2024 a nagy változások éve volt. Rengeteg jogszabály változott, bár ezek – minket specialistákat, villamosmérnököket – egyénileg lényegesen kevésbé érintettek... Tagozatunkat viszont annál inkább érinti, hogy ősszel az FMV-k és ME-k is beléptek a Kamarába. Régi „vád” dől meg, miszerint az MMK csak a tervezők és szakértők kamarája. Ne feledjük innen minden kivitelezésben dolgozó (jogosultsággal rendelkező) kollegánk (akiket érint a Kamara) egyenjogú tagja lesz a Kamarának, ugyanúgy választható és választó is lesz.
Persze a lehetőség eddig is adott volt arra, hogy tag legyen „bárki”, de a befolyás, egy (rész)szakma érdekérvényesítése, valljuk meg, létszámhoz (létszámaránytól is) függ. Minden új belépőnek azt üzenem, hogy a tagság alapvetően csak egy lehetőség, attól vajmi kevés dolog fog változni, ha csak „tag”-ok lesznek. Ezért arra biztatok minden új belépőt, hogy váljon „aktív taggá”, legyen véleménye, mondja el, hogy mit tehetne a Kamara azért, hogy a szakmagyakorlása egyszerűbb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb legyen. Mit tehet azért a Kamara, hogy a szakmagyakorlók közötti piaci verseny minél igazságosabb legyen. (Természetesen ezeket ugyanúgy üzenem minden „régi” tagunknak is.) Meggyőződésem, hogy a Kamara az FMV-kel és ME-kel kiegyensúlyozottabb, komplettebb lesz.
Mik is aktuálisan a problémák a szakmagyakorlásunkhoz szükséges jogosultságokkal? Tegyük fel az alapvető kérdést, kellenek-e jogosultságok? Több európai országban nincs, vagy lényegesen egyszerűbbek az analóg jogi szabályozások. Én azt gondlom, hogy van helye itt az EU-ban is ennek a „poroszos” rendszernek. A jogosultsági rendszer mutat a megbízók felé egy minőségbiztosítási keretet, ami műszaki és jogi értelemben is hasznos… Különösen akkor, ha a jogosultságok megszerzése, megszerezhetősége logikus. Azt gondlom itt viszont több tennivalónk is akad.
„Régebbi” problémánk, hogy épületvillamos területen (se) szerezhető meg a szakértői jogosultság BsC diplomával. Elismerve, hogy más szakterületen ennek nagyobb jelentősége van/volt, a mi esetünkben ez kifejezetten hátrányos, kiemelten azoknak a kollegáinknak, akik még osztatlan képzésben szereztek diplomát, pl. a hagyományosan erős épületvillamos képzést adó főiskolákon (pl. Kandón, vagy Pollackon). Az osztott képzésen ennek kisebb jelentősége van/lesz, de őszintén nem tudom védeni a jelenlegi állapotot a pl. 25+ éve a szakmában dolgozó 50+ éveiben járó kollegáknak, akik a fenti „Főiskolák” egyikében végeztek és szeretnének szakértői jogosultságot. Ezzel feladatunk lesz a jövőben!
„Újabb” problémák a különféle speciális jogosultságok. Ezek egy részének „létrehozásánál” nem tudtuk elmondani véleményünket, és részben, vagy egészben nem is tudnak jelenlegi formájukban működni. „Legújabb” problémának pedig, a nem mérnök végezettségű szakmagyakorlóink, akikről a jogalkotó „megfeledkezett”. Az új rendszerben nekik is helyet és rendet kell mutatnunk, mert nagyon is szüksége van a technikus végezettségű FMV-kre az építőiparnak. Szerencsénkre ez nem csak a mi szakmánkat érinti, ezért számos szövetségest találunk a különböző szakterületek tagozatainál is. A vonatkozó 266/2013. Korm. rendelet ilyen irányú módosításainak kidolgozása és a rendelet módosításának elérése egyértelmű feladatunk.
Teljesülnek-e a jelenlegi gyakorlatukban a jogosultsághoz kapcsolódó minőségbiztosítási céljaink? Hát talán részben: számomra megfelelőnek látszik a jogosultságokhoz kapcsolódó beszámolóvizsga anyaga, a szükséges „szűréshez” elégséges. Kifejezetten színvonalasoknak tartom a „éves továbbképzési” tematikánkat, még akkor is, ha egyszer-egyszer előfordulnak „hevesebb” visszajelzések (Ezeket alapján igyekszünk minden esetben javítani, korrigálni). A szakmagyakorlóink munkájával, viselkedésével kapcsolatos számonkérés azonban nagyon sok sebből vérzik.
A jogosultsági vizsga természetesen nem szól élethosszig (nem is lehet célja) és így sem a megfelelő tudás, sem az etikai fegyelem kulcsa nem ott keresendő. Komoly problémánk volt, hogy mit kezdjünk a jogosultság nélküli tervezés kérdéskörével, illetve az etikátlan magatartású műszaki ellenőrökkel, felelős műszaki vezetőkkel. Mindkét esetben a probléma gyökere az volt, hogy a számonkérés azért lehetetlenült el, mert az „elkövető” nem volt kamarai tag, így a Kamara Etikai és Fegyelmi Szabályzata nem vonatkozott rá. Ebben a kérdésben hatalmas segítséget adnak a 2024-2025 évforduló közeli változások. A már említett törvényváltozás, amely alapján az FMV/ME kollegáknak tagoknak kell lenniük, és 2025. január 1-től érvénybe lépő új Etikai Szabályzatunk. Az előbbi alapján a kivitelezésben dolgozók számon kérhetősége rendeződik, míg az új Etikai Szabályzat, ha csak indirekt módon, de lehetőséget ad jogosultság nélküli tervezés megszüntetésére.
A mi tervezői munkáink rendszerint alvállalkozásban történik, tehát a különféle épületvillamos tervezési feladatokat egy „generál” tervező delegálja számunkra. Az új szabályzat alapján a generál tervező felelőssége lesz, hogy meggyőződjön arról, hogy az alvállalkozója (specialistája) rendelkezik-e tervezői jogosultsággal, és ezért ő számon kérhető lesz (maga a generál – legtöbbször építész tervező!). Bízom benne, hogy mindkét említett „mintaterületen” lényeges előre lépéseket tudunk elérni 2025-ben, ezzel is támogatva az etikusan viselkedő kollegáinkat.
Ne felejtsük 2025-ben az országos Kamarában tisztújítás lesz! Megújul az elnökség! A Kamaránk életében ez egyszerre egyfajta ünnep és egyfajta erőpróba is. Erőpróbája a terveknek, távlati céloknak. Erőpróbája a kulturált versenynek és az érvek ütköztetésének. Nagyon remélem, hogy ezekben magasan az „országos átlag” felett fogunk teljesíteni, és természetesen kérek minden érdekeltet és érintettet ennek szem előtt tartására.
A fenti kérdéseken túl is bátorítok minden kollegát, hogy rendszerszintű problémát mutató egyedi ügyeivel is keressen bennünket, célunk, hogy segítsünk.
Ezúton kívánok minden kollegának Boldog karácsonyt és sikeres Újévet.
Üdvözlettel:
Sárosi Csanád
MMK – ELT elnöke
