e-villamos online szaklap

Az MMK Elektrotechnikai Tagozat villámvédelmi munkabizottságának állásfoglalása

| | |  1 | |

Egy villámvédelmi kiviteli tervben szereplő villámvédelmi földelés kapcsán érkezett hozzánk tervezői kérdés, amelyet anonímizált módon, nyilvánosan válaszol meg a villámvédelmi munkabizottság.

Egy épületvillamossági tervező kérdése:

Az alábbi kérdésben kérem az MMK villámvédelmi munkabizottság állásfoglalását:

„Egy villámvédelmi kiviteli tervben a villámvédelmi földelést az alábbi megoldással terveztük. A villámvédelem besorolása LPS IV.

A pillérek alatti beton alaptestekbe, ahol tömbalap lesz, ott 5 m D10 mm-es tűzihorganyzott köracél helyeznek el az alaptest alsó szélén, legalább 5cm beton takarással. Ez lesz a földelőfunkcióval elhelyezett vezető.

Azon pillérek alatt, ahol cölöpalap lesz, ott az egyik cölöpbe a vasalat mellé egy D10 mm-es tűzihorganyzott köracélt helyezünk el 4 m hosszban.

Ezeket a földelési célú vezetőket a betonszerkezeten belül D10 mm-es tűzihorganyzott köracéllal, anyaghatár átlépésnél és olyan szakaszokon, ahol talajban halad D10 mm-es V4A köracéllal vezetjük az előre gyártott pillér alsó kivezetéséhez, ami egy pillérbe beépített tárcsa lesz.

A földeléseket a padlóban egy D10 mm-es tűzihorganyzott köracélhálóval kötjük össze, amit villámvédelmi potenciálkiegyenlítő hálóként definiálok, mivel a padló alatt kavicságy és dörken lemez is lesz, így a talajnedvességtől ez a padló el lesz választva.

Ennek kialakításáról mellékelten küldök egy részletrajzot és egy leírást.

A műszaki ellenőr az MSZ 18014-es szabvány 5.1-es pontja alapján ezt nem tartja megfelelőnek, mivel az Ő értelmezésében csak földelő hálót lehet földelés céljából kiépíteni ilyen nagykiterjedésű épületek alatt. Véleményem szerint ez ebben az esetben nem szükséges, mivel minden levezető alatt tervezünk ilyen módon földelést és betartjuk az épület kerületére vonatkozó 20 m-kénti levezető elrendezést is.

Kérem a villámvédelmi munkabizottság írásos állásfoglalását, hogy az általam tervezett megoldás megfelelő-e a szabványoknak és az országos előírásoknak?”

Válasz:

A feltett kérdésben a földelés alapjául a pillér alaptestben kialakított földelő, a cölöpalapban lévő, betervezett tűzihorganyzott acél szolgál. Amennyiben a villámvédelmi levezetőként szolgáló pillérek alatt pillér alaptestben vagy a cölöpalapban elhelyezett földelés van kialakítva, az megfelel az MSZ EN 62305 és az MSZ 18014 követelményeinek is, ha ezek a földelők egymással össze vannak hálószerűen kötve a betonalapban. Ez a tervekben megvalósul. Ha a betonalap, vagy lemezalap el van szigetelve a nedves talajtól, akkor ezt a lemezalapban kialakított hálót üzemi összekötő vezetőnek hívjuk. Az MSZ 18014 szabvány szerinti alapozásföldelő kialakításnak megfelel a tervben szereplő megoldás. Az MSZ 18014 szabvány 5.6 pontja külön foglalkozik a pilléralapok és cölöpalapok kérdésével. Itt hangsúlyosan szerepel, hogy a cölöpalap, illetve kehelyalap megfelel alapozásföldelőként, ha a szabvány 5.6 pontjában leírt feltételek teljesülnek. Az MSZ 18014 szabvány 5.6 pontjának utolsó bekezdése azt mondja, hogy az egyedi alapok alapozásföldelőként való használata helyett talajba ágyazott alapozásföldelő is létesíthető. A szövegezésből is látható, hogy az egyedi alapokból kialakított alapozásföldelő egyenértékű a talajba ágyazott alapozásföldelőkkel. tehát az alapozásföldelőt nemcsak az MSZ 18014 szabvány 5.1, 5.2 és 5.3 pontja alapján lehet kialakítani.

Az a követelmény, hogy az alapozásföldelő kialakítása során max. 20x20 m-es hálóosztást kell kialakítani (MSZ 18014 szabvány 5.1. pontja szerint, az arra az esetre vonatkozik, ha a betonalapnak van földnedves kapcsolata és nem használjuk, vagy nincs a pilléreknek kehelyalapja vagy cölöpalapja.

Amennyiben a lemezalapnak nincs földnedves kapcsolata, akkor az MSZ 18014 szerint, a lemezalap alatt a nedves talajban kell kialakítani az alapozásföldelő hálóját. Ha ez villámvédelmi célokat is szolgál, akkor ennek hálóosztása max. 10x10 m-es lehet (lásd az MSZ EN 62305-3:2011 szabványt). Ebben az esetben a lemezalapban ki kell alakítani az üzemi összekötő vezetőből álló 20x20 m-es hálót és a két hálót minden villámvédelmi levezetőnél és max. 20 m-enként a kerület mentén össze kell kötni. Az állásfoglalás tárgyát képező terv esetében azonban talajba ágyazott alapozásföldelőről nincs szó.

A munkabizottság véleménye szerint a cölöpalapok és a kehelyalapokban elhelyezett természetes földelő megfelel a villámvédelmi és az alapozásföldelési követelményeknek, ha a cölöpalapban, illetve a kehelyalapban lévő vas legalább 2,5 m hosszú és teljesíti a korábban említett követelményeket, azaz a lemezalapban a kehelyalapok földelése egymással össze van kötve.

Budapest, 2021.10.28.

Kun Gábor Varga Tamás
MMK ELT elnök MMK ELT villámvédelmi munkabizottság tagja
dr. Kovács Károly        dr. Németh Bálint
MMK ELT villámvédelmi munkabizottság tagja
MMK ELT alelnök     
MMK ELT villámvédelmi munkabizottság tagja

Villámvédelem

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Benedek János | 2021. dec. 20.

Gondolom többek nevében is megköszönhetem a jól alátámasztott érvelést, amely egy gyakori építési esetre ad megoldást/megerősítést.Üdv:BJ

Facebook-hozzászólásmodul