2026 januárjában a teljes órás átlagfogyasztás 5966 MWh volt, ami a 2025. januári 5513 MWh-hoz képest 8,2%-os emelkedést jelent; ezen belül a profilos szegmens 3147 MWh-ra nőtt (14,1%-os éves növekedés), míg az idősoros fogyasztás 2819 MWh-ra emelkedett (2,3%-os éves növekedés), így a lakossági/profilos fogyasztás egyértelműen meghaladta az iparit. A bruttó rendszerterhelési csúcs is többször megdőlt. A hónapot két markáns hideghullám határozta meg (jan. 8–15. és 19–22.), amelyek a napok mintegy 39%-át lefedték, és ezek alatt az órás átlagfogyasztás 6400–6500 MWh körül alakult, szemben a hónap többi részére jellemző 5700–5750 MWh-val, ami önmagában kb. +250–270 MWh-val emelte meg a teljes havi átlagot. A hideghullám idején a napi átlaghőmérséklet jellemzően −4 és −5 °C között alakult, úgy, hogy -8 °C körüli napi átlaghőmérséklet is előfordult. A hónap többi napján 0 és +1 °C körüli értékek voltak jellemzők, vagyis nagyjából 5 °C-kal volt hidegebb a hideghullám idején. A hőmérséklet fogyasztásra gyakorolt becsült hatása alapján 1 °C lehűlés a profilos fogyasztást kb. +50–55 MWh/órával, az idősoros fogyasztást pedig kb. +9–10 MWh/órával emeli, így egy 5 °C-os lehűlés nagyságrendileg +250–275 MWh többletet jelentett a profilos és mintegy +45–50 MWh-t az idősoros oldalon óránként, ami jól magyarázza a hideghullám alatti többletfogyasztás döntő részét. A hónap abszolút fogyasztási csúcsa január 13-án 10 órakor alakult ki 7521 MWh-os értékkel. Az idősoros fogyasztás csúcsa január 21-én 9 órakor 3837 MWh, a profilos fogyasztás csúcsa pedig január 11-én 11 órakor 4178 MWh volt.
Ezek alapján elmondható, hogy a teljes fogyasztás +453 MWh-os év/év növekedéséből kb. +250–270 MWh, azaz 55–60% közvetlenül a hideghullámhoz köthető, ami a 8,2%-os növekedésből mintegy 4,5–4,9 százalékpontot magyaráz. A profilos növekedés +390 MWh-jából kb. +250–275 MWh időjárási eredetű, ami a 14,1%-os éves bővülésből hozzávetőleg 9–10 százalékpontot jelent. Az idősoros fogyasztás +2,3%-os növekedésének döntő része szintén időjárási hatás.
A napon belüli fogyasztást vizsgálva elmondható, hogy a hideghullám hatása mindkét szegmensben kimutatható, de eltérő intenzitással, és ez a 2025-höz képest megfigyelhető szerkezeti eltolódással is összhangban van. 2026 januárjában munkanapokon az órák 51,6%-ában volt magasabb a profilos fogyasztás az idősorosnál, míg 2025 januárjában ez az arány csak 32,4% volt, ami 19,2 százalékpontos növekedést jelent. Az is elmondható, hogy 2026 januárjában már −2 °C körüli hőmérsékleten is gyakran a profilos fogyasztás volt magasabb a munkanapi órákban, míg 2025 januárjában hasonló hőmérséklet mellett még tipikusan az idősoros fogyasztás maradt a domináns komponens; ez azt jelenti, hogy a profilos dominancia hőmérsékleti küszöbértéke feljebb tolódott, és 2026-ban nem volt szükség −4 °C alatti hidegre ahhoz, hogy a lakossági fogyasztás meghaladja az iparit. Konkrét példaként 2026. jan. 5-én 17 órakor −2 °C körüli hőmérséklet esetén a profilos fogyasztás 3697 MWh volt, míg az idősoros 2956 MWh, ezzel szemben 2025. jan. 15-én 2 órakor −2 °C mellett a profilos fogyasztás 2202 MWh, az idősoros pedig 2557 MWh volt. A napi profil részleteiben is látszik a különbség: hideg munkanapokon az idősoros fogyasztás az esti sávban (17–20 óra) 3206 MWh volt a nem hideg napok 2853 MWh-os szintjével szemben (+353 MWh), míg a profilos ugyanitt 3916 MWh-ra emelkedett a 3470 MWh-os enyhébb értékről (+446 MWh); reggel (6–9 óra) az idősoros 3592 MWh vs. 3144 MWh (+448 MWh), a profilos 3421 MWh vs. 2927 MWh (+494 MWh) volt. Hétvégén az ipari hatás mérsékeltebb maradt (esti sávban 2616 MWh vs. 2395 MWh, +221 MWh), ugyanakkor a profilos fogyasztás nappal (10–15 óra) 3875 MWh volt hideg napokon és 3310 MWh enyhébb hétvégéken (+565 MWh), este pedig 3936 MWh vs. 3570 MWh (+366 MWh).
Összességében a hideghullám a teljes napi fogyasztási görbét feljebb tolta, de a többlet döntő része a lakossági/profilos szegmensből származott, ami a téli fogyasztási szerkezet érdemi eltolódását jelzi.
Hideghullám és nukleáris kiesés mellett gyenge PV: kiugró földgázalapú termelés és import januárban
A 2026. januári nettó teljes felhasználás havi órás átlaga 6134 MWh volt, ami 497 MWh-val, azaz 8,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi 5638 MWh-os szintet, és a növekedés döntően a januári hideghullámhoz (jan. 8–15. és 19–22.) köthető. A hideg időszakban a megemelkedett fogyasztás egyszerre húzta fel a földgázos termelést és az importot: a földgáz havi órás átlaga 1621 MWh-ra emelkedett, ami 426 MWh-os, azaz 35,6%-os éves növekedést jelentett. A munkanapi hideghullámos átlag 1951 MWh volt (ez 47,3 %-os növekedést jelent 2025 januárjához képest!), az órás csúcs pedig 2345 MWh 2026. január 20-án 19 órakor. A hideghullámos és nem hideghullámos időszak között a különbség 209 MWh volt, ami 12%-os többletet jelentett. Ezzel párhuzamosan a nettó import havi órás átlaga 2082 MWh-ra nőtt, ami 404 MWh-os, azaz 24,1%-os emelkedés. Az import a hideg napokon 2395 MWh-ra ugrott (+511 MWh, azaz +27,1% a nem hideg napokhoz képest). 2026. január 10-én 10 órakor, −4 °C-os hőmérséklet mellett, amikor a teljes felhasználás 7191 MWh volt, az import havi órás maximuma 3371 MWh volt, aránya 46,9%-ot tett ki. 2026 januárjában egyébként a 40% feletti importarány az órák 16%-ában, jellemzően a fagypont alatti hőmérsékletű, 16–19 óra közötti esti csúcsterhelési időszakban jelent meg, döntően a hideghullám idején. A földgázalapú termelés és az import együttes felhasználása 5386 MWh-on tetőzött 2026. január 13-án 10 órakor −5 °C-os hőmérséklet mellett, ami az adott órában mért 7699 MWh-os teljes nettó felhasználás 70,0%-át jelentette.
A magas földgázalapú termelést és importhasználatot nemcsak a nettó felhasználás 8,8%-os bővülése magyarázza, hanem az is, hogy a napenergia termelés havi órás átlaga 329 MWh-ról 241 MWh-ra csökkent az előző év januárjához képest (−88 MWh, −26,7%). Ez közvetlenül növelte a pótlólagos fosszilis és importigényt, miközben a nukleáris kapacitás 243 MW-os, azaz 12,5%-os kiesése (1947 MWh → 1700 MWh) további jelentős kapacitáshiányt okozott. A napenergia- és nukleáris visszaesés együttesen mintegy 331 MWh-tal, azaz a teljes felhasználásnövekedés mintegy kétharmadával megegyező pótlási igényt generált, amit döntően földgáz- és importforrások fedeztek.
Összességében a hideg időjárás okozta többletfogyasztás, az alacsonyabb PV-termelés és a nukleáris kiesés együttesen vezettek a rekord nagyságú földgázalapú villamosenergia-termeléshez és kiugró importcsúcsokhoz 2026 januárjában.
Megugró régiós terhelés és fosszilis súlynövekedés 2026 januárjában
2026 januárjában a régió fundamentális környezetét egyértelműen az érdemben emelkedő rendszerterhelés és a fosszilis termelés súlyának növekedése határozta meg, miközben a megújuló oldalon jelentős átrendeződés zajlott.
A nettó villamosenergia-termelés havi átlagos szintje 98 191 MW volt, ami 13,1%-os növekedést jelentett decemberhez képest, és 6,5%-kal haladta meg az előző év azonos hónapját, összhangban a januárban tapasztalt hideg időjárással és a régió több országában jelentkező magas terheléssel.
A termelési szerkezetben a földgáz szerepe jelentősen erősödött: a gázalapú termelés 21 303 MW-ra emelkedett, ami 29,1%-os havi és 21,8%-os éves növekedést jelentett, miközben a szén- és lignittermelés is számottevően nőtt 24 100 MW-ra (+27,8% hó/hó), jelezve, hogy a kereslet kielégítése egyre inkább a fosszilis forrásokra támaszkodott.
Ezzel párhuzamosan a nukleáris termelés 9 557 MW-on enyhén mérséklődött mind havi (−1,1%), mind éves (−2,4%) alapon, míg a víz alapú termelés 7 758 MW-ra csökkent (−3,3% hó/hó), ami illeszkedik a balkáni–dunai térségben megfigyelt, összességében enyhén mérséklődő vízhozamokhoz.
A megújulókon belül markáns szerkezeti eltolódás volt megfigyelhető: a széltermelés 25 014 MW-ra emelkedett (+7,7% hó/hó), miközben a napenergia-termelés 2 907 MW-on alacsony maradt, ami a téli, felhős időszaknak megfelelő szezonális mintát tükrözi.
Összességében 2026 januárját a régióban a megugró kereslet, a fosszilis termelés gyors felfutása és a megújulók – különösen a víz és a nap – visszafogott hozzájárulása jellemezte, ami fundamentálisan feszesebb kínálati környezetet eredményezett a decemberihez képest.
Kiszélesedő régiós árkülönbségek és markáns közép-kelet-európai prémium 2026 januárjában
2026 januárjában a régiós másnapi villamosenergia-árak decemberhez képest élesen emelkedtek, és a korábbi hónapokhoz viszonyítva ismét jelentős különbség alakult ki a nyugat-európai és a közép-, illetve délkelet-európai piacok között. A német havi átlagár 110,1 €/MWh-ra nőtt, ami 17,9%-os havi emelkedést jelentett, és szorosan együtt mozgott a földgáz másnapi árának 23,0%-os növekedésével, jelezve, hogy a gázos termelés ármeghatározó szerepe januárban ismét erősödött a német piacon. Ezzel szemben Közép- és Délkelet-Európában a havi átlagárak jóval a német szint fölé emelkedtek: Magyarországon 150,4 €/MWh, Romániában 150,6 €/MWh, Szlovákiában 142,6 €/MWh, Ausztriában 141,5 €/MWh, míg Csehországban 131,0 €/MWh-os átlag alakult ki, a balkáni piacokon pedig Horvátországban 143,2 €/MWh, Bulgáriában 148,6 €/MWh, Szerbiában 118,5 €/MWh volt a havi árszint, ami széles körű és tartós prémiumot jelezett a német piacokhoz képest. Ez az árkülönbség elsősorban a hideg időjárás miatt megugró kereslet, a megújuló kínálat korlátozott hozzájárulása és az alacsony költségű kapacitások részleges kiesése együttes hatására alakult ki, miközben a napenergia-termelés a hóborítás és a tartós felhőzet miatt elhanyagolható maradt, a balkáni–dunai térség víztermelése pedig összességében enyhén mérséklődött. A térség több országában – különösen Romániában és a balkáni piacokon – a hónap során ismételten nettó importőr pozíció alakult ki. Németországban ugyanakkor januárban sem alakult ki többnapos, tartós megújulóenergia-hiány vagy kínálati sokk, így a magasabb gázárak ellenére is rendelkezésre állt elegendő alacsonyabb költségű kínálat, ami lehetővé tette, hogy a német árszintek érdemben a közép- és délkelet-európai piacok alatt maradjanak.
