Az energiafelhasználás csökkentése és a fenntarthatóság növelése érdekében nagyobb energiahatékonyságra van szükség. A magyar lakásállomány megújulási rátája azonban európai viszonylatban is alacsony, vagyis új lakások építésével ez a javulás csak nagyon lassan menne végbe. Elengedhetetlen tehát, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a már meglévő otthonok korszerűsítése, különös tekintettel arra, hogy egy átfogó, költségoptimalizált felújítás révén minden esetben jelentős energiamegtakarítás érhető el – áll a Takarék Index, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzésében.
A Takarék Jelzálogbank kizárólagos stratégiai kutatási partnere, az ELTINGA, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös kutatása is rávilágított arra, hogy az épületek energetikai jellemzője szoros összefüggést mutat az építés évével, illetve azzal, hogy mikor volt a legutóbbi nagy felújítás. A magyarországi lakások jelentős része, több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot.
A hazai lakásállomány megoszlása az építés éve szerint (Forrás: KSH)
Látható, hogy a hazai lakásállomány elöregedett, ami egyúttal azt is jelentheti, hogy jelentős részük szerény energetikai jellemzőkkel bír. Ez megmutatkozott a 2015-ben készült Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában szereplő besorolásból is (Csoknyai Tamás, 2013), amelyben a különböző lakóépületekhez hozzárendelték a fűtéshez és a melegvíz előállításához szükséges elsődleges energiamennyiséget, azaz a primer energiaigényt, megadva az egyes típusokba tartozó lakások számát is. A szükséges energiamennyiségek alapján a Takarék Index elemzői hozzárendelték az egyes kategóriákhoz a feltételezett energetikai osztályokat is. A 2013-as besorolást és az azóta épült lakásokat is figyelembe véve a Takarék Index elemzői megállapították, hogy a lakásállomány nagyjából 60 százaléka a kiemelkedően rossz (JJ), a rossz (II) vagy a gyenge (HH) kategóriába tartozik. A lakások 30 százaléka energetikai szempontból az átlagost megközelítő (GG), az átlagos (FF) vagy az átlagon felüli (EE) osztályba sorolható, és csak kevesebb mint 10 százaléka tartozik az ennél kedvezőbb hat kategória valamelyikébe, amelyek közül a korszerűt megközelítő (DD) a leggyengébb és a minimális energiaigényű (AA++) a legjobb.
Átadott lakások száma Magyarországon (Forrás: KSH)
Az energetikai szempontból korszerű ingatlanmennyiség növelésének egyik módja az új lakások építése. 2016 és 2022 első fél éve között több mint 120 ezer lakás készült el Magyarországon, tavaly körülbelül 20 ezer, 2020-ban mintegy 30 ezer, 2019-ben ugyancsak hozzávetőleg 20 ezer. Az éves megújulási ráta az elmúlt években 0,23 százalék és 0,63 százalék között mozgott, vagyis évente 20-30 ezer új lakással számolva 150-225 évig tartana a 4,5 milliós teljes hazai lakásállomány cseréje.
A magyar lakásállomány megújulási rátája európai összevetésben is alacsony, a jónak mondható 2021-es évben is csak Görögországot, Szlovéniát, Lettországot, Portugáliát és Olaszországot előzte meg 0,44 százalékos eredményével. A rangsor elején álló országokban, például Lengyelországban, Ausztriában, Finnországban vagy Dániában a ráta bőven 1 százalék felett volt.
A lakások energiaigény-csökkentésének másik módja a meglévő állomány felújítása, amely által jelentősen mérsékelhető a fűtéshez és melegvíz-előállításához szükséges elsődleges energiamennyiség, azaz a primer energiaigény. A Takarék Index elemzőinek becslése szerint akár korszerűt megközelítő (DD) vagy korszerű (CC) energiaosztályúvá lehetne tenni a gyengébb besorolású ingatlanokat egy átfogó, költségoptimalizált felújítás révén. Megújuló energiaforrások alkalmazásával pedig akár a még jobb energiaosztályok irányába is megnyílhat az út.
Az elemzők felhívják a figyelmet, hogy az energiahatékonyság javulását központilag is számos elem segítheti: többek közt a szabályozói intézkedések és támogatások, valamint a kedvező hitelfelvételi lehetőségek. A múltban több programot is meghirdettek a lakásállomány korszerűsítésére, de ezek csak a lakóingatlanok töredékét érintették, és nem minden esetben párosultak energetikai célokkal.
Forrás: www.takarekindex.hu
