e-villamos online szaklap

Amit a VBSZ-ről tudni kell

| | |  1 | |

Amit a VBSZ-ről tudni kell

2017. december 4-én a Magyar Közlöny 202. számában megjelent a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet és annak 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat, amelynek megszületését évek, évtizedek óta várta a villamos szakma.

A VBSZ néven emlegetett rendelet hivatalos neve: a nemzetgazdasági miniszter 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelete az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről (továbbiakban: rendelet). A 2018. január 1-jén érvénybe lépett rendelet hatálya alá tartoznak az ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, kommunális, lakó- és egyéb épületek villamosenergia-ellátását biztosító vagy közvilágítási célú, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) hatálya alá tartozó összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek.

A rendelet célja egységes irányítást nyújtani a villamos szakma területén. A VBSZ megjelenése egy út kezdete. Biztosan kell majd javítani, módosítani pár dolgot, de magát a jogszabályt áttanulmányozva elmondható, hogy megfelelő hozzáállással, kellő szakmai alázattal betartható és gyakorolható. Hogy nem tökéletes, az nyilvánvaló, de legalább van, és ha figyelembe vesszük, hogy a projekt majdnem két évtizede húzódik, akkor megértjük a jelentőségét.

A rendelet felépítése

  1. A rendelet hatálya
  2. Értelmező rendelkezések
  3. Műszaki biztonsági követelmények
  4. Szakbizottság működése, feladatai a VMBSZ előkészítésében
  5. Továbbképzés
  6. Záró rendelkezések

Értelmező rendelkezések

Ismertetőnket a jogszabályban található meghatározásokkal kezdem, de ahelyett, hogy a jogszabályban alkalmazott ABC-sorrendet alkalmaznám, inkább megpróbálom logikai sorrendbe szedni a különböző fogalmakat, amelyek után zárójelben odaírtam, hogy a rendelet értelmező rendelkezései között milyen számmal szerepel. Az egyes részek elé néhány kérdést megfogalmaztam, amelyeken érdemes elgondolkodni, mielőtt elolvassuk és azután is, miután átrágtuk magunkat a leírtakon.

Az első két fogalom  amit már számtalanszor átbeszéltünk, de nem elégszer  ismerete és kapcsolata nélkülözhetetlen ahhoz, hogy munkánkat jól tudjuk végezni.

Villamos berendezés: összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek meghatározott célra vagy célokra egymással összekötött együttese, beleértve az összes olyan villamos szerkezetet, amely a villamos energia termelésére, szállítására, átalakítására, elosztására, tárolására és felhasználására, az elsődleges és másodlagos villámáramok vezetésére szolgál, de nem minősül villamosműnek; továbbá a felhasználói berendezés, az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas töltőállomás, a közvilágítási berendezés, a közvilágítási elosztóhálózat, valamint az összekötő berendezés; a villamos berendezés részét képezi a vele fémes vezetői összeköttetésben lévő villámvédelmi berendezés és annak részét képező földelő berendezés is (30).

Villamos szerkezet: minden olyan szerkezet, amelyet a villamos energia felhasználására alkalmaznak (31).

  • Mi a különbség a javítás és felújítás, karbantartás és átalakítás között?
  • Miért kell foglalkoznunk a rendeltetésszerű használat fogalmával?
  • Mi a szabványossági felülvizsgálat és ki végezheti?
  • Mi a szerelői ellenőrzés?
  • Miben változott a szerelői ellenőrzés fogalma?
  • Mi az EU-s eljárás lényege?

Műveletek

Felhasználói belső szabályzat: az adott villamos berendezésre kidolgozott, a helyi sajátságokat tartalmazó magatartási és kezelési szabályzat, amelyet az üzemeltető dolgoz vagy dolgoztat ki, és amely az épület belső villamos felhasználói berendezésének a tervezője által kidolgozott üzemeltetési útmutatón alapul (8).

Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amely villamos berendezés eredeti funkciójának, műszaki kialakításának, technológiai paramétereinek megváltoztatását eredményezi (1).

Ellenőrzés: minden olyan tevékenység, amely e rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezés állapotának megfelelőségét vizsgálja a berendezésre vonatkozó jogszabályok és a villamos biztonsági szempontból követelményeket tartalmazó szabványok részletezése szerint (5).

Feszültség alatti munkavégzés: minden olyan munka végzése, amelynek során a munkát végző személy testrészeivel, szerszámmal, szerkezettel vagy eszközzel szándékosan aktív részeket érint, vagy a feszültség alatti munkavégzés övezetébe hatol (9).

Feszültséghez közeli munkavégzés: minden olyan munka végzése, amelynek során a munkát végző személy a testrészével, szerszámmal vagy más tárggyal a feszültség alatti munkavégzés övezetének érintése nélkül behatol a közelítési övezetbe (10).

Javítás: minden olyan beavatkozás, amely a villamos berendezés üzembe helyezéskori eredeti állapotának visszaállítását célozza, és amelynek eredményeként a villamos berendezés biztonsági jellemzői az üzembe helyezési állapothoz képest nem változnak (11).

Láthatjuk, hogy a javítás nem felújítás, a felújítás ugyanis az aktuális követelmények szerint való megvalósítás.

Karbantartás: a villamos berendezések tervszerű, megelőző állagmegóvása, javítása, tisztítása, a szükséges cserék és pótlások elvégzése, esetenként az üzemi meghibásodás előzetes elhárítása, amely nem jelenti a villamos berendezés élettartamának növelését vagy kapacitásának számottevő bővítését, elmaradása pedig az élettartam csökkenését eredményezi (13).

Megszüntetés: a villamos berendezés végleges üzemen kívül helyezése utáni leszerelése, lebontása, a terület újrahasznosításának lehetővé tétele (19).

Rendeltetésszerű használat: a rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések műszaki leírásában, kezelési útmutatójában vagy termékismertetőjében meghatározottaknak, a tervezett célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat (21).

Ebből a pontból is látszik, hogy milyen fontos használati útmutatót adni a villamos berendezéshez.

Szabványossági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát (22).

A meghatározásból is látszik, hogy a jogszabály hasonlóan gondolkodik, mint az MSZ HD 60364-6 szabvány. Nem különíti el a több felülvizsgálati formát a meghatározásban. Hasonlít az EU-s mintához, amelynek szemrevételezése a következő három szempontból tevődik össze:

  • Termékszabványoknak megfelel-e?
  • Gyártói és szabványi előírásoknak megfelelő-e a beépítésük?
  • Szemmel látható sérülés van-e?

A műszeres mérést két szempontból kell végrehajtani:

  • A szabványi megfelelőséget a felülvizsgáló,
  • a termékmegfelelőséget a forgalmazó vizsgálja.

Sajnos a rendelet nem mindig követi ezt a logikus menetet, amint az a következő fogalommeghatározásánál is látszik.

Szerelői ellenőrzés: legalább erősáramú villamos szakképzettség alapján végzett ellenőrzés, amelyhez a szigetelésellenállás-mérésen kívül nem szükséges az áramütés elleni védelem alapvető hibáinak kimutatása céljából műszeres mérés és a mérési eredmények kiértékelése (24).

A szigetelésellenállás-mérés, gondolom, a KLÉSZ-ből származik, amely jogszabály szerint a kölcsönzött szerszámokon vizsgálatokat kellett elvégezni. De lehet, hogy ezen részt még az MSZ 172-1, MSZ 4851 szabványsorozat szerszámok ellenőrzésével kapcsolatos követelményei ihlették. Mindenesetre nekem első olvasatra úgy tűnik, hogy ebben a pontban keverednek a villamos berendezésen végzett és a szerszámokon végzett ellenőrzések alapelvei.

Az EU-s elvek szerint a villamos berendezést az MSZ HD 60364 sorozat vonatkozó részeinek, míg a szerszámokat (mint villamos gyártmányokat) pedig a rájuk vonatkozó termékszabványoknak.

A gyártmányokat a villamos berendezéshez csatlakoztatni vagy annak részeként felhasználni a villamos berendezésekre és gyártmányokra vonatkozó összehangolt követelményrendszer szerint kell.

Üzembe helyezés: új vagy átalakításon átesett villamos berendezés csatlakoztatása a villamos hálózathoz, amely eljárási folyamat magában foglalja az üzemi próbákat megelőző műszaki vizsgálatokat és eljárásokat, az üzemi próbákat, a próbaüzemet és jogszabály rendelkezése esetén az üzembe helyezéssel kapcsolatos hatósági eljárást (25).

Résztvevők

  • Ki a szakképzett személy?
  • Honnan tudjuk, hogy valaki szakképzett?
  • Milyen illetékessége van a kioktatott személynek?

Beruházó: az a természetes vagy jogi személy, aki felhasználó, a Vet. 74. §-ának (1) bekezdése szerinti engedélyes, ezek meghatalmazottja, a felhasználási hely tulajdonosa, a felhasználási helyek kialakításának szervezője, és aki villamos berendezésekkel kapcsolatos beruházás ügyeinek intézésében anyagi felelősséggel eljár (2).

Üzemeltető: a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes személy vagy gazdasági társaság, aki vagy amely a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított (27).

Szakképzett személy: az a személy, aki olyan, az adott munkaterületre vonatkozó, igazolt villamos szakmai képesítéssel, tudással és gyakorlattal rendelkezik, amely képessé teszi a villamosság által előidézhető kockázat értékelésére és a veszélyek elkerülésére (23).

Papírmunka

  • Hol van jelentősége az üzemviteli megállapodásnak?

Kezelési utasítás: az üzemeltető által az üzemi személyzet részére a villamos berendezéssel kapcsolatosan kiadott utasítás (14).

Üzemeltetési útmutató: a tervező vagy kivitelező által a villamos üzemi szabályzat kidolgozásának céljára készített műszaki összeállítás arról, hogy a tervek szerinti berendezés biztonságos kezeléséhez milyen szakképzettség, kioktatottság szükséges, továbbá milyen – a megkövetelt szakismereteken túlmenő – helyi követelményeknek kell megfelelni (26).

Üzemviteli megállapodás: két, egymással műszakilag összekapcsolható villamos hálózat különböző üzemeltetőjének egymás közti megállapodása arról, hogy saját üzemeltetésű hálózatukon hogyan és milyen feltételekkel végezhetnek olyan tevékenységet, amely a másik hálózat üzemvitelére is kihat, továbbá hogyan igényelhetik azt, hogy a kapcsolódó hálózaton a saját hálózatukra kiható tevékenységet végezzenek (28).

Villamos üzemi szabályzat: az általános, nem egy adott berendezés egyedi körülményeire kidolgozott, magatartási és kezelési szabályok gyűjteménye (32) – ilyen például az MSZ 1585:2016. Ugye tudjuk, hogy már van 2016-os lap, és azt írjuk a jegyzőkönyveinkbe, tervek munkavédelmi tervfejezetébe vagy villamos műszaki leírásba?

Létesítmények

  • Milyen jogszabály meghatározó a létesítmények besorolásánál?
  • Mit jelent a „közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra” csatlakozás?
  • Mi a lakóépület?
  • Mi a kommunális épület?
  • Mi az egyéb épület?
  • Mi a jelentős villamos berendezés?
  • Milyen példákat tudnánk mondani?
  • Mi nem lakóépület és kommunális épület a VBSZ szerint a csatlakozást tekintve?
  • Mi változott ebben a tekintetben a KLÉSZ-hez képest?

Épület: e rendelet alkalmazásában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-ának 10. pontjában meghatározott építmény (6).

Lakóépület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó és alaprendeltetése szerint lakhatás, üdülés célját szolgáló építmény vagy lakóközösségbe szervezett, több lakásból álló egység és a hozzá tartozó, alaprendeltetéstől eltérő célra szolgáló helyiségek összessége, továbbá az előbbiek elhelyezésére szolgáló építmény vagy alkalmas telek (17).

Kommunális épület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó villamos berendezéseket tartalmazó, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 9. pontja szerinti közhasználatú építmény (15).

Egyéb épület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó, alaprendeltetése szerint kommunális épület vagy lakóépület kategóriájába nem tartozó különálló épület, amelyhez tartozó felhasználási hely csatlakozási pontján vagy csatlakozási pontjain összesen 50 kVA-nél nem nagyobb teljesítmény áll rendelkezésre (4).

Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely

  • a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és
  • használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá
  • használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet
  • törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.

Jelentős villamos berendezés

  • Mi a jelentős villamos berendezés meghatározása?
  • Milyen részletekre figyeljünk, munkánk során?
  • Miért kell bizonyos mértékig tisztában lennünk a villamosenergia-törvénnyel?

A VBSZ egyik nagy újítása az előzőekhez képest a jelentős villamos berendezés fogalmának bevezetése – biztos vagyok benne, hogy ez a rész fogja a legtöbb vitát generálni.

Jelentős villamos berendezés:
a) a potenciálisan robbanásveszélyes létesítmény berendezése,

b) a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségen csatlakozó fogyasztói berendezés,

c) a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V-nál nem nagyobb feszültségen csatlakozó fogyasztói villamos berendezés, amely a berendezés áramának nagyságát fázisonként 32 A vagy annál nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem (olvadóbiztosító vagy kismegszakító) korlátozza,

d) olyan összekötő berendezések, amelyek az a)–c) pontok szerinti villamos berendezéseket táplálnak (12).

Nem vagyok egy Ex-es guru, de kíváncsi leszek arra, hogyan fogjuk a robbanásveszélyes létesítmény fogalmát kezelni, főleg az MSZ EN 60079-es szabvány tükrében.

Egy másik fontos változás, hogy egy lakóépület már attól is jelentős villamos berendezéssé válik, hogy nem KIF-en, hanem KÖF-ön vételez. Mintha a dugaszolóaljzatnak Mari néni konyhájában nem lenne teljesen mindegy, hogy a közös képviselő a trafó előtt vagy trafó után lévő fogyasztásmérő alapján fizet.

A 32 A-es vagy annál nagyobb névleges áramú túláramvédelemmel ellátott villamos berendezéssel is lesz gondunk. A jogszabály hol már 32 A-tól, hol csak a felett húzza meg a határt. Emlékezetből nehéz lesz megmondani, hogy az adott követelménynél mi a határ. Az is érdekes, hogy olvadóbiztosítót vagy kismegszakítót említ. Mi van, ha megszakító a túláramvédelmi szerv? Egy „például” elfért volna, de azért értjük a lényeget.

Azt is tudjuk, hogy sok lakás 32 A-es kismegszakítóval van ellátva. Még villanytűzhelyes lakásokat is így alakítanak ki. (Az MSZ 447:2009 11 kW-ot ír elő, amit általában 3x16 A-el oldanak meg.) Vagyis ha 11,04 kW a teljesítmény 3x16 A-en, akkor nem jelentős villamos berendezés, ha 1x32 A (vagyis ⅔-a vételezett teljesítménynek), akkor meg már jelentős villamos berendezés.

Tűzvédelmi szempontból nagyobb a jelentősége a névleges áramnak – azonban általában a határ nem 32 A-tól van, hanem felette (ahogy például lakóépületek érintésvédelmi felülvizsgálatának szükségességének meghatározásánál is, ugyanebben a jogszabályban).

Pár Vet.-es fogalom

Amikor a regisztrált villanyszerelői tanfolyamon vagyunk, általában átmeditáljuk ezeket a részeket. Sajnos ennek a jó világnak most vége. Kénytelenek leszünk megjegyezni ezeket a fogalmakat, ha alkalmazni szeretnénk mindennapjainkban a VBSZ-t. (Tudom, hogy ez a rendeletnek csak a melléklete, de már elterjedt, hogy így hívjuk.)

Közvetlen vezeték – a Vet. 3. §-ának 38. pontja szerinti fogalom (16): közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel.

Felhasználási hely – a Vet. 3. §-ának 16. pontja szerinti fogalom (7): egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja.

Magánvezeték – a Vet. 3. §-ának 44. pontja szerinti fogalom (18): közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál.

Összekötő berendezés – a Vet. 3. §-ának 49. pontja szerinti fogalom (20): több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza.

Vezetékhálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer hozzá tartozó átalakító és kapcsolóberendezésekkel együtt, valamint ezek tartószerkezetei (29).

Kiegészítésül a Vet.-ből még pár fogalom

Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztóhálózat részét képező vezetékrendszer – a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt –, amely az átviteli vagy elosztóhálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka.

Elosztóhálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt.

Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa.

Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez.

Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére.

Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak.

Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat.

Fontos, hogy a villamosenergia-törvény megkülönbözteti azt, ha valaki közvetlenül a szolgáltatónak fizet attól, ha valaki közvetetten, vagyis olyannak, aki továbbadja az energiát. Ez esetben a Vet. szerint az illető nem közvetlenül csatlakozik az elosztóhálózatra. Tehát a közvetlenül az elosztói hálózatra való csatlakozás nem műszaki kérdés, hanem jogi.

Műszaki biztonsági követelmények

3. § (1) A villamos berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy az megfeleljen az 1. mellékletben (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat) meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak.

Ez általános megfogalmazásnak tűnik, azonban ezen jogszabály melléklete elég konkrét követelményt tartalmaz ahhoz, hogy kellően biztonságos megvalósítás legyen az eredmény. Ez magában foglalja a tervezést, kivitelezést, ellenőrzést, üzemeltetést, karbantartást és a javítást.

Jól jegyezzük meg a következő részt – ez a jogszabály egyik leglényegesebb pontja:

(2) A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásainak alkalmazásától eltérni csak adott feltételek (lásd a következő bekezdést) szerint lehet. Amennyiben az e rendeletben meghatározott valamely berendezés vagy tevékenység megfelel a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban hivatkozott szabványokban megtalálható követelményeknek, akkor úgy kell tekinteni, hogy egyidejűleg teljesíti az e rendeletben foglaltakat is.

Azért a szabványok mellett a jogszabályi követelményeket is megemlíthették volna ebben a pontban.
(3) A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól a tervező eltérhet, ha a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltak alapján igazolja, hogy a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai szerint elérhető, vagy magasabb műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítja.

(4) Ha az üzemeltető az (1) bekezdésben foglalt tevékenysége során rendellenességet észlel, köteles minden intézkedést megtenni annak megszüntetésére.

A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előkészítése, a Műszaki Szakbizottság működése és feladatai

Nem irigylem őket. Munkájukat ingyen végzik, egy most született csecsemőt kell gondozniuk, aki, ha felnő az egész ország életére hatással lesz – jó vagy rossz értelemben egyaránt. A rendelet a következőket írja elő a szakbizottsággal kapcsolatban.

  • Szakbizottság felállítása.
  • Budapest Főváros Kormányhivatala javaslatára a miniszter határozza meg.
  • Öt évre jelölik ki őket.
  • Ügyrendjét maga állapítja meg, szakbizottsági elnököt választ.
  • Közzéteszi a VMBSZ-be foglalt műszaki követelményeket teljesítő műszaki szabványok jegyzékét (a Kormányhivatal honlapján).

Műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzés

Én személy szerint nagyon örülök ennek a résznek. Nincs kiábrándítóbb egy nyolcvanas években végzett érintésvédelmi felülvizsgáló jegyzőkönyvénél, aki az elmúlt 30 évben egy órát nem szentelt annak, hogy továbbképezze magát. Ha a gyakorlat nem az lesz, mint a kamu tűzvédelmi szakvizsgánál, ami csak értelmetlen időpocsékolás azért, hogy továbbképzés címén „adót” fizessünk ötévente, hanem tényleg komolyan veszik majd az oktatást, akkor ez segíteni fog a szakmai színvonal emelkedésén. 
Ez szintén egy olyan terület, amely már most zavart okoz, pedig az elv egyszerű.

  • Milyen munkakörökben kötelező az oktatás?
  • Mi a célja ennek az oktatásnak?
  • Hogyan kell az oktató szervezeteket kijelölni?
  • Miért jó a kötelező oktatás?

A továbbképzés célja

A szakterületre vonatkozó hatályos jogszabályi előírások, érvényes műszaki szabványok megismerése, valamint a felülvizsgálathoz szükséges korszerű műszaki-biztonsági szakmai anyag elsajátítása. A továbbképzésen a következő szakmát gyakorlóknak kell részt venniük:

  • érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló,
  • erősáramú berendezések felülvizsgálója és
  • a villámvédelmi berendezések felülvizsgálója.

Ezen munkakörök további betöltésének feltétele, hogy a munkakört betöltő személy az OKJ szakképesítést igazoló bizonyítvány kiállítását követő 5 éven belül a továbbképzésen részt vegyen, és sikeres vizsgát tegyen. Fontos, hogy nemcsak a képzésen részt vevő személyével kapcsolatban vannak követelmények, hanem a képző szervezettel szemben is feltételeket szab a rendelet. Jelenleg nem tudok arról, hogy bárki is rendelkezne engedéllyel a rendelet szerinti képzés és vizsga lebonyolításához.

Záró rendelkezések

  • Mi a helyzet azokkal, kiknek már több mint ötéves a megszerzett képesítésük?
  • Egyáltalán az 5 év a mérvadó?
  • Ha mondjuk a 3 és nem az 5, miért a három?
  • Milyen oktató cégnek volt már 2017-ben engedélye a hatóság részéről?

Továbbképzési jogosultság

A rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett továbbképzési jogosultság a rendelet szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása nélkül gyakorolható a jogosultságot megállapító hatósági döntésben meghatározott időpontig, a határozatlan időre szóló jogosultság esetében 2018. december 31-ig.

Továbbképzés 3 évnél régebbi végzettség esetén

(2) Annak az 5. § (2) bekezdésében meghatározott munkakört betöltő személynek, akinek a szakképesítését igazoló bizonyítványa e rendelet hatálybalépését megelőző 3 évnél régebbi, annak e rendelet hatálybalépését követő két éven belül kell részt vennie a továbbképzésen, és vizsgáznia kell.

Tehát 1 éves végzettség esetén 4 év múlva, 2 éves esetén 3 év múlva, minden más esetben 2 éven belül.

  • Mi van, ha valaki nem végzi el?
  • Mi van, ha több mint öt év eltelte után újra ilyen munkakört töltene be?

Újra kell vizsgáznia? Vagy csak mielőtt újra elkezdené, részt kell vennie az előírt továbbképzésen? Ezekkel a kérdéssel nem foglalkozik a jogszabály.

Megszűnő, változó jogszabályok

Fontos változások ezek. Többek között azért, mert a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet botrányos mind emberileg, mind szakmailag. A KLÉSZ viszonylag jó volt, egy kicsit idejétmúlt ugyan, de még közel negyven év után is használható. Mindenképpen jó ötlet és hasznos, hogy a villamos biztonságtechnikai követelményekkel, amennyire lehet, egy jogszabály foglalkozzon – így sok bába közt nem vész el a gyerek. Nézzük tehát, hogy milyen részek kerülnek ki vagy változnak ezekben a jogszabályokban:

10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet:

  • 19. § (6) b így módosul:

„az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;”

  • 19. § (7) így módosul:

„Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.”

Ez a cikk a Villanyszerelők lapja 2018. január-februári számában jelent meg.

Szabvány

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Lászlófalvi József | 2018. jún. 26.

Tisztelt Rátai Attila úr! Érdeklődéssel olvastam a VMBSZ-el kapcsolatos írását. Tartalmát tekintve sok részlettel egyet értek, viszont bár minden részre vonatkozóan ezen a felületen nem nagyon kitérni képzéssel kapcsolatos megjegyzéséhez rögzítenék néhány gondolatot: - magam is tapasztaltam, hogy IGEN vannak felülvizsgálók akiknek az aktuális szakmai tudásuk kívánni valót hagy maga után, DE, - egy egynapos nyolc órás képzés+vizsga nem biztos, hogy képes pótolni az éves, vagy évtizedes szakmai elmaradást, így ezt akár szintén definiálhatjuk, úgy ahogy a tűzvédelmi képzést definiálta, vagyis egy plusz befizetés szakmai eredmények ”nélkül”!! -mindig megérint, mikor egy megszerzett szakmai képesítést úgy próbálunk aktualizálni, hogy képzés és egy sikeres vizsga. Ha megnézzük és így haladunk egyszer csak valaki azt fogja kitalálni és nem akarok tippeket adni, hogy akkor a megszerzett DIPLOMA idejét múlta és tessék ismételten lediplomázni!!?? Ugye milyen rosz még csak olvasni is!! -ne csak a kifogás legyen itt, hanem javaslat is: a hatékony szakmai képzés aktualizálására, ismeretek megszerzésére, javaslok olyan szakmai képzést és beszámoltatást, mint az MMK jogi képzését bonyolítják, vagyis igénybe venni az internetet, azon keresztül a szükséges szakmai anyag elsajátítását, majd ezt követően egy netes vizsgát. Ezt követően lehetne akár a már említett egynapos csoportos ismeret anyag megismertetését és ha szükséges egy vizsga!! Így talán lenne értembe és alapja, hogy tényleg valaki pótolja a szakmai ismerete hiányosságát!! Mindez persze részemről egy javaslat ami akár bevezethető is lehetne. Üdvözlettel: Lászlófalvi József

Facebook-hozzászólásmodul