Az Állásfoglalás kiterjed a méretezési teljesítmények és ezzel kapcsolatos szabványos meghatározások egységes értelmezésére, a méretlen fővezetékek terhelhetőségének figyelembevételére és a kívánt feszültségesés számításának módszerére.
Az Állásfoglalás melléklete mintaszámítást is tartalmaz, melyet a később adunk közre.
Rajnoha László
MMK szabványreferens
Állásfoglalás
Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat állásfoglalása az MSZ 447:2019 szabvány egyes tervezési szempontjainak figyelembe vétele
Ezen állásfoglalás a lakóépületek csatlakozási pontja után létesítendő méretlen fővezetékek méretezésére ad útmutatást, ide értve a tervezéshez szükséges fogalom meghatározások alkalmazását. A szabványban megadott vezetékméretezés célja a méretlen vezetékhálózat veszteségének optimalizálása, a vezetékek terhelhetőségének figyelembe vétele, a várható lakossági igények hosszú távú kiszolgálása.
A létesítendő (felújítandó) villamos hálózatnak alkalmasnak kell lennie a mindenkori lakossági igények kielégítésére. Lakások (lakóépületek) esetében a minimális méretezési teljesítményt a szabvány a meghatározza. A vezetékméretezés alapkövetelménye, hogy terhelőáram a vezetéket csak a megengedett mértékig melegítse, valamint a vezetéken keletkező veszteség optimalizálható legyen. A vezetékek terhelhetőségének megfelelő keresztmetszet az MSZ HD 60364-5-52 sz. szabvány szerint (jelenleg angol nyelvű) választható meg (vezető anyaga, vezető szigetelőanyaga, szerelési mód, terhelt vezetőerek száma).
A megengedett feszültségesés (1+1%) betartását az MSZ 447 szabványban megadott képlet alkalmazásával számítással kell igazolni, amelynek esetenkénti alkalmazására ezen állásfoglalás ad útmutatást.
Egyes fogalommeghatározások alkalmazása vezetékméretezéshez
- Beépített teljesítmény (3.10.1. pont)
A szabvány kizárólag a „3. Szakkifejezések és meghatározásuk” fejezetben rögzíti a beépített teljesítmény fogalmát, erre vonatkozóan követelmény a szabványban nem fordul elő.
A szabvány idézett szövege:
„A felhasználási helyen beépített, illetve ott rendszeresen üzemben tartott fogyasztókészülékek névleges teljesítményfelvételének számtani összege.” - Névleges csatlakozási teljesítmény (3.10.2. pont)
A szabvány idézett szövege:
„A hálózat használati szerződésben csatlakozási pontonként rögzített teljesítményérték, melyet a hálózati engedélyes által ellenőrzött túláramvédelmi készülék (a mely a mérőberendezés része) névleges, vagy beállított áramerőssége határoz meg. a névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét.”
Megjegyzés:
A névleges csatlakozási teljesítmény egyetlen felhasználóra vonatkozó érték.
Egy háztartási felhasználó esetén az első túláramvédelmi készülék szerepét a fogyasztásmérőhöz tartozó kismegszakító(k) látja el. Több fogyasztásmérő esetén (több tarifa esetén) az egyes árszabású fogyasztásmérőkhöz felszerelt kismegszakítók névleges áramának számtani összege és a névleges fázisfeszültség szorzata adja a névleges csatlakozási teljesítményt.
Egy háztartási fogyasztó (egy felhasználási hely) esetén a névleges csatlakozási teljesítmény és a csatlakozási teljesítmény megegyezik.
Többlakásos épületben az egyes lakások, közösségi fogyasztók, és az egyéb célú fogyasztók egyedi csatlakozási teljesítménye a névleges csatlakozási teljesítmény.
Megjegyzés:
Vezetékméretezés szempontjából egy felhasználó névleges csatlakozási teljesítménye min. 13,8 kW; ill. 7,36 kW. Eszerint a méretlen fővezetéket 3x20 A vagy 1x32 A áramra kell méretezni. - Csatlakozási teljesítmény (3.10.5. pont)
A szabvány idézett szövege:
„Az egy épületben lévő felhasználási helyek névleges csatlakozási teljesítményei összegének az egyidejűségi tényezővel való szorzatából számított és az első túláramvédelmi készülék névleges értékének meghatározásához alapul szolgáló teljesítmény.”
Megjegyzés:
A csatlakozási pontban jelentkező, a csatlakozási teljesítményből számított egyidejű terhelőáram, mely alapján a csatlakozóvezetéket és csatlakozó főelosztót kell méretezni. - Méretezési teljesítmény (3.10.3. pont)
A szabvány idézett szövege:
„Egy felhasználási helynek a növekedés figyelembevételével megállapított, távlatban várható teljesítményigénye, figyelembevéve a későbbre tervezett háztartási méretű kiserőművek (HMKE) betáplálását is. (negatív teljesítményérték).
Megjegyzés: Ez szolgál a felszálló és leágazó fővezeték, valamint a mért fővezeték méretezésére.” - Eredő méretezési teljesítmény (3.10.6. pont)
A szabvány idézett szövege:
„Közös vezetéken (vezetékrészen) ellátott több felhasználási hely méretezési teljesítményéből az egyidejűségi tényezők figyelembevételével számított teljesítményérték.
Megjegyzés Ez szolgál alapul a lakóépület több felhasználási helyet ellátó vezetékeinek méretezéséhez”
Megjegyzés:
Az eredő méretezési teljesítményt kell alkalmazni minden egyes felszálló fővezeték méretezésére. - Csatlakozási pont (jogszabály alapján):
„A villamosművek, a villamosmű és felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa”
Az MSZ 447 szabvány alkalmazásában csatlakozási pont :- a csatlakozó főelosztó közcélú hálózat felé eső kapcsai
- vagy a tetőtartón, falitartón vagy falihorgnál lévő fázisvezető kötések
- Csatlakozóvezeték méretezése:
A csatlakozóvezeték a hálózati engedélyes tulajdonában álló vezeték, melynek anyagát és keresztmetszetét, létesítési módját a hálózati engedélyes határozza meg.
Megjegyzés:
Az állásfoglalás nem foglalkozik a csatlakozóvezeték méretezési, kiválasztási, létesítési szempontjainak ismertetésével. - Méretlen fővezeték méretezése
Többlakásos lakóépületben a méretlen fővezetéket (betápláló fővezetéket, felszálló és leágazó fővezetéket), valamint a csatlakozó-főelosztót, és a méretlen főelosztót a felhasználási helyek (lakások) eredő méretezési teljesítménye alapján számított áram figyelembevételével kell méretezni:
Felszálló fővezeték méretezése: (háromfázisú rendszer)
Méretezési teljesítmény:13,8 kW (3x20 A) /lakás
Eredő méretezési teljesítmény: 13,8 kW x lakásszám x egyidejűségi tényező
+ egyéb vezérelt hőfejlesztők (B és H tarifa)
Leágazó fővezeték (egyfázisú rendszer)
Méretezési teljesítmény: 7,36 kW (1x32 A)/ 1db lakás
Eredő méretezési teljesítmény: 7,36 kW+egyéb vezérelt hőfejlesztők (B és H tarifa)
Leágazó fővezeték (háromfázisú rendszer)
Méretezési teljesítmény: 13,8 kW (3x20 A)/ 1db lakás
Eredő méretezési teljesítmény: 13,8 kW+egyéb vezérelt hőfejlesztők (B és H tarifa)
Betápláló fővezeték (csatlakozóvezeték)
Hálózati engedélyes ajánlása szerint egy-, vagy háromfázisú rendszernek megfelelően.
Megjegyzések
1. A felszálló fővezeték keresztmetszetének meghatározását célszerű a méretezési terhelő áram alapján megválasztani, majd ezt követően a feszültségesés számítást elvégezni.
2. A vezeték keresztmetszet megválasztásakor figyelembe kell venni a szerelhetőséget, a vezetékkötések kialakíthatóságát,
3. A fogyasztásmérőbe köthető fázis- és nullavezető keresztmetszetét a hálózati engedélyes külön szabályozhatja. Jellemző a 10mm2 vezető keresztmetszet.
4. Számítási példát a melléklet tartalmaz. - Csatlakozó főelosztó méretezése:
A csatlakozó főelosztót, ill. a méretlen főelosztót az egyes felszálló fővezetékekre és egyéb felhasználási helyekre ( közösségi fogyasztó, üzlethelyiség,) figyelembe vett csatlakozási teljesítményből számított terhelőáramra kell méretezni. Ebből a teljesítményértékből számított terhelőáram alapján határozható meg az első túláramvédelmi készülék (biztosító) és a tűzeseti főkapcsoló névleges áramértéke.
A csatlakozó főelosztóba és a méretlen főelosztóba beépítésre kerülő védelmi készülékek zárlati szilárdsága meg kell, hogy feleljen a csatlakozási pontban várható zárlati áram nagyságának. A zárlati áram számításának feltételeit, a számításhoz szükséges adatokat a hálózati engedélyes tudja a tervező számára megadni. - Meglévő méretlen vezetékhálózat megfelelőségének vizsgálata
Többlakásos épületekben lévő felhasználási helyek villamos teljesítmény igényének változásakor, (növekedésekor) felül kell vizsgálni a meglévő méretlen- és mért vezetékhálózatot az igényelt nagyobb teljesítményből adódó áramterhelés elviselésére.
A vezetékek terhelhetőségét a vonatkozó szabvány (MSZ HD 60364-5-52) szempontjai szerint kell elbírálni, úgymint : szerelési módja, vezető anyaga, terhelt vezető erek száma, vezető keresztmetszete, vezető szigetelőanyagának állapota, , vezetékkötések állapota, stb.
Amennyiben a méretlen villamos hálózat terhelhetősége (felszálló fővezeték, leágazó fővezeték, méretlen házi főelosztó, betápláló fővezeték), továbbá a mért fővezeték terhelhetősége megfelel az igényelt áramterhelésnek, úgy kiadható a bővítésre vonatkozó nyilatkozat. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a méretlen vezeték terhelhetőségét az összes felhasználási hely (a méretlen fővezetékről ellátott lakások) áramterhelése alapján vizsgálták.
A mért fővezeték szakasz áramterhelhetőségét is vizsgálni kell a mért felhasználói elosztóig (lakás elosztóig).
Amennyiben a méretlen fővezeték(ek) nem alkalmas a többlet terhelés kiszolgálására (esetleg a meglévő terhelések kiszolgálására sem), úgy a méretlen hálózat felújítására kell javaslatot tenni. A nem megfelelő terhelhetőségű méretlen hálózatot felújításkor az új hálózatok létesítési elve alapján kell mértezni.
Megjegyzés: A meglévő épületek egyes lakásainál jelentkező bővítési igény esetében nem szükséges feszültségesés számítással igazolni a vezetékszakaszon keletkező veszteséget. Ilyen követelményt sem jogszabály, sem szabvány nem ír elő.
Az állásfoglalást többszörös szakmai egyeztetés után a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozat ad-hoc munkacsoportja állította össze, Rajnoha László vezetésével.
A mellékletek ide kattintva érhetők el.
