Kezdetben a menetrend egy egyszerű és könnyen áttekinthető táblázat volt, viszonylag kevés adattal. Az első menetrendek egy heti időszakra készültek, és tartalmazták a kooperációba bevont erőművek számára előírt teljesítményértéket egy hétköznapra, óránkénti bontásban. Persze, ahogyan egyre több erőmű kapcsolódott be a rendszerbe, majd kiépültek a nemzetközi összeköttetések is, a táblázat adatsora folyamatosan bővült.

A menetrendet a gazdaságos teherelosztás elve alapján, 2003-ig a rendszerirányító készítette. A váltás a piacnyitás eredményeként következett be: a villamosenergia-piac indulását követően a tervezés alapja továbbra is a menetrend maradt, csakhogy azt már nem a rendszerirányító adta ki.

Létrejöttek ugyanis a mérlegkörök, amiket piaci szereplők szabadon szervezhetnek. Ezen mérlegkörök állítják össze a saját menetrendjüket, amelynek lehet termelői, fogyasztói, valamint bel- és külkereskedelmi lába és ezeknek egyensúlyban kell lenniük. A mérlegkörfelelősök egy online platformon keresztül nyújtják be a rendszerirányítónak ezeket a ma már negyedórás bontással rendelkező menetrendeket. Amennyiben a bejelentett ügyletek és a tényleges villamosenergia-forgalom eltérnek egymástól, kiegyenlítőenergia-igény keletkezik a rendszerben, amelynek költsége a mérlegkörfelelőst terheli.

A rendszerirányító feladata meghatározni a rendszer szabályozásához és az esetleges teljesítmény-kiesések pótlásához biztonsággal elegendő tartalékteljesítményt és lekötni ezeket a ilyen szolgáltatásokat nyújtó erőműveknél. Az így lekötött teljesítményeket használja az operatív üzemirányítás a tervezett és a tényleges termelés közötti különbségek (például erőművi üzemzavar miatti termelés kiesés) kiegyenlítésére.

Forrás: MAVIR Facebook-oldal