e-villamos online szaklap

Mérőhely kiépítésének alapvető szabályai

| | |  0 | |

Mérőhely kiépítésének alapvető szabályai

A mérőhelyek kialakításakor a tipizált, tömeges esetekre vonatkozóan a szolgáltatók ajánlásokkal élnek, melyeket betartva nem szükséges egyedi eljárást kezdeményezni. Nézzük át szerelői szemmel, hogy mire kell figyelni az ELMŰ-ÉMÁSZ területén a mérőhelyek kialakításakor, bekapcsolásakor az adott eljárások tekintetében.

Egyedi és tipizált esetek

Egyedi eljárásnak kell tekintenünk azt az esetet, amikor a felhasználó az általa elképzelt, de a tipizált tartalmaktól eltérő műszaki elképzeléseket tervdokumentáció formájában, a kivitelezést megelőzően benyújtja a szolgáltató részére, melyet a szolgáltató véleményez. A tervezőnek e tervben igazolnia kell, hogy az elképzelt műszaki tartalom megfelel a vonatkozó jogi és műszaki szabályoknak. A tervet akkor fogadják el, ha az előírt megfelelőségeket igazolják, és az elképzelt tartalom elfogadható az egyetemes szolgáltató szempontja szerint. A kivitelezés csak a terv elfogadása után kezdhető meg. Egyedi eljárás esetén a megvalósított tartalom átvétele az elfogadott tervdokumentáció alapján történik. Tömeges ügykezelésben a tipizált megoldások maradéktalan teljesítése esetén lehet csak sikeres az átvételi eljárás. Eltérés esetén hibajegyzék készül.

Mivel minden egyedi eset más és más, ezért cikkünkben természetesen csak a tipizált esetekre térünk ki részletesen. Ennek fényében megvizsgáljuk a mérőszekrényen belül alkalmazható vezeték-keresztmetszeteket, a segédoszlopok alkalmazásának szabályait, lehetőségeit. Röviden taglaljuk a szolgáltató által ajánlott eljárást a méretlen magánvezeték közcélú hálózatra csatlakoztatása során, valamint a társasházi összekötő-berendezésen igényelt bekapcsolás esetén.

    1 fázis 3 fázis
Vezetéktartás eG gyám 40 méter 30 méter
fG gyám
Vezetékfeszítés
vagy 15 foknál nagyobb iránytörés
eG gyám 25 méter
fG gyám 20 méter
Gyám nélküli faoszlop (kizárólag „ideiglenes” csatlakozás esetén) 8 méter

1. táblázat: Oszlopközök

Vezeték-keresztmetszetek mérőszekrényen belül

A mérőszekrényben alkalmazható vezetékek megválasztására több előírás egységesen vonatkozik, mely szabványok egy részét a tervező/kivitelező szabadon megválaszthatja a kivitelezés számára. Mindezen felül egyéb, a szolgáltató által megkövetelt vonatkozó előírásokat is be kell tartani. Minimálisan a szolgáltató által elrendelt elvárásokról ejtünk szót a teljesség igénye nélkül, kifejezetten csak a felhasználó által létesített fogyasztásmérő szekrénybe érkező vagy onnan indított főáramköri vezetékekre általános esetben elvárt minimális keresztmetszeteket említjük. Az elosztói szabályzat e témában az alábbiak szerint rendelkezik: „Amennyiben a vezetékelést nem az elosztói engedélyes végzi, akkor a kialakításnak a következő követelményeknek kell megfelelnie. A mérőszekrény elővezetékelését a maximális kiépítettségi lehetőségnek megfelelően kell kialakítani. A méretlen vezeték (erőátviteli) minimum 10 mm², maximum 16 mm² sodrott réz, érvéghüvelyezve, a vezérlő készülékek tápellátása 2,5 mm² sodrott réz, érvéghüvelyezve (a fázisvezetők fekete, a nullavezető kék színű). A berendezések felszerelése után a szabadon maradt vezetékek végeit szigetelőhüvellyel (nem szigetelőszalaggal) kell ellátni, és a vezetékeket jelölni szükséges. A vezetékelésről bekötési rajzot kell mellékelni a jelölésnek megfelelően, amelyből 1 példányt az elosztói engedélyesnek kell átadni, 1 példányt a szekrényben kell elhelyezni. A mért vezeték minimum 10 mm², maximum 16 mm² sodrottréz vezeték, érvéghüvelyezve. A sorkapcsok befogadó mérete: 10-25 mm².

A mérőhely, a méretlen és a mért fővezeték kialakítása során figyelembe kell venni a mindenkor hatályos jogszabályok, az elosztói üzletszabályzat és a mértékadó MSZ 447:2009 szabvány előírásait, mely szerint a méretlen fővezeték keresztmetszete – anyagától függetlenül – annak több felhasználási helyet ellátó részein legalább 10 mm², az egyetlen felhasználási helyet tápláló részein legalább 6 mm² legyen. A mért fővezeték vezetőinek megengedett legkisebb keresztmetszete 6 mm² legyen. (A fogyasztásmérő berendezéstől induló és csak egyetlen felhasználói berendezést tápláló vezeték nem minősül mért fővezetéknek.)

Vezérelt fogyasztásmérő esetén

Mint az ismert, a szolgáltatónál, az alkalmazott technológia miatt 32 Ampert meg nem haladó vezérelt vételezés esetén a főáramköri vezetékeket a vezérlőkészülék közvetlenül fogadja. A jelenleg alkalmazott vezérlőkészülékek az elosztói szabályzatban elvárt 10 mm2 keresztmetszetű érvéghüvellyel ellátott elemi szálas rézvezetéket csak bizonyos típusú présszerszámok alkalmazása esetén tudják fogadni, más formát adó megnyomás esetén a csatlakoztatás gondot jelenthet. Maga a vezérlőkészülék sorkapcsa a gyártó nyilatkozata alapján alkalmas ugyan az elemi szálas vezetéket érvéghüvely nélkül is fogadni, és így is technológia szerinti megfelelő kötésminőség alakulna ki, de a szerelői visszajelzések alapján az ilyen kötéskialakítás nagyon nagy körültekintést igényel és nehézkes. A szabályzat módosításáig a fenti okok miatt a szolgáltató úgy rendelkezik, hogy ellátási területén a 32 Amper fázisáramot meg nem haladó vezérelt vételezést tartalmazó mérőszekrényekben (kombinált mérőszekrény) az átvitt teljesítményhez megfelelő, MSZ447:2009 szerint is megengedett 6 mm2 keresztmetszetű sodrott réz, érvéghüvelyezett fázisvezetéket kell kiépíteni a vezérelt főáramkörben. Amennyiben e szekrényben a mindennapszaki (nappali) mérés sem haladja meg a 32 Amper fázisértéket, akkor a 6 mm2 keresztmetszetű vezeték alkalmazása ott is elfogadható, feltéve hogy azt más körülmény nem teszi szükségessé. De ha csak önmagában nappali mérés van, akkor annak főáramköri vezetékezése 10 vagy 16 mm2 keresztmetszetű legyen. A PEN vezeték alkalmazása esetén, az arra elvárt, általában nagyobb értékű keresztmetszeti előírásokat be kell tartani! Mint az ismeretes, az N, PE, PEN vezetékek néha fázisvezetőtől eltérő keresztmetszetűek is lehetnek.

Segédoszlopok alkalmazása

A segédoszlop létesítése lehet végleges vagy ideiglenes. Mechanikai szempontból két lényeges esetet különböztethetünk meg, a vezetéktartás és a vezetékfeszítés esetét. Vezetéktartás eseteibe sorolhatók azok a kialakítások, amikor a tartószerkezetet jelentős oldalirányú erő nem éri, tehát a vezeték súlya lényegileg függőleges terhelést jelent a tartószerkezetnek. Ezek az esetek azok, amikor a vezeték 15 foknál kisebb iránytöréssel áthalad az oszlopon, vagy 8 méternél kisebb oszlopköz esetén, amikor is az ún. laza csatlakozás esete áll fent (VAT-H5). Vezetékfeszítésről akkor beszélhetünk, amikor a vezeték az oszlopon végződik, vagy az átvezetett vezetéken 15 foknál nagyobb iránytörés van. A megadott paraméterektől eltérő értékű vagy geometriájú esetek megfelelőségét a tervezőnek, ügymenet szerinti egyedi eljárásban, előzetesen a hálózati engedélyes számára benyújtott tervben, méretező számítással kell igazolnia.

Segédoszlop létesítése végleges ellátás esetén

Az MSZ 151-8:2002 (Erősáramú szabadvezetékek. A legfeljebb 1 kV névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai) szabványban leírtakat a létesítések során be kell tartani. Az alkalmazható vezeték-keresztmetszet nem haladhatja meg a 25 mm²-t. Vezetékfeszítés vagy 15 foknál nagyobb iránytörés esetén a faoszlop nem lehet hosszabb, mint 7 méter (erősített eG nagy gyámra szerelt vezetéktartó oszlop esetén a faoszlop lehet 7 méternél hosszabb is.) A 7 méteres faoszlop fejátmérője legalább 14 cm legyen. A faoszlop és a gyám új, korábban hálózatba még be nem épített, műbizonylattal rendelkező legyen.

Az új eF-gyám és új, legalább 14 cm-es fejátmérőjű faoszlop (7 m) csatlakozóvezetékek feszítéséhez vagy 15 foknál nagyobb iránytörés esetén minimum négy feltételt kell teljesítenie. Általában alkalmazott csatlakozóvezetékek (NFA2X: négyszálfeszítéses max. 4x16 mm² Al vagy max. 4×25 mm² Al) feszítéséhez az eF gyám és legalább 14 cm-es fejátmérőjű faoszlop (7 m) F7+eF szerkezetet úgy kell szerelni, hogy a felfogató rúdcsavarok (a gyám és a faoszlop között) merőlegesek legyenek a csatlakozóvezeték nyomvonalára, mert így érhető el az F7+eF szerkezet nagyobb terhelhetősége. A maximális feszítőköz 20 méter lehet (az elosztóhálózati indítóoszlop és a feszítéshez használt, fentiekben leírt eF-gyámos faoszlop (F7+eF) között). A legnagyobb húzóerő 500 N lehet. A csatlakozóvezeték legnagyobb belógásánál a földtől mért legkisebb távolsága MSZ 447:2009 szabvány szerinti lehet.

Segédoszlop létesítése „ideiglenes” csatlakozás esetén

Ideiglenes oszlopokat a szerződésben meghatározott idejű vételezés esetén létesítenek, max. 1 év időtartamra. A 8 méternél kisebb oszlopköz esetén alkalmazható az ún. laza csatlakozás (VAT-H5), mely esetben a csatlakozóvezeték által az elosztóvezeték tartószerkezetére átszármaztatott húzóerő 500 N-nál kisebb. Ebben az esetben megengedett a gyám nélküli, legalább 14 cm-es fejátmérőjű új faoszlop használata, ha a csatlakozó nem keresztez utat, és ki van zárva a talaj vegyi agresszivitása, valamint az általában alkalmazott csatlakozóvezeték (NFA2X: négyszálfeszítéses max. 4×16 mm² Al vagy max. 4×25 mm² Al) legnagyobb belógásánál a földtől mért legkisebb távolság 5,5 méter tartható. A faoszlopnak mindenképpen új, korábban hálózatba még be nem épített, műbizonylattal rendelkezőnek kell lennie. Tetőtartót építeni, csak épület tetőszerkezetén az MSZ447:2009 szabvány előírásait betartva lehet!

Méretlen magánvezeték közcélú hálózatra csatlakoztatása

Legelőször is tisztáznunk kell, mit is jelent a méretlen magánvezeték fogalma. Azokban az esetekben, amikor a szolgáltató a felhasználó számára nem létesít csatlakozóvezetéket, a villamos ellátás érdekében a közcélú hálózat kijelölt csatlakozási pontjáról a felhasználó tulajdonában létesült vezeték van, melyet méretlen magánvezetéknek hívunk. Ilyen esetekben nem egyszerűsített tömeges ügykezelés, hanem – a profilos elszámolású „ideiglenes” csatlakozás esetét kivéve – egyedi eljárás van, amely során csatlakozási és mérési terv készítése, jóváhagyása szükséges. Amikor az elfogadott terveknek megfelelően elkészült a felhasználó villamos hálózata, azt a hálózati engedélyes csatlakoztatja közcélú hálózatra. A csatlakoztatott hálózatnak érvényes szabványossági és érintésvédelmi jegyzőkönyvvel kell rendelkeznie. Ennek bemutatása a bekapcsolást végző számára elvárt.
A szolgáltató ebben az eljárásban bizonytalanságot tapasztalt, ezért a két fél feladatait szükséges leírni. Eltérő megállapodás hiányában a felhasználó az engedélyes hálózatát nem kezelheti, azon munkát nem végezhet. Szabadvezeték tartószerkezetére felügyelet nélkül nem mászhat fel, villamos kezelő terekbe nem mehet be, elosztókba nem nyúlhat, azokat nem nyithatja. Emiatt a csatlakoztatásra előkészített méretlen vezetékét szabadvezetéki esetben az oszlopra nem feszítheti fel, kábelszerű vezeték esetén a fogadótérbe nem fűzheti be. Ezek az elosztói engedélyes feladatai. Természetesen felhasználói oldalon a vezetékfelfeszítéshez vagy a kábelbefűzés elvégzéséhez szükséges előkészítések meg kell legyenek.

Amennyiben az adott kialakítás már az előkészítés során szükségessé teszi az elosztói engedélyes tevékeny közreműködését, akkor azt előre jelezni kell, hogy szakfelügyeletet biztosítson. Ennek megfelelően az is elképzelhető, hogy a bekapcsolás több lépésben történik meg.

Társasházi összekötő-berendezésen történő bekapcsolás

A társasházi összekötő-berendezés felhasználói tulajdon. Annak létesítése, kezelésének megszervezése alapvetően a tulajdonosának feladata. A felhasználási hely ellátása általában felszálló fővezeték kötődobozában vagy elosztószekrényben, kötőelemről indított leágazó fővezetékkel történik (pl. lakás bejárata közelében elhelyezett zárópecsételt társasházi kötődobozból indított méretlen fővezeték a lakás számára). E kötés kialakítása és a vezetékek csatlakoztatása vagy megszüntetése a felhasználó feladata. A kötőelemmel szemben elvárt, hogy az bontható kötés legyen. A csatlakoztatott leágazó méretlen fővezeték, amely a mérőszekrénybe érkezik, az előkészítés során feszültség alá kerülhet, ezért a fogyasztásmérő szekrényben annak megfelelő elhelyezéséről és a képzetlen személyek védelméről gondoskodni kell. Az előkészített méretlen hálózatot tilos a mért hálózathoz bekapcsolás előtt csatlakoztatni. Ez szabálytalan vételezésnek minősül.

Nem elég regisztrált villanyszerelőnek lenni

Idén január elsejével, a minőségi munkavégzés előmozdítása érdekében, az előzetesen meghirdetettek szerint szakembert ajánló rendszert hoztunk létre, és az országban tevékenykedő elosztói engedélyesek gyakorlatához utolsóként csatlakozva, az elosztói engedélyesi zárópecsét megbontását feltételhez kötöttük. E változás a mérőhely kivitelezési jogosultságot nem érinti, azonban hálózati engedélyesi zárópecséteket előzetes bejelentést követően, már csak azok a villanyszerelő vállalkozók távolíthatják el, akik sikeres pályázatuk révén bekerültek az ajánlott szerelői rendszerünkbe. Ez a rendszer alapvetően nyitott, így minden olyan érvényes regisztrációval rendelkező, mérőhelyi kivitelezést végző regisztrált villanyszerelő vállalkozónak lehetősége van bekerülni a rendszerbe, aki a pályázati kiírásban szereplő feltételeket teljesíti. Pályázataink kiírása az alapot jelentő regisztrált villanyszerelői képzésekkel összhangban történik – mondta el kérdésünkre Babarczi Zoltán méréstechnikai szakértő, az ELMŰ-ÉMÁSZ Méréstechnikai és mérőellenőrzési osztály munkatársa.

Figyelemmel kell tehát lenni erre a nem éppen apró és sokak munkáját meghatározó változásra. Bővebb információt ez ügyben a szolgáltató honlapján találhatunk, ahol a pályázatra való jelentkezés és annak feltételei is elérhetők.

(A cikk a Villanyszerelők lapjának 2017. decemberi lapszámában jelent meg.)

Szabvány

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul