e-villamos online szaklap

Kapcsolt energiatermelés Magyarországon

| | |  0 | |

A hazai kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés története már több mint ötven éves. A kezdet az 1950-es évek nagymértékű iparosítása során megjelenő hőigényhez köthető. A fejlődés első szakaszát néhány elöregedett kondenzációs erőmű elvételes, illetve ellennyomású gőzturbinák építésével történő megújítása jelentette (például Kelenföldi Erőmű, Újpesti Erőmű), amit rögtön követett az ellennyomású erőmű építési program, amikor is ipari gőzigények kielégítésére létesültek új nagynyomású erőművek (például Kőbányai Erőmű, Kispesti Erőmű, Csepeli Erőmű, Csepeli Papírgyári Erőmű, Dunai Vasmű Erőmű stb.) az 1960-as évek elején.

Ezt követték a Dunamenti Erõmû elsõ egységei, amikben az olajfinomító gõzigényével kapcsoltan termeltek villamos energiát. Külön fejezetként kezelhetõ a fejlõdésben az, amikor kondenzációs erõmû egy-egy blokkját alakították át, hogy alkalmas legyen az erõmû körzetében fellépõ hõigények ellátására is (például Borsodi Erõmû, Pécsi Erõmû). A nagyvárosi távfûtési rendszerek kialakulása és fejlõdése az 1970-es ’80-as években potenciálisan nagy hõigényt jelentett a kapcsolt energiatermelés fejlõdéséhez, azonban csak néhány olyan erõmû tudta ezt a lehetõséget részben kihasználni, ahol volt kapacitás az ipari célú hõtermelés mellett fûtési forró víz termelésére.

A kapcsolt energiatermelés számára új fejlõdési lehetõségeket a termelõtechnológia váltása jelentett. A fejlõdésnek ebben a második szakaszában elõször a nagy teljesítményû gázturbinás hõtermelõ technológiák jelentek meg az 1990-es évek elsõ felében (Dunamenti Erõmû, Kelenföldi Erõmû), majd az elmúlt évtizedben kombinált ciklusú, elsõsorban távfûtési célú hõt termelõ erõmûvek épültek (Újpesti Erõmû, Debreceni Erõmû, Kispesti Erõmû). A 2000-es évek elejétõl kezdõdõen jelentek meg nagy számban a kisebb villamos teljesítményû termelõegységek: gázmotorok távfûtési és intézményfûtési, kombinált ciklusú kiserõmûvek távfûtési, továbbá gázturbinás mûvek ipari célú hõigények ellátására. A fejlõdés eredményeként sok nagyváros távfûtési rendszerének meghatározó hõforrása lett kombinált ciklusú vagy gázmotoros erõmû (Budapest, Debrecen, Miskolc, Tatabánya, Nyíregyháza, Kecskemét, Gyõr stb.).

A fent bemutatott fejlõdés utolsó idõszakát részletezi az 1. ábra, amin jól látható a gázmotoros technológia intenzív fejlõdése és az ipari hõigények csökkenése miatt a gõzturbinás technológia részleges visszaszorulása.


1. ábra Kapcsolt energiatermelés beépített villamos teljesítményeinek változása (2002-2008) (Forrás: Energia Központ)

A 2008. évi 549 MW beépített gázmotor-teljesítményt 405 db különbözõ teljesítményû egység képezte.

A kapcsolt energiatermelés hasznos az ország számára, mert
-    primerenergia-megtakarítással jár,
-    mérsékli a villamos hálózati veszteségeket,
-    csökkenti a károsanyag-kibocsátást, különösen az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátást,
-    növeli az energiaellátás biztonságát, és mindezek által
-    elõsegíti az ország versenyképességének fenntartását.

A hazai kapcsolt energiatermelés hasznosságát jól jellemzik a következõ adatok. Az elért primerenergia-megtakarítás 50 PJ/év, ami a külön villamosenergia-termelés és a külön hõtermelés összes primerenergia-felhasználásának 33%-a (hazai átlagos villamosenergia-termelési hatásfokkal számítva), a hazai összes villamos energia és kapcsolt hõtermelés tüzelõhõ-felhasználásának 11%-a, valamint az elért széndioxid-kibocsátáscsökkenés 3,4 millió tonna/év, ami a szektor kibocsátásának 16%-a, továbbá a primerenergia-megtakarítással elért csökkenés a földgázimportban 6%.

A magyar villamosenergia-rendszer bruttó összhatásfoka évtizedek óta meglehetõsen alacsony. Az elmúlt évtizedben ez a hatásfok több mint 4%-kal növekedett, a kapcsolt villamosenergia-termelés jó hatásfokának is köszönhetõen.

Hasznossága miatt az Európai Unió ösztönzi a tagállamokat a hasznos hõigényen alapuló kapcsolt energiatermelés elõsegítésére, kapcsoltan termelõ egységek létesítésére, illetve a meglévõ egységek mûködésének fenntartására. A kapcsolt energiatermelés fontos eszköz az Unió primerenergia fogyasztás- és üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célkitûzéseinek teljesítésében. Mivel a kapcsoltan termelt energia költségei sok esetben meghaladják a piaci árakat, a hasznok realizálása érdekében a legtöbb tagállam valamilyen módon támogatja a kapcsolt energiatermelõ mûveket.

Hazánkban a kapcsoltan termelt villamos energia részaránya 2000 elõtt 8-9% volt, majd ez az arány elkezdett növekedni. 2008-ban a kapcsoltan termelt villamos energia mennyisége 8,4 TWh, a hazai termelés 22,5%-a volt az Energia Központ adatai szerint. E nagymértékû fejlõdést alapvetõen az tette lehetõvé, hogy jogszabályi alapon 2001-tõl kezdõdõen fokozatosan kialakult a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvételi rendszere, ami a 2003-ban bevezetett KÁP rendszer, és az ezt 2008-ban felváltó KÁT rendszer kedvezõ átvételi áraival ösztönözte a befektetõket kapcsoltan termelõ egységek létesítésére és mûködtetésére.

A kapcsolt villamosenergia-termelés KÁP és KÁT rendszereken keresztül megvalósuló fix áras támogatási rendszere kezdettõl fogva tartalmazta azt az elemet, hogy az így nyújtott támogatás 2010 végével megszûnik. A 2007. évi jogszabályi változások a támogatási jogosultságot az adott projekt megtérüléséhez kötötték, azzal, hogy a jogosultságok legfeljebb 2015 végéig hosszabbíthatók meg. Ehhez késõbb még több feltétel is kapcsolódott, az idõközben történt jogszabály-módosítások során. Ez utóbbiak fõleg azon jogalkotói szándék megvalósítására irányultak, hogy a KÁT rendszer által nyújtott támogatásból részesedjenek a távhõrendszerek fogyasztói.
A KÁT jogosultságok meghosszabbítására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken alapuló MEH határozatok szerint, a kapcsolt termelõk KÁT rendszerben történõ támogatása 2016-ig fokozatosan megszûnik, a 2. ábrán bemutatott ütemezésben.


2. ábra Kapcsolt villamosenergia-termelés KÁT rendszeren belüli támogatása (2010-2016) (Forrás: MEH)

A kapcsoltan termelõ mûvek mûködését számos tényezõ nehezíti, azokét, akik rendelkeznek KÁT-hosszabbítással, és azokét is, akik nem. A versenyhátrány fõ oka a kis egységteljesítmény, a magas fajlagos beruházási és üzemeltetési költség, a hõszolgáltatásból adódó üzemeltetési kötöttségek, amik megnehezítik standard villamos termékek értékesítését, a városi környezetben lévõ telephelyi adottságok, továbbá az is, hogy támogatott lakossági földgázárral kell versenyezni a távfûtési célú hõtermelésben. A technológia hasznossága vitathatatlan, jól kiszámítható, de a piaci mechanizmusok nem árazzák be a társadalom számára fontos externáliákat. Támogatás nélkül, kedvezõtlen gáz- és villamosenergia-árarány mellett olyan helyzetbe kerülhetnek a termelõk, hogy a változó költségeik fedezetét sem biztosítja az elérhetõ összes árbevétel. Mindezen okokból a hazai kapcsolt energiatermelés nagy része megszûnhet a jövõben támogatás nélkül, és ebben az esetben egyrészt megszûnnek az általa biztosított elõnyök, hasznok is, amiket az országnak más módszerekkel kell biztosítania, másrészt pedig a befagyott beruházások, a befagyott tõke, a kiesõ villamosenergia- és távhõtermelõ kapacitások gazdasági és ellátási problémák sorozatát okozhatják. A helyzet azért is ellentmondásos, mert a ma üzemelõ mûvek jelentõs része korszerû, még sokáig üzemképes berendezésekbõl áll. Ezért szükség van a kapcsolt energiatermelés teljes kérdéskörének átgondolására.

A kapcsolt energiatermelés fejlõdésében jelentõs szerepet játszott és játszik a szektorban mûködõ cégek szakmai érdekképviseletét ellátó, 1996-ban megalakult Magyar Kapcsolt Energia Társaság. Az elmúlt közel másfél évtizedben évente megrendezésre kerülõ konferenciák, rendszeres szakmai összejövetelek, konzultációk és a megjelentetett idõszakos kiadványok népszerûsítették a kapcsolt energiatermelõ technológiákat, összefoglalták és értékelték az elért eredményeket, továbbá fórumai voltak a legfontosabb szabályozási, szakmai és üzemeltetési kérdések megtárgyalásának. A társaság vezetõi folyamatosan kapcsolatban voltak a döntéshozókkal, szakmai érvekkel és javaslatokkal segítve a kapcsolt energiatermelés szabályozási környezetének alakítását. Az MKET a közelmúltban független szakértõ közremûködésével elemezte a hazai kapcsolt energiatermelés jelenlegi helyzetét és lehetséges jövõjét, és a vizsgálat eredményei alapján javaslatot tett a támogatási rendszer továbbfejlesztésére az energetikai kormányzat számára.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul