A péntek este 10 óra körül jelent meg a Magyar Közlönyben a „7/2025. (I. 31.) kormányrendelet a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény és a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról” című jogszabály.
Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint az intézkedés célja a lakossági és vállalati energiaköltségek stabilizálása, valamint a hálózati egyensúly fenntartása. A minisztérium szerint a naperőművek üzemeltetői számára az inflációkövetés átmeneti felfüggesztése nem veszélyezteti a beruházások megtérülését, mivel a szektor az elmúlt években a magas energiaárakból jelentős többletbevételt realizált. A piac szereplői azonban másként látják a helyzetet. Az intézkedés több mint 2700 ipari méretű naperőművi beruházás megtérülését érintheti negatívan, amelyek együttesen a hazai napelemes villamosenergia-termelés több mint felét adják. Az árbefagyasztás miatt az új beruházások megtérülési ideje jelentősen megnőhet, különösen azok esetében, amelyek finanszírozása banki hiteleken alapul.
A rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy azok a naperőmű-tulajdonosok, akik nem kívánnak élni az árbefagyasztás lehetőségével, kilépjenek a KÁT rendszerből, és a szabad piacon értékesítsék az általuk termelt energiát. A minisztérium ígérete szerint egy előkészületben lévő szabálymódosítás révén az ilyen szereplők továbbra is élvezhetik az adókedvezményeket, valamint hosszú távú zöldáram-kereskedési megállapodásokat (PPA-szerződéseket) köthetnek, amelyek potenciálisan magasabb bevételt biztosíthatnak számukra.
Ez a lépés ösztönzi a piac felé való nyitást, azonban ennek komoly akadálya a 42%-os különadó, amelyet a piaci alapon működő villamosenergia-termelők Robin Hood adó néven fizetnek immár 2008 óta. A magas adóterhek miatt a szabad piacon történő értékesítés sok termelő számára kevésbé vonzó alternatíva, hiszen a versenyképes árképzést jelentősen korlátozza ez az extra teher.
A Kormány 7/2025. (I. 31.) Korm. rendelete
a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény és a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
[1] A megújuló energiatermelők támogatási rendszereit a megváltozott piaci körülményekhez szükségszerű igazítani. Ennek részeként a szabadpiacra önként kilépő kötelező átvételre jogosult termelők továbbra is élvezhetik az adómentességet, a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb finanszírozás céljából a kötelező átvételi árat a megelőző évi infláció mértékére figyelemmel, a megelőző év kötelező átvételi ára alapján vagy a megelőző év kötelező átvételi ára alapján éves indexálással állapítják meg.
[2] A kötelező átvételi támogatási rendszer kiszámíthatóbb és tervezhetőbb finanszírozása céljából a kötelező átvételi ár mértéke a megelőző év inflációjának mértékére tekintettel kerül meghatározásra.
[3] A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 424/2022. Korm. rendelet) szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló
2008. évi LXVII. törvény 10. § 1. pont 1.5. alpontjában foglaltaktól eltérően a villamos energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelőkre az energiaellátó fogalmát nem kell alkalmazni.
2. § (1) A 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet) 3. § (4) bekezdésében és 5. számú mellékletében foglaltakat a (2)–(5) bekezdés szerinti időszakokra vonatkozóan a következőkben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló rendelet szerinti prémium típusú támogatás szabályai szerinti elszámolásra váltó KÁT termelőre vonatkozó kötelező átvételi árak kivételével a KÁT rendelet 5. számú melléklete szerinti indexálás nem alkalmazandó 2025. január 1-jétől a veszélyhelyzet végéig, de legfeljebb a 2029. év végéig, hanem a kötelező átvételi árak a tárgyévet megelőző évre megállapított szinten maradnak.
(3) Ha a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőzően utoljára közzétett, a megelőző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értéke az 1,06-ot eléri, akkor a tárgyévre a (2) bekezdés nem alkalmazandó.
(4) A KÁT rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti közzététel során a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a (2)–(3) bekezdést is figyelembe vevő számítást végzi el.
(5) A Hivatal a honlapján 2025. január 31. napjáig közzéteszi a 2025. évre vonatkozóan a KÁT rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti alkalmazandó kötelező átvételi árakat és azok időben egyenletes termelés feltételezésével számított átlagát.
3. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba.
4. § E rendelet 2. § (2)–(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseit a 2025. évre vonatkozó ármegállapítási eljárás során is alkalmazni kell.
