e-villamos online szaklap

Paks adja a hazai áramtermelés felét

| | |  0 | |

Paks adja a hazai áramtermelés felét

Az 1982 óta működő paksi atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés felét 2016-ban – olvasható a KSH friss kiadványában.

2016-ban hazai termelésből 480 PJ energia állt rendelkezésre, az egy évvel korábbinál 1,5 százalékkal több. Ezen belül az atomerőműi villamosenergia-termelés jelentette a legnagyobb részt (37 százalékot). Az atomerőműi villamosenergia-termelés az elmúlt években kis ingadozással folyamatosan emelkedett – tájékoztat a statisztikai hivatal „Magyarország, 2017” című friss kiadványában.

A tendenciájában csökkenő volumenben felszínre hozott fosszilis energiahordozók közül a szén kitermelése mérséklődött (3,7 százalékkal), a földgázé és a kőolajé viszont emelkedett (4,4, illetve 15 százalékkal) a MEKH adatai alapján.

Magyarországon a gazdaságosan bányászható fosszilis energiahordozók készlete egyre szűkösebb. A 2016-ban kitermelt földgáz és kőolaj mennyisége (hőértéken számolva) 42, illetve 37 százalékkal, a széné 45 százalékkal kevesebb volt a 2001. évinél. (Szénbányászatunk ma már gyakorlatilag csak a mátra- és bükkaljai külszíni lignittermelésre korlátozódik.)

A fosszilis energiahordozók csökkenő kitermelését – a gazdaság relatív energiaigényének mérséklődése mellett – az atomerőművi villamosenergia-, illetve a megújuló alapú energiatermelés fokozódása kompenzálta. 2016-ban a nukleáris termelés – hőértékben kifejezve – 14 százalékkal haladta meg a 2001. évit, a megújuló energiáé pedig közel 3,8-szeresére bővült az ezredforduló óta. Így a primerenergia-termelésben az atomerőművi energia aránya 33 százalékról 37 százalékra, a megújulóké 8,0 százalékról 29 százalékra emelkedett, míg a fosszilis energiahordozóké 59 százalékról 34 százalékra csökkent 2001 és 2016 között.

A megújuló alapú energiatermelés legnagyobb hányadát (2016-ban 77 százalékát) a biomassza és a kommunális hulladék megújuló része adta. Arányuk az utóbbi években – más megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamosan – csökken (2008-ban 90, 2015-ben 80 százalék alá esett az értéke).

A bioüzemanyagok előállítása tendenciájában növekvő, 2016-ban a megújulóenergia-termelés 13 százalékát adta. A kisebb súlyú energiaforrások közül a vízerőművi és a geotermális alapú energiatermelés az ezredforduló óta alig változott, ugyanakkor a nap- és a szélenergia hasznosítása és a biogáz alapú energiatermelés jelentősen emelkedett.

Villamosenergia-termelésünk 2008 óta csökkenő tendenciát mutat. 2007–2008-ban megközelítette, illetve elérte a 40 TWh-t, 2016-ra viszont 32 TWh-ra csökkent. Az ezredforduló előtt szinte csak fosszilis és nukleáris forrásokra támaszkodó villamosenergia-termelésben napjainkra a megújuló energiaforrások is szerepet kaptak. Az áramellátásban a behozatal szerepe is egyre jelentősebb, 2000 óta a villamosenergia-importunk megduplázódott. 2016-ban az 1982 óta működő paksi atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés felét, a fosszilis energiaforrások közel négytizedét, a megújulók10) 11 százalékát biztosította. A fosszilis források közül a szén és földgáz aránya közel azonos volt. A kőolajtermékek tüzelése alig 0,1 százalékát fedezte az áramtermelésünknek. A zöldáram-termelés fő forrása a biomassza és a biogáz elégetése, valamint a szél energiájának hasznosítása volt.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul