De vajon mennyi akkumulátor-teljesítményre van ténylegesen szükség, és hogyan alakul mindez uniós és nemzeti szinten?

Számos ok miatt elengedhetetlen a villamosenergia-rendszer rugalmasságának fokozása. Az egyik legfontosabb, rugalmasságot biztosító megoldást az elmúlt években jelentős költségcsökkenést produkáló akkumulátoros energiatárolók jelentik, az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy pontosan mennyi akkumulátorra is van szükség a változó rendelkezésre állású időjárásfüggő megújuló energiaforrások kiegyensúlyozásához – írja cikkében a Portfolio

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatóinak több forgatókönyvre kiterjedő számításai szerint a teljes időjárásfüggő megújulóenergia erőművi teljesítmény átlagosan hozzávetőleg 5%-ának, de mindenképpen kevesebb, mint 10%-ának megfelelő akkumulátoros energiatároló flottaméret lenne a költségoptimális az európai villamosenergia-rendszerben az évtized végén.

Egy ilyen arányú akkumulátor-teljesítmény képes lenne kezelni – és vélhetően érdemben mérsékelni – az időjárásfüggő megújulóenergia-erőművek rendszeregyensúly fenntartását célzó termeléskorlátozásait, és biztosíthatná a napenergia optimális integrációját Európában.

Magyarország nemzeti energia- és klímaterve (NEKT) 2030-ra 12 GW nap- és 1 GW szélerőmű beépített teljesítőképesség, valamint szintén 1 GW villamosenergia-tárolói teljesítmény elérését tűzte ki célul, ami költségoptimális érték lehet az évtized végére.

A teljes cikk ide kattintva olvasható, amelyből számos további érdekesség kiderül, például, hogy a célszámokkal kapcsolatban a tagállamok által alkalmazott megközelítések jelentősen eltérnek egymástól.