Augusztus végén befejeződtek a tavasz óta tartó fúrási munkálatok és felszíni geofizikai mérések Borsod és Heves vármegyékben. Az elvégzett terepmunkák hasznos műszaki-tudományos alapinformációkat szolgáltatnak az előzetes vizsgálati dokumentáció összeállításához.

Magyarországon lendületesen bővülnek a naperőművi kapacitások, azonban az időjárásfüggő rendszerek működtetése úgy hangolható össze hatékonyan a felhasználással, ha megoldást találunk a környezetkímélő módon előállított áram eltárolására. Világszerte bevált eszközként erre használják a szivattyús energiatározókat (SZET), amelyek eltérő szinteken kiépített és csővezetékkel összekapcsolt tározókból állnak. A pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alacsonyabban fekvő tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Visszaeresztésével turbina és generátor hajtható meg, így a fogyasztási igényekhez igazodva olcsón és tisztán nyerhető újra villamos energia.

A szivattyús energiatározó élettartalma hosszú, működési költségei alacsonyak, üzemeltetése semmiféle károsanyag-kibocsátással nem jár, ám nagyban megkönnyíti az időjárásfüggő kapacitások rendszerbe illesztését. Az elmúlt hónapokban két helyszínen, a Heves vármegyei Markaz térségében és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna községek szomszédságában zajlottak a talaj teherbíró-képességének felmérésére alkalmas kutatófúrások, felszíni geofizikai mérések. A kutatási tevékenységet a lehető legkisebb területre szorítkozva, az érintett erdőrészek, szántók és rétek élővilágának minimális bolygatásával, a lehető legrövidebb idő alatt végezték. A gépek a fúrási pontok mindegyikét meglévő erdei és mezőgazdasági utakon közelítették meg. A munkák befejezése után megtörtént a fúrási területek helyreállítása. A magmintákat talaj- és kőzetmechanikai, kémiai laboratóriumi elemzéseknek vetik alá, ezek eredménye beépül az idén benyújtandó részletes megvalósíthatósági dokumentációba.