e-villamos online szaklap

Jogosulatlan tervezés

| | |  1 | |

Kiss Sándor úrnak a Magyar Mérnöki Kamara elnökéhez eljuttatott, 2010. május 03-án kelt - a villamos fogyasztói csatlakozó berendezések jogosulatlan tervezésével kapcsolatos - beadványra az Elektrotechnikai Tagozat és az Energetikai Tagozat Villamosenergetikai Szakosztálya az alábbi választ fogalmazta meg.

Kiss Sándor villamosmérnök úr,
villamos tervezõ részére

A témával kapcsolatosan a mellékletben szereplõ vonatkozó jogszabályok tanulmányozása alapján megállapítható, hogy a villamos fogyasztói csatlakozó berendezés (csatlakozó földkábelek) létesítéséhez szükséges dokumentáció vonatkozásában a jelenlegi szabályozás hiányos. A villamos fogyasztói csatlakozó berendezések nem tartoznak az építési engedély köteles létesítmények közé, ezért ezek létesítéséhez nem készül – nem szükséges – un. engedélyezési dokumentáció. Az építési engedélyhez nem kötött berendezések létesítésére ugyan van némi elõírás, de arra, hogy ehhez milyen – és ki által készíthetõ - dokumentáció szükséges, már nincs vagy nem egyértelmû szabályozás.

A fentiek miatt jelenleg a villamos fogyasztói csatlakozó berendezések létesítésével kapcsolatos dokumentációk készítése vonatkozásában nem beszélhetünk jogosulatlan tervezésrõl.

A villamos fogyasztói csatlakozó berendezések és más olyan berendezések, amelyek létesítéséhez nem szükséges építési engedély vonatkozásában célszerûnek látjuk a meglévõ hiányos szabályozás kiegészítését. A vonatkozó jogszabályok módosítása célszerû oly módon, hogy azáltal az érintett létesítményekre továbbra se legyen szükség építési engedélyre (ne okozzunk többletmunkát hatóságoknak, azaz másoknak), de a létesítésükhöz rögzíteni kell, hogy milyen dokumentáció szükséges.

Kun Gábor
Elnök
MMK Elektrotechnikai Tagozat

Gábor András
Elnök
MMK Energetikai Tagozat
Villamosenergetikai Szakosztály


Melléklet a válaszlevélhez

A villamos csatlakozó berendezés (csatlakozó földkábel) létesítésével kapcsolatos jogszabályok

2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról
(A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. július 2.)

VET 3. § E törvény alkalmazásában
9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;

71. Villamosmû: az erõmû, az átviteli és az elosztó hálózat;
VET 69. § Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozzák az elosztó hálózat technikai mûködésére vonatkozó közös elosztói szabályzatot.

VET 70. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minõségi követelményeinek, az egyenlõ bánásmód, az átviteli és elosztó hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni.

XIV. Fejezet
VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

115. §
E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:
a) építési engedélyezési eljárás,
b) üzemeltetési engedélyezési eljárás,
c) használatbavételi engedélyezési eljárás,
d) fennmaradási engedélyezési eljárás,
e) megszüntetési eljárás.

116. § (1) A villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság) e törvényben elõírt engedélye szükséges.
(2) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a Hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben egyszerûsített engedélyezési eljárást folytathat le.
(3) Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni
a) az 50 kVA-nál nem nagyobb névleges teljesítõképességû kiserõmû építéséhez,
b) A 0,5 MW-nál nem nagyobb névleges teljesítõképességû kiserõmû építéséhez, ha az nem csatlakozik villamosmûhöz,
c) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el,
d) a csatlakozó berendezésre.

382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról

7. § Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött villamosenergia-ipari építmény, építési tevékenység építõipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha
a) az építésügyi jogszabályok, ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is,
b) az országos településrendezési és építési követelmények, és
c) más hatóság (védõterületi, biztonsági, közegészségügyi, tûzvédelmi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi, a munkavédelmi stb.) elõírásait megtartják.

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
az építõipari kivitelezési tevékenységrõl

IV. Fejezet
A KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

22. § (1) Építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött építési tevékenység - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az 1. mellékletben meghatározott tartalmú és részletezettségû kivitelezési dokumentáció alapján végezhetõ. Mûemlék esetén az örökségvédelmi hatóság örökségvédelmi érdekbõl egyedileg meghatározott tartalmú részlettervek készítését írhatja elõ.
(5) Az építési vagy bejelentési dokumentáción és a költségvetési kiíráson túlmenõen
c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele,

2. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat

Általános rendelkezések
(2) A 10. § (10) bekezdése szerint csatlakoztatni kívánt felhasználói berendezés, közvetlen vezeték, magánvezeték, összekötõ berendezés, termelõi vezeték tervezését, illetve kiépítését végzõ személy vagy társaság a bekapcsolás elõtt köteles írásban nyilatkozatot adni a hálózati engedélyesnek arról, hogy a csatlakoztatni kívánt vezeték, berendezés, valamint a mérõhely kialakítása a jogszabályok és vonatkozó szabványok elõírásainak, valamint a hálózati engedélyes által a rendszerhasználói igénybejelentésre adott tájékoztatóban meghatározott mûszaki jellemzõknek megfelelõen készült el. A hálózati engedélyes jogosult a mûszaki jellemzõket a bekapcsolás elõtt ellenõrizni, és ha azt állapítja meg, hogy nem felel meg a szabvány, a mûszaki, a mûszaki biztonsági, az érintésvédelmi elõírásoknak, a bekapcsolást a hiba kijavításáig megtagadhatja. A bekapcsolás további részletszabályait az elosztói szabályzat és az üzletszabályzat tartalmazza.


8/2001. (III. 30.) GM rendelet

a Villamosmû Mûszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetésérõl (Az 58/2003. (IX. 23.) GKM rendelet 2. § (3) bekezdésének f) pontja alapján ahol e rendelet területi szerveket és azok illetékességét említ, ott az elõbbi rendelet mellékletében meghatározott területi szervezeteket és illetékességüket kell érteni 2003. szeptember 23. napjától.)

1. § A rendelet hatálya kiterjed a villamos energia termelésrõl, szállításról és szolgáltatásról szóló 1994. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó villamos energia termelõ, szállító és szolgáltató villamosmûvekre.

2. § (1) E rendelet melléklete tartalmazza a Villamosmû Mûszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat).
(2) A villamosmû engedélyese a Szabályzatban foglaltak alapján köteles kialakítani a villamosmûvi mûszaki-biztonsági követelmények teljesüléséhez szükséges további részletes szabályokat.

4.4. Tervezõi jogosultság

4.4.1. A villamosmûvekre és berendezésekre vonatkozó villamos, építészeti mûszaki és mérnöki mûszaki tervezést csak az a magánszemély végezhet, aki a Magyar Mérnöki Kamara tervezõi névjegyzékében az erre vonatkozó szakirányú jogosultsággal rendelkezik.

4.4.2. Jogi személy körben a 4.4.1. pont szerinti tervezési tevékenységre akkor jogosult, ha alapító okirata szerinti tevékenységi körben ezen tervezési tevékenység szerepel, és a tervezõi feladat ellátására a Magyar Mérnöki Kamara tervezõi névjegyzékébe erre vonatkozó szakirányú jogosultsággal bejegyzett taggal vagy alkalmazottal rendelkezik.

5.1.1 Tervezés

5.1.1.1. Általános követelmény
A villamosmûvekre és berendezéseire vonatkozó terveket a törvényi, jogszabályi, a létesítést engedélyezõ, a mûszaki-biztonságra vonatkozó hatósági [erõmûvek létesítésénél: a Magyar Energia Hivatal (MEH), az Országos Atomerõmû Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH.NBI) és az építésügyi; a hálózati létesítményeknél: az építésügyi és vezetékjogi], továbbá a létesítéshez hozzájáruló szakhatósági elõírásokkal, a megalapozott mûszaki követelményekkel, továbbá a szerzõdõ felek által a szerzõdésbe foglalt közzétett nemzeti szabványokkal és egyéb elõírásokkal összhangban kell elkészíteni. A terveknek biztosítaniuk kell munka-, tûz- és vagyon-, valamint a környezetvédelem feltételeinek megvalósíthatóságát.
A tervdokumentációnak – egyebek között – tartalmaznia kell:
– a felhasznált berendezésekre, villamos szerkezetekre vonatkozó dokumentumokat, vagy azokra való pontos hivatkozást,
– a kivitelezés folyamán végrehajtandó vizsgálatokra és ellenõrzésekre vonatkozó tervezõi elõírást.
A villamos mûvekre és berendezésekre vonatkozó terveket csak a 4.4. pontban meghatározott jogosultsággal rendelkezõ személyek és gazdálkodó szervezetek készíthetnek.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


| 2010. nov. 13.

A fogyasztói csatlakozó berendezések jogosulatlan tervezése. Azon kevés mérnökök közé tartozom, akit tanulmányai során meggyőztek arról, hogy a jogtudomány logikus, bonyolult és széptudomány. Sajnos azonban azok között, akik ezt a széptudományt művelik sok a szerény képességű, és az is aki visszaél ismereteivel, vagy csak a régi rend axiómáiból kiindulva gyakorolják szakmájukat. Örömmel olvastam a cikket, mert Kun Gábor és Gábor András elnök urak által jegyzett határozatból a joggyakorlás pozitív példája volt kiolvasható. Az aktuális jogszabályok elemzése alapján hozott döntésük virtuóz szellemi munka volt, mert megtalálták a jogszabályok őserdejében a lényeget. Helyesen döntöttek. Jól látják, hogy módosításokra, kiegészítésekre, lényegre törőbb joggyakorlatra volna szükség. Ez a példa is azt mutatja, hogy a jogalkotásban skizofrén állapotok uralkodnak, mert az elmúlt időszakban szocializálódott joggyakorlók még nem álltak át az új követelmények által diktált joggyakorlatra. A Legfelső Bíróság Elnöke, Baka Elnök Úr, nyugati tapasztalataimból kiindulva, nem véletlenül szorgalmazza, hogy a Jogászok is folyamatosan tanuljanak, képezzék magukat, hogy az új rendszerben, az új követelményeknek jobban megfeleljenek. Mérnökként a vitatott téma megítélését az alábbiak szerint vezetem le. Érveim gyakorlatom során sok esetben méltányolták az illetékesek. Ha egy Fogyasztó egy adott objektum részére, villamos energiát igényel, megtervezteti a hálózatát, kiszámíttatja annak paramétereit és a szolgáltatótól a hálózatra történő csatlakozást megrendeli. Tervezője, az ügyben első számú szövetségesének feladata, hogy a tervezett hálózaton túl, a peremfeltételeket is tisztázza és azokat, műszaki nyelven rögzítse. Például a csatlakozó berendezések lehetséges formáira is javaslatot tegyen! Teljesen mindegy, hogy a fentiekről készült dokumentumot tervnek, engedély tervnek nevezem, az a lényeg, hogy az minden olyan tényezőt tartalmazzon, ami a cél érdekében a szolgáltatóval folytatott tárgyaláson lényegesek, hiszen ezek alapján tisztázható, hogy a megrendelő igénye milyen minőségben, milyen áron és milyen műszaki paraméterekkel, milyen határidőre teljesíthető. A tervező ezt a feladatát csak akkor teljesítheti megfelelően, ha ismeri a megrendelő igényeit, a szolgáltató ajánlásait, ha rendszerben tud gondolkozni. Tehát ismernie kell esetünkben a csatlakozó berendezésekkel szembeni előírásokat és a szolgáltatók kapcsolatos ajánlásait, típusterveit is. Ezért aztán értelmüket vesztik a tervezési fázisokra kiírt rész jogosultságok. mert a tervező csak a teljes rendszer ismeretében tud a célnak hatékonyan megfelelni. A Szolgáltató elsődleges érdeke a villamos energia eladása és a hálózatok minél gazdaságosabb üzemeltetése. Komoly műhelymunka folyik a hálózatok jó működtetése érdekében. Szabályzataik precízek és mindenre kiterjedők. Fellelhetők azonban ezekben a szabályzatokban, az üzleti gyakorlatukban hiba és itt-ott elítélendő üzleti tevékenység is. pl.: az új a csatlakozó berendezések típusai. a kivitelezése nem felel meg a kor elvárásainak, sőt kárt is okoznak, nem esztétikusak. Jelenlétük károsan hat a környezetre. A Fogyasztó, a Szolgáltató,a Tervező viszonya ma Európában polgárjogi jogviszony. Ami azt is jelenti, hogy a Szolgáltatónak nincs közhatalmi funkciója. Nem erőltetheti minden áron a Fogyasztóra a drága és korszerűtlen anyagait, megoldásait! A polgári törvénykönyv fontos kitétele a felek közötti együttműködés kötelezettsége. Ez a felállás többszörös biztosítékot jelenthet a cél elérése szempontjából. Ez azt is jelenti, hogy nincs értelme forszírozni, a közhatalmi funkció érvényesülését erősítő rész jogosítványok kiadását, pl. a csatlakozó berendezések tervezésére jogosító engedélyeket. - 2 - A jogalkotás gyakorlatában talán a szabályozandó folyamatok ismeretében, fontos volna alkalmazni az értékelemzés eszközeit., a mit, miért, mennyiért kérdések megválaszolását. A jogszabály magyarázata, szükségességének indoklása nem nélkülözhető. Kevesebb jogszabályra, korlátra volna szükség az alkotói kiteljesülés érdekében! Kevesebb jogszabályra és gyakoribb ellenőrzésre volna indokolt. Minden jogszabály annyit ér amennyi a cél érdekében realizálható. Belőle. Ez azonban már egy másik fejezet. Szeged, 2010. november 12. Bajai Lajos Okl. villamosmérnök Okl, gépipari gazdasági mérnök

Facebook-hozzászólásmodul