Az építési vállalkozók egész évre szóló áremelkedési várakozásait a piaci folyamatok felülírták. 

Az építési termékek gyártásának költségei között az energiaköltségek részaránya átlagosan 25%-os nagyságrendet jelent, de vannak olyan építési termékek (pl. cement, égetett kerámia, tégla, egyes szigetelőanyagok), ahol ez az arány magasabb annak ellenére, hogy az anyaggyártók nagy többsége modern, energiatakarékos berendezésekkel, technológiával termel.

A forint árfolyamának euróhoz való viszonyulása pedig a kivitelezőknél tud üzleti sokkot okozni, hiszen a felhasznált építési termékek, anyagok 48%-a importból érkezik. A nemzetközi beszállítói láncok problémái a hazai kivitelezési idők hosszabbodását eredményezik. A forint további apró gyengülése is jelentős árfelhajtó tényező az építésgazdaságban.

Főbb építőipari ármutatók és a fogyasztói árindex alakulása (előző év azonos időszaka=100%)
Forrás: ÉVOSZ feldolgozás KSH adatok alapján

Az építőiparban a szakmunkások és mérnökök megtartása várhatóan tovább növeli a vállalkozások költségeit, amit be kell, hogy vállaljanak a cégek annak érdekében, hogy a hazai és nemzetközi munkaerő piacon munkaadóként versenyben tudjanak maradni.

Az ÉVOSZ tapasztalatai szerint megrendelői oldalról első számú üggyé a finanszírozhatóság kérdése vált. Az állam és az önkormányzatok jelentős volumenű építési beruházásokat halasztanak későbbre. A lakosság hitelképességének, az energiamegtakarítást célzó beruházások, felújítások finanszírozhatóságának a határára érkezett. A hazai és külföldi befektetők eddig állami támogatásokra számítottak, egyre inkább az egyéb állami közreműködést is értékelnék. Ilyen az állami, önkormányzati területek vállalkozásba adása, közreműködés a közművesítésben, a magánerőből megépített létesítmények állami, közösségi igénybevétele az üzemeltetés során.