e-villamos online szaklap

Eltűnnek a légvezetékek és az oszlopok a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területeiről

| | |  0 | |

Eltűnnek a légvezetékek és az oszlopok a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területeiről

Teljesen megújult az E.ON solymári alállomása, amely még nagyobb üzembiztonságot, még több hálózatfejlesztési kapacitást jelent a budai térség lakosai számára. A terület áramellátását biztosító távvezetékek évtizedekig szelték át a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területeit, az őshonos erdők nyiladékkezelt területeinek zavartatása most többszáz hektárnyi területen megszűnik. A környék településein és védett erdőségeiben 450 oszlopot és 50 kilométernyi légvezetéket bontanak el és váltamak ki földkábellel.

A Budai Tájvédelmi Körzet nyugatról határolja Budapestet sok helyen mélyen a városba ékelődő, jellemzően őshonos erdőkkel borított hegyvonulataival. A Natura 2000-es természetvédelmi terület egyedülálló botanikai, földtani és tájképi értékek őrzője, a főváros „tüdejének" is nevezik. Területét átszelik az E.ON és elődvállalatainak 70-80-as években épített gerinchálózatai, melyek 50 évvel ezelőtt még lakatlan övezetben létesültek, azóta azonban az agglomeráció körbenőtte őket. A környező települések – Nagykovácsi, Máriaremete, Remeteszőlős, Solymár, Pesthidegkút, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba – megnövekedett lakosságszáma és folyamatosan emelkedő energiaigénye, valamint a természeti környezet megóvásának együttes igénye hívta életre az E.ON Hungária Csoport egyik legjelentősebb Buda környéki hálózatfejlesztését.

Kezdetben 7.500 fogyasztót látott el az a solymári alállomás, amely ma 40.000 fogyasztási pont áramellátását biztosítja. A régió legnagyobb energiaigényű településeit kiszolgáló alállomás megújítása a folyamatosan növekvő energiakereslet miatt vált szükségessé, az E.ON pedig nem a hagyományos dinamikájú, időigényes fejlesztés mellett döntött. Egy szinte készre szerelt hajózási konténerbe épített mobil alállomást létesített Solymáron, hogy ügyfelei igényeit gyorsabban és hatékonyabban tudja kiszolgálni. A magasabb szereltségi szintű, gyorsabban leszállítható és üzembe helyezhető kompakt konténer alállomás megépítésével, valamint az új és korszerű kapcsolóberendezésekkel még tovább növelhető az üzembiztonság, és az esetlegesen bekövetkező hibák javítása is rövidebb ideig tart majd.

Az alállomás megújulásával párhuzamosan az E.ON megkezdte a környező településeken és védett erdőkön áthaladó 20 kV-os középfeszültségű hálózat egy részének elbontását és annak földkábellel való helyettesítését, a teljes folyamat 2022-2025 között több lépcsőben, az ügyfelek áramellátásának folyamatos biztosítása mellett történik. A légvezetékes hálózat megszüntetését – az üzembiztosabb hálózat igényén túl – több időjárási és természeti tényező indokolta, elég csak a budai erdőségeket érintő 2014-es jegesedésre gondolni, amikor a légvezetékekre fagyó vastag jégréteg súlya alatt a betonoszlopok kitörtek, leszakítva teljes vezetékszakaszokat, és elhúzódó áramszünetet okozva az ott élőknek. A vezetékek környezetében lakott területen a gallyazás, erdős területen a nyiladékkezelés egész éves feladatot ró az áramszolgáltatóra: a vezeték környékét folyamatosan gondozni kell a biztonságos működés érdekében. Nehézséget jelent, hogy az átjárhatatlan meredek erdős szakaszokon csak kézi erővel végezhető ez a művelet, egy vihar által kidöntött oszlop cseréje pedig időigényes és csak helikopterrel megoldható. 

Egy szinte készre szerelt hajózási konténerbe épített mobil alállomás Solymáron

A fejlesztés kapcsán az E.ON a Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területein, illetve a térség lakóövezeteiben több mint 450 oszlopot és 50 kilométernyi szabadvezetéket szüntet meg és vált ki földkábellel. A biztonságosabb üzemeltetést jelentő földkábeles hálózat létesítésével jelentősen csökken a térség áramellátásának kitettsége a természet erőivel szemben. Az átépített szakaszokon nem lesznek többé viharkárok vagy kidőlő fa okozta áramkimaradások, amelyek korábban akár több órás szolgáltatáskieséseket is okozhattak.

A 2022-ben indult projekt keretében a földkábelek jelentős részét már lefektette az E.ON, idén pedig megkezdte az oszlopok és légvezetékek elbontását. Pesthidegkút fejlődő városi részében, a családi házas övezetben minden oszlopot földkábellel váltottak ki. Máriaremete teljes területén elbontották az oszloptranszformátorokat, a földkábelek jelenlétét az utak mentén látható betonházas transzformátorállomások jelzik, itt egy kilométer hosszú erdei nyiladékot szüntetett meg az energiacég. A fejlesztésben az üzembiztonságot és a környezetvédelmet szorosan kíséri az esztétikum: egy oszlopok és vezetékek nélküli tisztább, rendezettebb városi utcaképnek örülhetnek az itt élők. A Hármashatárhegytől Budakesziig tartó cseres, kocsánytalan tölgyes erdőkön áthúzódó vonalszakaszon a vezetékeket több helyütt már levágták, most kezdik meg a vasoszlopok kiemelését. A Budakeszi vonalon is kompakt állomások jelzik a földkábelek jelenlétét, Nagykovácsiban pedig a földkábelek lefektetése és a régi vonalak bontása a nagykovácsi körforgalom megépülése után kezdődik majd el.

Az E.ON Hungária Csoportnál a jövő áramhálózatát építjük, mindezt összhangban a természettel. A gyorsan fejlődő budai agglomerációt érintő beruházásunk jelentősen növeli a térség áramellátásának biztonságát, hálózatunk a jövőben kevésbé lesz kitett az időjárás egyre jellemzőbb szélsőségeinek, valamit a környéken élők bővítési igényeinek teljesítése gyorsabban valósulhat majd meg. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy olyan fejlesztést valósítunk meg, amelynek révén szinte láthatatlanná tesszük a villamos hálózatot, eltűnnek az oszlopok és vezetékek, a földbe helyezett kábelek révén pedig képesek leszünk visszaadni a természet eredeti szépségét” – mondta el Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A földkábelesítés természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos előrelépés. A középfeszültségű hálózat elbontásával a nyiladékkezelt területek mesterségesen egyenes vonalait önerdüléssel vagy a területet gondozó Pilisi Parkerdő szakemberei által ültetett őshonos fafajokkal begyógyíthatja az erdő.

A Pilisi Parkerdő, mint a főváros és térségének legnagyobb zöld infrastruktúrakezelője üdvözölte az E.ON Hungária Csoport fejlesztési törekvéseit. A légvezetékek megszűnése nemcsak egy optikai tájseb begyógyítására nyújt lehetőséget, de egyúttal növelheti a fával borított területek arányát is, ami a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze és egyben a helyi lakosság „zöld” iránti igényére is megoldást adhat. Következő lépésként fontos lesz e területek szakszerű kezelése, hogy a villamos távvezetékek évtizedes fennállása alatt megjelent idegenhonos és invazív növényekből álló gócpontokat megszüntessük, segítve ezzel az őshonos növényzet térhódítását” - mondta el Rittling István, a Pilisi Parkerdő Budai Erdészetének erdészetvezetője.

A solymári alállomás teljes megújítása és a 2025-ig megvalósuló földkábeles villamosenergia-hálózatfejlesztés költsége meghaladja a 2 milliárd forintot. A beruházás részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával, részben önerőből finanszírozza az E.ON Hungária Csoport.

A többszáz tonnányi elbontott nyersanyag további sorsa kapcsán is érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok az E.ON-nál: a korábbi helyükről kiemelt, 50-60 éves vasoszlopokat beöntik, a néhány éve felszerelt oszlopkapcsolókat újra felhasználja a cég, a lebontott vezetékek pedig alumíniumként hasznosulnak újra.

Borítóképen: az új solymári alállomás

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul