e-villamos online szaklap

Kína energetikája

| | |  2 | |

2010. szeptember 14-én rendezte meg az Energetikai Szakkollégium Bláthy Ottó emlékfélévének második előadását, amelyet a BME-VIK tiszteleti oktatója, Kimpián Aladár tartott Kína energetikájáról. Kína számos területen már a világ élére tört, így az előadás arra kérdésre próbált választ adni, hogy az ország az energetika területén is világelső-e.

Az elõadás elején közelebbrõl is megismerkedhettünk a távoli Kínával, hogy megtudjuk, mi is lehet sikerének titka napjainkban, kezdve a kínai nyelvi érdekességekkel, illetve azzal, hogy a világ harmadik legnagyobb területtel rendelkezõ országa önmagában egy hatalmas, változatos tájakkal tarkított ország. Az elõadó külön kiemelte Kína éves csapadékmennyiségét, mely évi 6200 km3, melynek 44 %-a kerül felszíni, zömmel energetikailag hasznosítható vízfolyásokba. Legnagyobb folyója, a Jangce, melynek vízhozama 15000-90000 m3/s között ingadozik az év során. Kína 1,3 milliárd lakosával ma a világ legnépesebb országa, s GDP-je már az 5 billió dollárt is meghaladta.

Az általános bevezetõ után az elõadó egy meghökkentõ táblázattal tért át az energetikai kérdésekre, mégpedig Kína és az Egyesült Államok fõbb energetikai jellemzõinek bemutatásával. Kína 2005-2007 között közel 75%-kal növelte erõmûvei elméleti beépített teljesítõképességét (EBT), ami annak köszönhetõ, hogy évente 13%-kal nõ villamosenergia-fogyasztása. E villamosenergia-igény kielégítésére hatalmas erõmûvi beruházások folynak jelenleg is Kínában. Ezek túlnyomó többsége szén tüzelõanyagú, aminek következtében Kína a világ legnagyobb CO2 kibocsátójává vált, melynek megoldását a CO2 befogására és tárolására alkalmas ún. CCS (Carbon Capture and Storage) technológia elterjedésében látják.


1. táblázat Kína villamos energetikája

A megújuló energiaforrások területén Kínának óriási potenciálja van a vízenergia-hasznosításában. Dr. Kozák Miklós nyugalmazott egyetemi tanár adataiból kiderült, hogy a gazdaságosan kiaknázható kapacitás 1270 TWh/év, ami a 2007-es fogyasztás 42%-át tenné ki, így ez csak részben tudná kiváltani a szén alapú energiatermelést. Kína vízenergia potenciál kiaknázási törekvéseit nem csak a tiszta energiára való áttérés szándéka hajtja, hanem más funkciót is ellátnak a vízerõmûvek. Többek között védelmet nyújtanak a pusztító árvizektõl, melyek állandó fenyegetettséget jelentettek Kínának a közelmúltban is. A folyószabályozásokra legjobb példát a Három Szurdok Vízerõmû adja, mely a Jangce középsõ folyásán több száz kilométer hosszan lát el árvízvédelmi és folyamszabályozási funkciót is. A Három Szurdok Vízerõmû megdöbbentõ méretekkel rendelkezik. A tározó hossza 660 km, térfogata 40 km3, és építése során 1 millió embernek kellett elhagynia lakhelyét, mert az elárasztani kívánt területen éltek. A tömör vasbeton súlygát háromrészes, 2310 m hosszú és 185 m koronamagasságú. A bal parton, iker-rendszerû, ötlépcsõs, kamránkként 280x34 m-es hajózsilip-rendszer biztosítja az egyidejûleg kétirányú vízi közlekedést a Jangcén. A gát megépülése utána a 10 millió t/év áruszállítás közel ötszörösére emelkedett. Az építés során szó szerint hegyeket mozgattak meg az építõmunkások: 102 millió m3 földet emeltek ki, 27 millió m3 betont és 355000 t betonacélt használtak fel. Az elsõ 14 gépegységet a General Electric Canada Inc. által vezetett nemzetközi konzorcium szállította kínai partnerek gyártási és szerelési közremûködésével, míg a többi egységet már kizárólag kínaiak gyártották. Az erõmûben 32 db 700 MW-os Francis-turbina és 2 db 50 MW-os házi üzemû hidrogenerátor adja a világcsúcsnak számító 22500 MW elméleti beépített teljesítõképességet.


1. ábra A Három Szurdok Vízerõmû látképe

A világ legnagyobb villamosenergia-ipari cége, a Kínai Állami Átviteli Hálózati Társaság biztosítja, a kínai villamosenergia-ipar növekedését az ország gazdasági és társadalmi fejlõdése érdekében. A társaságnak 2008 végén 620000 km 35 kV-osnál nagyobb feszültségû távvezeték hálózata, 1,6 TVA transzformátor-kapacitása, 1,5 millió munkatársa volt, továbbá 1 milliárd embert látott el villamos energiával. A mamutvállalat azzal is büszkélkedhet, hogy 2009-ben üzembe helyezte a világ elsõ 1100 kV-ra szigetelt és 1100 kV-on is üzemelõ váltakozó áramú távvezetékét. Elsõ szakaszának hossza 650 km, oszlopainak száma 1284, melyek átlagosan 77 m magasak és 70 tonnát nyomnak. A vízerõmûvi fejlesztések következtében a Jangce folyó felsõ szakaszán és a Jinsa folyón tervezett további kapacitások összesen 92630 MW-ot tesznek majd ki. Azonban Kína nemcsak otthon, de Afrikában is rekordokra tör, hiszen a Grand Inca Project keretében 40000 MW-os vízerõmûvet építene a Kongói Demokratikus Köztársaságban a világ második legbõvízûbb folyóján, a Kongón. Viszonyításképpen e 40000 MW megfelel a legfejlettebb afrikai ország, a Dél-Afrikai Köztársaság teljes EBT-jének. Ezen kívül Kína számos más afrikai országban is részt vesz vízerõmû-építési projektekben.

Kína a szélenergetika területén is az élre tör. Elméleti szélenergia potenciálja becslések szerint 3200 GW. A világ szélenergia EBT-je 2005-2009 között 59 GW-ról 158 GW-ra, valamivel több, mint 2,5-szeresére nõtt, míg a kiváló adottságokkal rendelkezõ Kínáé ugyanebben az idõszakban mintegy hússzorosára, 1,3 GW-ról 25 GW-ra és ezzel elérte a nagy szélhatalom, Németország szintjét.

Nincs ez másképp a napenergia-hasznosítás terén sem. Ezt kitûnõen jellemzi, hogy 2007-ben 1700 MW összkapacitású napelemet gyártottak Kínában, ami a világtermelés 45 %-a, s melynek 99 %-át exportálták. A jelenlegi kínai napelem EBT 80 MW, míg 2020-ig 1800-10000 MW-ot irányoztak elõ. Ez nagy kihívásnak tûnhet még úgy is, hogy Kína jelenleg a világ legnagyobb ritkaföldfém termelõje, ami mind a szélturbinák, mind a napelemek gyártásakor alapvetõ nyersanyagnak számít.

A kínai energetikára, ezen belül is leginkább a megújuló energiákra koncentráló elõadás aktualitását mi sem mutatja jobban, hogy az ázsiai ország ma már a világ legnagyobb energia-felhasználója, de 2020-ra a felhasznált áram 15%-át megújulókból fedezné. Ez irányban tett erõfeszítéseit mutatja, hogy radikálisan megemelték az állami támogatásokat, s ennek köszönhetõen, az Ernst&Young felmérése szerint, 2010 második negyedévében Kínában 11,5 milliárd dollár értékû befektetés történt a megújuló energiákba, több mint Európában és az Egyesült Államokban együttvéve. A fentiekbõl is látszik, hogy Kína az energetika területén is szárnyal és csúcsokat dönt. Biztosak lehetünk abban, hogy ez jó alapot nyújt gazdasága további, töretlen fejlõdéséhez.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


| 2010. nov. 4.

Tisztelt kérdező, a hozzászólás kizárólag a hozzászólás-szövegdoboz melletti OK-gomb hatására kerül be a rendszerbe, és ezt "köszönjük a hozzászólást" felirat nyugtázza. Ha a regisztrációs linkre ("regisztrálok") kattint, akkor a begépelt szöveg elvész. Ez ugyanis nem a hozzászólás elküldésére szolgál, hanem egy új felhasználó létrehozására. Houdek Zoltán.


| 2010. okt. 27.

E CIKKTőL FÜGGETLENÜL KÉRNÉK ARRA VÁLASZT : amennyiben az előző " regisztrálok " szót az újabb hozzászólás esetén - a félreérhető felszólítás miatt - a már megtörtént regisztrálás ellenére ismételten megnyomom, akkor az aktuális hozzászólásom megérkezik-e ? Eddig nem vettem észre,hogy a hozzászólások megérkezését automatikusan nyugtázná a rendszer,ami minden esetben helyes lenne. HOZZÁSZÓLÁS : ez az anyag is helyesen emeli ki a megújuló energiák - különösen a szél - felhasználását, mint azt előző (megérkezett ?) hozzászólásomban tettem.

Facebook-hozzászólásmodul