e-villamos online szaklap

A nemzetközi és európai elektrotechnikai szabványosítás, valamint magyar vonatkozásai

1. rész: Áttekintés, nemzetközi szabványosítás

| | |  0 | |

A nemzetközi és európai elektrotechnikai szabványosítás, valamint magyar vonatkozásai

A szabványosítás egyfajta rendszerezésre való törekvés. A tudatos szabványosítás megjelenésében mérföldkőnek számított az 1791. évi francia nemzetgyűlés, mely elfogadta a métert és a kilogrammot a hosszúság, illetve a tömeg egységeként. 1875-ben ez vezetett az európai államok többségére kiterjedő méteregyezmény elfogadásához.

A szabványosításról általában

A szabványosítás egyfajta rendszerezésre való törekvés. A tudatos szabványosítás megjelenésében mérföldkőnek számított az 1791. évi francia nemzetgyűlés, mely elfogadta a métert és a kilogrammot a hosszúság, illetve a tömeg egységeként. 1875-ben ez vezetett az európai államok többségére kiterjedő méteregyezmény elfogadásához. Megjelentek az első szabványok a vasúti nyomtáv és az űrszelvény, valamint a téglák méreteinek meghatározására. A XX. század elején a fejlett országok többségében megalakultak a szabványügyi szervezetek (1901-ben az angol, 1917-ben a német, 1920-ban az osztrák, 1921-ben a magyar).

A szabványosítást többféleképpen fel lehet osztani. Alkalmazási terület szerint például elektrotechnikai szabványosítás, általános szabványosítás (minden, ami nem elektrotechnika), távközlési szabványosítás. Az alkalmazás kiterjedése szerint pedig a szabványosítás általában négy szinten megy végbe: vállalati, nemzeti (országos), regionális és nemzetközi szinten.

A nemzeti és a nemzetközi között elhelyezkedő regionális szintnek többnyire az a célja, hogy a fejlődő országok jobban be tudjanak kapcsolódni a nemzetközi szabványosításba, továbbá könnyebben tudjanak alkalmazkodni a nemzetközi szabványokhoz. Ez alól kivételt képez az európai szabványosítás, amely az európai gazdasági integrációnak és az ehhez kapcsolódó jogharmonizációnak fontos eszközévé vált.

Létezett a szabványosításnak még egy, a nemzeti és a vállalati szint között elhelyezkedő szintje, mely elsősorban a Szovjetunióban és a volt szocialista országokban volt jellemző. Ez volt az ágazati szabványosítás, amely a nemzeti és a vállalati szabványok közé ékelődött be. Mindenki emlékszik még az ágazati szabványokra (MSZ-01-, MSZ-02-, MSZ-03- stb.). A szabványosítás e típusa a legtöbb helyen már megszűnt.

Nemzetközi Szabványügyi Szervezetek:

  • ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet;
  • IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság;
  • ITU: Nemzetközi Távközlési Egyesület.        

Az ITU a távközlés területére nemzetközi ajánlásokat dolgoz ki és tesz közzé. Ezzel a tevékenységével olyan jelentős nemzetközi egységesítési eredményeket ért el, hogy „de facto” a harmadik nemzetközi szabványügyi szervezetnek tekinthető.

Európai Szabványügyi Szervezetek:

  • CEN: Európai Szabványügyi Bizottság;
  • CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság;
  • ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet.

E cikk tárgya az elektrotechnikai szabványosítás, a továbbiakban a nemzetközi és az elektrotechnikai szabványosítással foglalkozom.

IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (International Electrotechnical Commission)

Elsőként a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság jött létre, mert ezen a területen volt legégetőbb a nemzetközi megállapodás, részben a villamosságban rejlő balesetveszély elhárítása, részben a villamos készülékek csatlakoztathatóságát biztosító azonos feszültségszintek meghatározása céljából. Az 1906-ban megalakult IEC tevékenysége a két világháború alatt és között nem tudott kellőképpen kibontakozni, majd az ISO létrejötte után, 1947-ben az IEC is aktívvá vált. Jelenleg az IEC-nek 60 tagja és 23 társult tagja van. Az MSZT az IEC-ben több, mérőműszerekkel foglalkozó titkárság feladatát látja el. Az IEC eleinte főleg a villamos biztonság kérdéseivel foglalkozott, később egyre nagyobb teret kapott az elektronika is. Az IEC által kiadott publikációk száma több mint 6000.

Az IEC szervezeti felépítése:

 

 Az IEC szervezeti felépítési ábráján a kék szín a szabályalkotó, a türkizkék a döntéshozó, a sötétkék a végrehajtó szerveket jelöli.

 Az IEC legfelső szerve a Tanács (Council), amelyben minden, az IEC tagtestületeként működő nemzeti elektrotechnikai bizottság képviselve van. Az IEC tagtestületei nem a nemzeti szabványosító szervezetek, hanem a nemzeti elektrotechnikai bizottságok, de számos országban ezek a nemzeti szabványosító szervezetek keretein belül működnek, például Németországban a DIN, Franciaországban az AFNOR, Nagy-Britanniában a BSI. Magyarországon is hasonlóan, a Magyar Nemzeti Elektrotechnikai Bizottság az MSZT keretein belül, mint az MSZT/NB1 bizottsága működik. A Tanács határozza meg az IEC napi politikáját, valamint hosszú távú stratégiai és pénzügyi céljait.

Az IEC-ben folyó szabványosítási tevékenység három nagy szervezetben folyik.

A Szabványosításirányító Testület (Standardization Management Board, SMB) felel az IEC szabványosítási munkáinak felügyeletéért, beleértve az IEC műszaki bizottságok létrehozását, feloszlatását, illetve a bizottságok hatáskörének, valamint a szabványok kidolgozási idejének meghatározását, annak betartatását. A szabványalkotási munka közel 97 műszaki bizottságban (Committee, TC) folyik. A nagy területet felölelő TC-k albizottságokat (Sub-Committee, SC) hoznak létre egy-egy részterület szabványainak kidolgozására. A konkrét munka, a szabványok kidolgozása a TC-k vagy SC-k alá tartozó munkacsoportokban (Working Groups, WG), karbantartó csoportokban (Maintenance Teams, MT) és projektcsoportokban (Project Teams, PT) folyik. A munkacsoportok nagyobb területet összefogó állandó szervezetek, az MT-k és PT-k inkább egy szabvány vagy szabványsorozat fejlesztését látják el, hosszabb inaktív időszakokat beiktatva munkatervükbe. A több bizottságot érintő műszaki határterületek kapcsolattartására, szakkifejezések egyeztetésére szolgálnak a kapcsolattartó csoportok (Joint Maintenance Teams, JMT).

A műszaki bizottságokba az IEC tagjai léphetnek be teljes jogú szavazati joggal bíró P-tagként vagy megfigyelő, O-tagként. A P-tagság kötelezettségekkel jár, elvárás az aktív közreműködés a bizottsági munkában, a szabványalkotás folyamatában. A készülő szabványok különféle kidolgozási fázisai során a jóváhagyó szavazásokon kötelező a részvétel és a legfontosabb, hogy a P-tag delegáljon tevékeny munkát végző szakértőket a bizottság munkacsoportjaiba. A megfigyelői státusz nem jár kötelezettségekkel, a tájékozódáson túl lehetőséget ad az O-tagnak a véleménynyilvánításra.

A Piaci Stratégia Testület (Market Strategy Board, MSB) a technológiai változásokat figyeli és a piaci igényeket, prioritásokat határozza meg, ezekről készült jelentéseit a Tanácsi Testületnek küldi el.

A Megfelelőségértékelési Testület (Conformity Assessment Board, CAB) feladata az IEC termékmegfelelőséggel kapcsolatos tevékenységeinek irányítása. Fontosabb szervei:

  • IECEE: feladata a villamos termékek minőségértékelése;
  • IECEx: feladata a robbanásbiztos berendezések minősítése;
  • IECQ: feladata az elektronikus alkatrészek minősítése;
  • IECRE: feladata a megújuló energia előállításával kapcsolatos berendezések minősítése.

Magyarország az IECQ kivételével tagja ezeknek a szervezeteknek. E szervezeteknek külön honlapjuk van, teljesen önálló szervezetek saját tagdíjjal.

Magyarország az IEC/TC 13 Villamosenergia-mérés és -szabályozás műszaki bizottság titkárságát látja el. E műszaki bizottság munkacsoporti üléseit rendszeresen Budapesten, az MSZT székházában tartja.

Az IEC honlapját érdemes áttekinteni, hiszen az adatok, információk kincsesbányája és ehhez még belépő kódokra sincs szükség. Rengeteg adatot tartalmaz a műszaki bizottságokról és az IEC-szabványokról (www.iec.ch).

 

A felső gombsor ismertetése:

About the IEC Our structure: Itt található a szervezeti felépítés ábrája (lásd fent). Az ábrán belül az egyes szervezeti egységekre kattintva azok működési területéről, vezetőségéről, tagjaikról, felépítéséről lehet informálódni.

About the IEC Who we are Members: Itt ismertetik az IEC-tagság hasznát, feltételeit, a tagság típusait (teljes jogú tagság, társult tagok). List of members: A tagok listáját is tartalmazza nemzetükkel jelölve (pl. Hungary), megadva a tagság típusát is. A kiválasztott tagra kattintva megnyílik egy adatbázis, amely a tagok elérhetőségeit, az IEC-be delegált képviselőit tartalmazza.

Az IEC-tagok adatbázisában az TC/SC Membership fülre kattintva elérhető az ország P- és O-tagságait tartalmazó lista.

Még egy érdekesség. Az IEC által adományozott díjak és díjazottak megtekinthetők a következő helyen: About the IEC Who we are IEC Awards 1906 Award Recipiens. eddig négy magyar díjazottunk van; 2012-ben Papp Ferenc (TC 34), 2013-ban Barsai János (TC 62), 2016-ban Matthias Heinze (IECRE) és 2017-ben Petri Kornél (TC 95).

A következő adatbázis a leghasznosabb az érdeklődők számára:

Standards development List of IEC Technical Committees and Subcommittees gombra kattintva megnyílik az IEC műszaki bizottságok (TC/SC) adatbázisa, amely az összes bizottságot és megnevezésüket tartalmazza. Valamely bizottság jelére kattintva az adatbázisa tekinthető meg.

Az adatbázis tartalmazza a bizottság alkalmazási területét (Scope), szervezeti felépítését (Structure) a bizottság P- és O-tagjaival, a bizottság vezetőségével, a bizottság albizottságaival és munkacsoportjaival, amely a Subcommittee(s) and/or Working Group(s) gombra kattintva nyílik meg. Itt jelenik meg az albizottságok és munkacsoportok jele és megnevezése. A munkacsoportok jelére kattintva a munkacsoport feladatköre és tagsága tekinthető meg. A Projects/Publications gomb a bizottság által gondozott szabványok adatbázisához vezet. Ez a következő fontosabb linkeket tartalmazza:

–   A kidolgozás alatt álló szabványok listája (Work programme) készültségi állapotukkal, a kidolgozó munkacsoporttal, a tervezett megjelenési dátummal.

–   A megjelent szabványok listája (Publications) angol címükkel és bemutatóval, ami a szabvány előszavát, előlapját, tartalomjegyzékét és alkalmazási területét tartalmazza.

–   A szabványok változatlansági dátuma (Stability Dates). A szabvány addig nem változtatható meg, új kiadása nem készül.

A bizottság adatbázisa tartalmazza még a bizottság által kiadott dokumentumokat, aktuális bizottsági szavazásokat és bizottsági üléseket azok dokumentumaival (napirend, jegyzőkönyvek stb.) együtt.

Az IEC honlapnak van keresőprogramja is (Advanced search), ahol szabványokra, azok jelzetével vagy jelzettöredékkel lehet rákeresni.

Az IEC tagjai, szakértői a Members & Experts®Tools & Services adatbázison keresztül szavazhatnak, illetve szervezhetik IEC-beli működésüket.

Még folytatjuk…

A cikk második részében az európai elektrotechnikai szabványosítást és a CENELEC honlapját, a magyar szabványosítást és az MSZT honlapját, valamint Magyarország CENELEC-hez történő csatlakozásával a magyar elektrotechnikai ipart érintő változásokat ismertetem.

A szerző az MSZT/NB 1 Magyar Nemzeti Elektrotechnikai Bizottság titkára

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul