A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közzétette a március havi villamosenergia-piaci elemzését.
Az öt legnagyobb piac összesített fogyasztása 3,2%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb visszaesést Németországban tapasztalhattuk, itt a visszaesés 8,2%-os volt. Magyarországon a régiós átlaghoz (4,2%-os) képest kisebb volt a csökkenés, annak mintegy fele. Fontos megemlíteni azonban azt is, hogy a húsvéti ünnepek hatása idén, és tavaly más hónapban érvényesült, így szerte Európában a márciusi és április hónap fogyasztási adatai erősen torzítottak.
Márciusban az európai országokban átlagosan alacsonyabbak voltak a másnapi árak, mint tavaly ilyenkor. Az ebben a hónapban tapasztalt legmagasabb ár Olaszországban volt, majd Lengyelország és a balti államok következtek. Magyarország továbbra is a középmezőny élén helyezkedik el az árak tekintetében. A legnagyobb árcsökkenést Spanyolországban regisztrálták, ahol a másnapi ár 77%-kal csökkent tavaly márciushoz képest. Általánosságban jelentős árcsökkenést lehetett tapasztalni az előző év márciusához viszonyítva, még Olaszországban is 37%-kal voltak alacsonyabbak az árak. A legalacsonyabb árak továbbra is a skandináv régió országaiban voltak megfigyelhetők.
Hazai termelés és fogyasztás
Márciusban a HMKE-termelés előzetes becslését tartalmazó adatokkal megnövelt havi bruttó rendszerterhelés 4,15%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év márciusában, amihez nyilvánvalóan hozzájárult a tavalyinál enyhébb időjárás, illetve az idén márciusra eső hárommal kevesebb munkanap (22/19 munkanap). A maximális órás rendszerterhelés viszont 1,45%-kal nőtt. Csak a munkanapokat vizsgálva, már kiesik a munkanapok számának hatása. Így nettó rendszerterhelés esetén órás átlagban 0,51%-os csökkenés tapasztalható az előző év márciusához képest. A becslések szerint a HMKE-termelés növekedése önmagában 1,64%-os csökkenést okozott, míg a hőmérséklethatás 0,29%-kal csökkentette a nettó rendszerterhelést.
Összességében ezektől a hatásoktól megtisztítva a nettó átlagos órás rendszerterhelés 1,47%-kal magasabb volt, mint tavaly márciusban, így a hőmérséklettől és HMKE hatástól szűrt munkanapi rendszerterhelés továbbra is növekszik.
Idén márciusban közel 7%-os termeléscsökkenést regisztráltunk az előző év márciusához képest. A nukleáris termelés 16%-kal csökkent, míg a fosszilis energiahordozók közül a lignit alapú termelés 17%-kal, a földgázalapú pedig 14%-kal csökkent. Ellenkező irányba haladva, a megújuló energiaforrások termelése 48%-kal emelkedett az előző évhez képest. Ha februárhoz viszonyítjuk, akkor 11%-os termeléscsökkenést tapasztalhattunk, ahol a földgázalapú termelés 12%-kal, a nukleáris pedig 11%-kal esett vissza. A lignitalapú termelés minimális, mindössze 0,32%-os növekedést mutatott, míg a megújuló energiaforrások 27%-kal növekedtek márciusban az előző hónaphoz képest. A naperőművi termelés napi csúcspontja 3109 MW volt, ami 33%-kal magasabb, mint az előző év márciusában.
Márciusban a földgázalapú termelés érezhetően csökkent a februárhoz képest. A termeléscsökkenés 12%-os volt. A csökkenés egyértelmű oka a Gönyűi és a Dunamenti egységek termeléscsökkenése. Az előbbi 77%-kal termelt kevesebbet, mint előző hónapban, utóbbi azonban még a hónap utolsó harmadában indult karbantartás miatti kieséssel együtt is több mint kétszer termelt többet, mint előző hónapban.
Másnapi árak alakulása
Márciusban a német szélerőművi termelés jelentősen visszaesett, ami hatással volt a régiós piaci viszonyokra is. Nem csak az előző év hasonló hónapjához képest (16%-os csökkenés), de az előző hónaphoz képest is (32%-os csökkenés). A havi német átlagár ebben a hónapban csak 0,4 €/mWh-val volt alacsonyabb, mint a magyar. Az előző hónapban ez a különbség 8 €/MWh volt. A megújuló termelés csökkenése is hozzájárult ahhoz, hogy Németország alapvetően nettó importra szorult, és nem voltak olyan kiugró szélerőművi csúcs termelések, amelyek érdemben el tudták volna téríteni a német árat a régió áraitól. A régióban ebben a hónapban az osztrák és a román ár volt a legalacsonyabb. Ennek oka az osztrák esetben a vízierőművi termelés megnövekedése, míg a román esetben 4-5 magas szélerőművi termelést produkáló nap volt.
Márciusban az ármozgások még tovább szűkültek a magyar DAM piacon: 2021 májusában volt ilyen szűk különbség egy hónapon belül a napi átlagárak között. A gáz árát követte a villamos energia ára is, a szokásos hétvégi ciklikussággal és megújuló termelés hatással. A trendtől a hónap végén tért csak el lefelé a másnapi ár. Ennek oka a hosszú húsvéti munkaszünet volt, továbbá ekkor magas volt a román szélerőművi, és magas a magyar naperőművi termelés is. Emiatt a magyar piacon márc. 31-én 10 és 16 óra között negatív ár alakult ki úgy, hogy közben Németországban pozitív volt az ár. Aznap előfordult, hogy a magyar órás ár 57 €/MWh-val alacsonyabb volt, mint a német. Az ok: a német szélerőművi termelés alacsony mennyisége miatt a német rendszer hiányos volt még így ünnepnapon is.
Külkereskedelmi forgalom
Alapvetően észak déli áramlást tapasztalhattunk márciusban. Az északi áramlás azonban nem a német megújuló termelés által generált, hanem alapvetően a szlovák termelési többlet által meghatározott. Ezt egészíti ki a viszonylag magas vízierőművi termelés talaján az osztrák export. A nagyobb magyar-román irányú áramlás a bolgár, görög hiányhoz köthető. A naperőművi termelés növekedésével ismét megjelentek olyan időszakok (10-13 óra között), mikor ennek következtében nettó exportőré vált Magyarország. Ennek, valamint a fogyasztás csökkenésének a következtében csökkent a nettó import: a bruttó hitelesített rendszerterheléshez viszonyítva az aránya márciusban 30% volt.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal március havi villamosenergia-piaci elemzése ide kattintva érhető el teljes terjedelemben.
