A kapcsolt energiatermelés számára új fejlõdési lehetõségeket a termelõtechnológia váltása jelentett. A fejlõdésnek ebben a második szakaszában elõször a nagy teljesítményû gázturbinás hõtermelõ technológiák jelentek meg az 1990-es évek elsõ felében (Dunamenti Erõmû, Kelenföldi Erõmû), majd az elmúlt évtizedben kombinált ciklusú, elsõsorban távfûtési célú hõt termelõ erõmûvek épültek (Újpesti Erõmû, Debreceni Erõmû, Kispesti Erõmû). A 2000-es évek elejétõl kezdõdõen jelentek meg nagy számban a kisebb villamos teljesítményû termelõegységek: gázmotorok távfûtési és intézményfûtési, kombinált ciklusú kiserõmûvek távfûtési, továbbá gázturbinás mûvek ipari célú hõigények ellátására. A fejlõdés eredményeként sok nagyváros távfûtési rendszerének meghatározó hõforrása lett kombinált ciklusú vagy gázmotoros erõmû (Budapest, Debrecen, Miskolc, Tatabánya, Nyíregyháza, Kecskemét, Gyõr stb.).
A fent bemutatott fejlõdés utolsó idõszakát részletezi az 1. ábra, amin jól látható a gázmotoros technológia intenzív fejlõdése és az ipari hõigények csökkenése miatt a gõzturbinás technológia részleges visszaszorulása.
A 2008. évi 549 MW beépített gázmotor-teljesítményt 405 db különbözõ teljesítményû egység képezte.
A kapcsolt energiatermelés hasznos az ország számára, mert
- primerenergia-megtakarítással jár,
- mérsékli a villamos hálózati veszteségeket,
- csökkenti a károsanyag-kibocsátást, különösen az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátást,
- növeli az energiaellátás biztonságát, és mindezek által
- elõsegíti az ország versenyképességének fenntartását.
A hazai kapcsolt energiatermelés hasznosságát jól jellemzik a következõ adatok. Az elért primerenergia-megtakarítás 50 PJ/év, ami a külön villamosenergia-termelés és a külön hõtermelés összes primerenergia-felhasználásának 33%-a (hazai átlagos villamosenergia-termelési hatásfokkal számítva), a hazai összes villamos energia és kapcsolt hõtermelés tüzelõhõ-felhasználásának 11%-a, valamint az elért széndioxid-kibocsátáscsökkenés 3,4 millió tonna/év, ami a szektor kibocsátásának 16%-a, továbbá a primerenergia-megtakarítással elért csökkenés a földgázimportban 6%.
A magyar villamosenergia-rendszer bruttó összhatásfoka évtizedek óta meglehetõsen alacsony. Az elmúlt évtizedben ez a hatásfok több mint 4%-kal növekedett, a kapcsolt villamosenergia-termelés jó hatásfokának is köszönhetõen.
Hasznossága miatt az Európai Unió ösztönzi a tagállamokat a hasznos hõigényen alapuló kapcsolt energiatermelés elõsegítésére, kapcsoltan termelõ egységek létesítésére, illetve a meglévõ egységek mûködésének fenntartására. A kapcsolt energiatermelés fontos eszköz az Unió primerenergia fogyasztás- és üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célkitûzéseinek teljesítésében. Mivel a kapcsoltan termelt energia költségei sok esetben meghaladják a piaci árakat, a hasznok realizálása érdekében a legtöbb tagállam valamilyen módon támogatja a kapcsolt energiatermelõ mûveket.
Hazánkban a kapcsoltan termelt villamos energia részaránya 2000 elõtt 8-9% volt, majd ez az arány elkezdett növekedni. 2008-ban a kapcsoltan termelt villamos energia mennyisége 8,4 TWh, a hazai termelés 22,5%-a volt az Energia Központ adatai szerint. E nagymértékû fejlõdést alapvetõen az tette lehetõvé, hogy jogszabályi alapon 2001-tõl kezdõdõen fokozatosan kialakult a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvételi rendszere, ami a 2003-ban bevezetett KÁP rendszer, és az ezt 2008-ban felváltó KÁT rendszer kedvezõ átvételi áraival ösztönözte a befektetõket kapcsoltan termelõ egységek létesítésére és mûködtetésére.
A kapcsolt villamosenergia-termelés KÁP és KÁT rendszereken keresztül megvalósuló fix áras támogatási rendszere kezdettõl fogva tartalmazta azt az elemet, hogy az így nyújtott támogatás 2010 végével megszûnik. A 2007. évi jogszabályi változások a támogatási jogosultságot az adott projekt megtérüléséhez kötötték, azzal, hogy a jogosultságok legfeljebb 2015 végéig hosszabbíthatók meg. Ehhez késõbb még több feltétel is kapcsolódott, az idõközben történt jogszabály-módosítások során. Ez utóbbiak fõleg azon jogalkotói szándék megvalósítására irányultak, hogy a KÁT rendszer által nyújtott támogatásból részesedjenek a távhõrendszerek fogyasztói.
A KÁT jogosultságok meghosszabbítására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken alapuló MEH határozatok szerint, a kapcsolt termelõk KÁT rendszerben történõ támogatása 2016-ig fokozatosan megszûnik, a 2. ábrán bemutatott ütemezésben.
A kapcsoltan termelõ mûvek mûködését számos tényezõ nehezíti, azokét, akik rendelkeznek KÁT-hosszabbítással, és azokét is, akik nem. A versenyhátrány fõ oka a kis egységteljesítmény, a magas fajlagos beruházási és üzemeltetési költség, a hõszolgáltatásból adódó üzemeltetési kötöttségek, amik megnehezítik standard villamos termékek értékesítését, a városi környezetben lévõ telephelyi adottságok, továbbá az is, hogy támogatott lakossági földgázárral kell versenyezni a távfûtési célú hõtermelésben. A technológia hasznossága vitathatatlan, jól kiszámítható, de a piaci mechanizmusok nem árazzák be a társadalom számára fontos externáliákat. Támogatás nélkül, kedvezõtlen gáz- és villamosenergia-árarány mellett olyan helyzetbe kerülhetnek a termelõk, hogy a változó költségeik fedezetét sem biztosítja az elérhetõ összes árbevétel. Mindezen okokból a hazai kapcsolt energiatermelés nagy része megszûnhet a jövõben támogatás nélkül, és ebben az esetben egyrészt megszûnnek az általa biztosított elõnyök, hasznok is, amiket az országnak más módszerekkel kell biztosítania, másrészt pedig a befagyott beruházások, a befagyott tõke, a kiesõ villamosenergia- és távhõtermelõ kapacitások gazdasági és ellátási problémák sorozatát okozhatják. A helyzet azért is ellentmondásos, mert a ma üzemelõ mûvek jelentõs része korszerû, még sokáig üzemképes berendezésekbõl áll. Ezért szükség van a kapcsolt energiatermelés teljes kérdéskörének átgondolására.
A kapcsolt energiatermelés fejlõdésében jelentõs szerepet játszott és játszik a szektorban mûködõ cégek szakmai érdekképviseletét ellátó, 1996-ban megalakult Magyar Kapcsolt Energia Társaság. Az elmúlt közel másfél évtizedben évente megrendezésre kerülõ konferenciák, rendszeres szakmai összejövetelek, konzultációk és a megjelentetett idõszakos kiadványok népszerûsítették a kapcsolt energiatermelõ technológiákat, összefoglalták és értékelték az elért eredményeket, továbbá fórumai voltak a legfontosabb szabályozási, szakmai és üzemeltetési kérdések megtárgyalásának. A társaság vezetõi folyamatosan kapcsolatban voltak a döntéshozókkal, szakmai érvekkel és javaslatokkal segítve a kapcsolt energiatermelés szabályozási környezetének alakítását. Az MKET a közelmúltban független szakértõ közremûködésével elemezte a hazai kapcsolt energiatermelés jelenlegi helyzetét és lehetséges jövõjét, és a vizsgálat eredményei alapján javaslatot tett a támogatási rendszer továbbfejlesztésére az energetikai kormányzat számára.