Megállapítottuk, hogy a szabvány, és a kamarai állásfoglalás nem rendelkezik bizonyos kérdésekben.

Ilyen pontok például:

• A nem lakossági jellegű felhasználók teljesítményének figyelembevétele és az egyidejűség kérdése, az eredő teljesítmény meghatározása során.
• Nem egyértelműen meghatározott a hőfejlesztési célú felhasználás vezérelt és a különmért jelzőkkel nevezett eseteinek kezelése sem.

A társaságunknál végzett tervvéleményezés során történő egységes kezelés érdekében, a tervek bírálatát végző szakmai kör egyeztette a kérdéses pontokat és az alábbiakban egyezett meg:

• A tervek véleményezése során tiszteletben tartjuk a tervező szakmai felelősségét a szabályozások által adott mozgásterén belül. Ezek alapján a méretezési teljesítmények megítélése során pl. felhasználási jelleg és egyidejűség megítéléséből eredő eltéréseket a szabvány által elvárt minimális teljesítmény határok felett a tervező felelős választása alapján elfogadjuk, amennyiben az elosztói szabályzat, vagy az üzletszabályzatunk e tekintetben nem fogalmaz meg magasabb követelményt. Természetesen a szabvány minimális elvárását nem teljesítő, felismert állapotok esetén továbbra is kifogással élünk.
• A szabványok előírásától eltérő, de azok elvárt minimális biztonsági szintjét legalább azonosan teljesítő állapotok a tervező egyenértékűségi nyilatkozata alapján fogadhatók el.
• A felhasználói villamos berendezés méretlen szakaszának feszültségesését a szabvány előírása szerint kezeljük, amennyiben az elosztói szabályzat vagy az üzletszabályzatunk erre vonatkozóan nem fogalmaz meg ettől eltérő követelményt.

A tervek összeállítása során irányadónak tekintjük az MSZ 447:2019 szabvány meghatározásait és az értelmezésre kiadott Magyar Mérnöki Kamara alábbi állásfoglalásait:

1. „Több fogyasztásmérő esetén (több tarifa esetén) az egyes árszabású fogyasztásmérőkhöz felszerelt kismegszakítók névleges áramának számtani összege és a névleges fázisfeszültség szorzata adja a névleges csatlakozási teljesítményt.”

Tehát egy felhasználási helyre vonatkozóan a névleges csatlakozási teljesítményt (NCST) a védelemértékek összege adja meg. (megjegyzés: az összekötő berendezés méretezése során a felhasználási helyen felszerelt/tervezett, eltérő árszabású méréseinek teljesítmény értékeit külön    érdemes/szükséges  kezelni, mert az egyidejűség meghatározása szempontjából eltérően kezelendők. )

2. Kamara iránymutatása szerint, jellege alapján két csoport képezhető: 24 órás folyamatos igénybevételt jelentő vételezések, és a vezérelt típusú vételezések.

• A 24 órás csoportba az A1, A2, A3, és H tarifák tartoznak. Az 1. pont alapján, ezek magukba foglalják az átfolyós vízmelegítők teljesítményét is, hiszen azok a mindennapszaki mérés védelme után kapnak helyet, és a kamara iránymutatása a védelem értékét rendeli figyelembe venni.
• A vezérelt vételezésbe a B és Geo árszabás tartozik.

3. Mivel a szabvány nem tesz különbséget a felhasználási helyek jellegét tekintve, így az összekötő berendezés méretezési számításainál a lakásokra vonatkozó egyidejűségi tényezők vehetők figyelembe, az egyéb (pl.: közösségi, üzlet, iroda, H tarifás, stb.) nem lakás mérések esetére is. A vezérelt mérések (B és GEO) teljesítményeit továbbra is e=1 egyidejűséggel kell figyelembe venni.
4. 3 fázisú hálózat méretezése során, az MSZ447 megköveteli, a (betápláló, felszálló és 3 fázisú mérés esetén a leágazó vezetékekre) az aszimmetriai tényező és a cosfi=1 értékkel történő figyelembevételét.

• 1 fázisú mérések esetében is, a közös felszálló szakaszokat 3 fázisra kell méretezni, míg a leágazó vezetéket 1 fázisra.
• Tervekben szereplő 1 fázisú mérések távlati 3 fázisra történő bővíthetősége esetén, a leágazó vezetékekre 2 külön számítás készítendő, 1. eset a meglévő 1 fázisú ellátásra, illetve 2. eset a 3 fázisú ellátásra. A számításoknál a szabványban elvárt minimumokat, illetve azokat meghaladó esetben a védelmi értékeket kell figyelembe venni. A feszültségesési értékeket az egyes vezetékszakaszokra külön szükséges bemutatni, melyeken létrejövő eredmények összesített értéke nem haladhatja meg a megengedettet. 

A kivitelezés szempontjából további két esetet különböztethetünk meg

1. Új létesítés vagy felújítás

• Melyek esetén, az MSZ447 elvárásai szerint, a hálózatok méretezésénél az új létesítésekre vonatkozó szabványi minimumokat (azt meghaladó esetben, illetve a vezérelt és egyéb felhasználási helyek esetében a szerződött értéket) kell figyelembe venni.

2. Bővítés (meglévő összekötő berendezés esetén):

• Amennyiben az összekötő berendezés nem igényel beavatkozást a plusz teljesítmény miatt, akkor a hálózat méretezésénél, a meglévő lakások esetében elegendő, a jelenlegi (szerződött) teljesítményeket, illetve az változtatást igénylő lakásnál a szabványi minimumot (azt meghaladó esetben a szerződött értéket) figyelembe venni.
• Amennyiben az összekötő berendezés beavatkozást igényel a plusz teljesítmény miatt (azaz felújításra/cserére kerül a bővítéssel érintett főelosztó vagy felszálló), akkor azok méretezésénél, az MSZ447 elvárásai szerint az új létesítésekre vonatkozó szabványi minimumokat (azt meghaladó esetben, illetve a vezérelt és egyéb felhasználási helyek esetében a szerződött értéket) kell figyelembe venni.

A fentiek alapján, a véleményezés során elfogadott tervvel, az abban bemutatott összekötő berendezésre meghatározott eredő méretezési teljesítmény (első túláramvédelem értéke), vagy az egyes felhasználási helyek tarifális méréseire meghatározott teljesítmény (a kismegszakítók szerződött, vagy távlati igény alapján meghatározott méretezési teljesítményhez tartozó védelmi érték) vehető igénybe. A tervtől eltérő, az első túláramvédelem vagy az egyedi mérésekre meghatározott értékeken túl, újabb tervezői nyilatkozat nélkül nagyobb teljesítmények nem vehetők igénybe, (az új igény szerint aktualizált terv véleményeztetése szükséges), melyről a tervezőnek felelős módon a tervben tájékoztatnia szükséges a megrendelőt!

Elvárás a tervek tartalmi követelményeivel kapcsolatban.

A terveknek tartalmaznia kell:

1. Teljesítményváltozás esetén az igénybejelentésre és a csatlakozási pontra vonatkozó Műszaki gazdasági tájékoztató (MGT) vagy Hálózatlétesítési megállapodás (HLM) másolatát.
2. Nyilatkozatot a tervezett mérések választott árszabásáról, különös figyelemmel az áramváltós közösségi mérések esetében (idősoros távleolvasott vagy profilos árszabás választása).
3. Aláírt Tervezői nyilatkozatot és a tervezés során figyelembe vett szabályozások (szabványok, előírások, stb.) felsorolását.
4. Műszaki leírásokat és rajzokat, melyek tartalmazzák:

• Az ügy és a környezet rövid ismertetését, bemutatását.
• A csatlakozási mód és a csatlakozási pont (tulajdonjogi határ) meghatározását és pontos jelölését. Továbbá, amennyiben arról a kiadott Műszaki gazdasági tájékoztató (MGT) vagy Hálózatlétesítési megállapodás (HLM) rendelkezik, akkor a csatlakozási ponttal kapcsolatos egyeztetések elvégzésére vonatkozó nyilatkozatot (csatlakozási pont elhelyezése, a csatlakozási pontról indítandó fogyasztói tulajdonú magánvezetékek darabszáma, a csatlakozó főelosztó elhelyezése, stb.), melyet az elosztói engedélyes kijelölt villamos tervezőjével szükséges végezni.
• A fogyasztói tulajdonú csatlakozó főelosztó bemutatását és véleményezését.
• A teljes összekötő berendezést, vagy az egyes fogyasztási helyek változtatási igénye esetén, a bővítéssel érintett felszálló hálózat szöveges bemutatását, egyvonalas áramút rajzát (a csatlakozási ponttól a bővítéssel érintett felszálló hálózat és annak minden hálózati elemének a bemutatása szükséges, a legtávolabbi mérési pontjáig, az arról ellátott fogyasztásmérőkkel, külön megjelölve a bővítéssel érintett mérőhelyet) és az egyes szintek alaprajzát.
• A méretezési teljesítmények MSZ447/2019 szabvány szerinti bemutatását, a számítások részletezését és képleteit (Méretezési magyarázat a mellékletbe csatolva).
• A méretezési számításokat a csatlakozási ponttól (tulajdonjogi határ) szükséges bemutatni, minden felszálló, vagy a csatlakozó főelosztóból indított leágazó vezeték végpontján elhelyezett mérőhelyekig. Az egyes fogyasztási helyeket érintő változtatási igény esetén, a bővítéssel/bekapcsolással érintett mérőhelyig, illetve a bővítéssel/bekapcsolással érintett felszálló legtávolabbi mérési pontjáig.  
• Az előírásoknak megfelelő mérőhely kialakítását, elhelyezését, és az alkalmazni kívánt mérőszekrény típusazonosító számát és méretezett nézeti rajzát.
• A mérőhelyek vezetékezését (méretlen és mért oldalra egyaránt), a mérők bekötését (minden napszaki, vezérelt egy leágazóval vagy külön megtáplálva), a csövezés kialakítását, a mért főelosztókig (keresztmetszetek és vezeték típusok megjelölésével).
• A közösségi profilos áramváltós mérőhelyek esetén, a mérés tartozékait külön elburkoltan és zárópecsételhetően kell kialakítani, úgy hogy egy egységet képezzenek (javasolt tipizál megoldás alkalmazása), melyről nézeti rajz is szükséges. Az áramváltókat úgy szükséges elhelyezni, hogy azok ellenőrzés céljából feszültség alatt is hozzáférhető, adattáblájuk olvasható legyen. Továbbá kérjük csatolni az áramváltós mérés adatlapját.

Budapest, 2020. 04. 01.
ELMŰ Hálózati Kft.
Dél-Pesti régió