kicsírázott növények darabszáma és a növekedés is intenzívebb volt, mintha jót tenne számukra az EMF terhelés. Elképzelhetõ, hogy az elektromágneses sugárzás a molekulákba csapódva és azokat rezgésbe hozva hõhatást hozott létre. Így a magasabb hõmérséklet a magban elõsegítette a kezdeti fejlõdést. Ezzel együtt azonban felnyurgultak, száruk gyengébb, habitusuk elvékonyodott lett.

A citotoxikus (sejtméreg) szennyezés hozott némileg hasonló eredményt a csírák hosszanti növekedésében. A többi stressz faktorral kombinálva az EMF szignifikánsan csökkentette a darabszámot és a növekedési erélyt. Tehát az EMF csökkenti a növények csírázóképességét és rontja a természetes stressz tûrõ képességet. Azonban az eredményekbe láthatóan egyéb faktorok is szerepet játszhatnak.

EMF hatása csírázó növényekre, stresszfaktorokkal kombinálva

A sugárforráshoz közeledve a növények vertikális növekedése eltérõ lett. Feltehetõleg az EMF megzavarta a növények geo- illetve fototropizmusát. A csírák egyes esetekben történõ gyorsabb növekedése mögött a mitotikus osztódás zavara is állhat.

Folytatjuk!