e-villamos online szaklap

Tervezés robbanásveszélyes környezetben – módosítás kérése

| | |  0 | |

Cseresnyés Péternek, az ITM kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkárnak írt levelet Nagy Gyula a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, az 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet módosításának szükségessége kapcsán.

Tisztelt Államtitkár Úr!

A Magyar Mérnöki Kamara több tagjának, valamint gazdasági társaságoknak a jelzése alapján kérem szíves támogatását az alábbi szabályozási probléma megoldásához. Az épített környezet alakitásáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (1) bekezdése szerint „Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy ... .4.-a településtervezési, a településrendezési szakértői, az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői.. .4.1. tevékenység folytatásának részletes feltételeit”  szabályozza.

A Kormány e felhatalmazás szabta feladatának az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 26612013. (VII. ll.) Korm. rendelet megalkotásával tett eleget. E rendelet mellékIete részletesen szabályozza az egyes szakmagyakorlási jogosultságokat, továbbá azon feladatokat, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni. Ennek keretében szabályozza e rendelet a jogosultságok megszerzéséhez szükséges képesítési minimum követelményeket és az ezzel egyenértékű szakképzettséget, továbbá az ehhez szükséges gyakorlati időt. Azok, akik e szabályozás szerinti jogosultsággal rendelkeznek, az ott meghatározott tervezési tevékenység végzésére jogosultak.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (2) bekezdésének a) pontjában ,,(2) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy aj egyes ipari, kereskedelmi tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket„ szabályozza. A felhatalmazással tehát a kereskedelemért felelős miniszter – többek között – arra kapott jogalkotási jogkört, hogy egyes »ipari tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket" szabályozzon. Mint fentebb jeleztük, a tervezési jogosultságokhoz kapcsolódó szabályozásra a törvényhozó – egy másik törvényben – a Kormányt hatalmazta fel.

Ugyanakkor az utóbb említett törvényi felhatalmazás alapján egy 2010-ben alkotott NFGM rendelet – az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010 (V. 14.) NFGM rendelet mellékletének 5. pontjának 4. alpontjában – tervezési tevékenységhez szükséges többletfeltételként határoz meg egy OKJ szakképzettséget. E körülmény szerződéses vitákat okoz az e téren szakmagyakorló tervezők és megrendelőik között.

A joggyakorlat egységességének, valamint a miniszteri rendelet kormányrendelettel való összhangjának biztosítása, továbbá az elkerülhető konfliktusok kiküszöbölése érdekében mindenképpen indokolt, hogy az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010 (V.14.) NFGM rendelet melléklete 5. pontjának 4. alpontjában rögzített „robbanásbiztos berendezések tervezése, karbantartóinak és javítóinak műszaki vezetője” szövegrészből a „tervezése” szó mielőbb törlésre, azaz hatályon kívül helyezésre kerüljön.

Más szakterületen is előfordul, hogy jogszabály egyes tevékenységek végzéséhez a mérnöki végzettség mellé valamely egyéb szakképesítést is megkövetel. Ilyen például a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeiről, az e tevékenységek bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről, valamint az e tevékenységekre vonatkozó kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló 42/2017. (XII. ll.) NGM rendelet. Kiemelten fontos, az előbbi szabályozási esetről egyértelműen megkülönböztető körülmény azonban, hogy a többletkövetelmény nem a tervezési szakmagyakorlással kapcsolatos, hanem meghatározott egyéb, nem tervezői tevékenység többletfeltétele.

A fentiekre tekintettel kérem Államtitkár úr mielőbbi szíves intézkedését a szabályozási ellentmondás feloldása érdekében. Természetesen az esetleg szükséges további egyeztetéshez rendelkezésre állunk.

Tisztelettel:
Nagy Gyula
elnök

Állásfoglalás

A Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozatának álláspontja a fentiekkel kapcsolatosan a következő:

Az Elektrotechnikai Tagozat egyetért azzal, hogy szükség van a jogszabályok közötti ellentmondások feloldására, a hatályos jogszabályok harmonizációjára.

Megállapítjuk, hogy a tárgyi szakmai területen történő létesítésekkel kapcsolatos tervezői és szakértői tevékenység végzése az általános tervezői és szakértői ismereteken túl speciális ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat is igényel. Szükségesnek tartjuk az ezzel a területtel kapcsolatos speciális tudásanyag és gyakorlat megszerzését, ennek bizonyítását a szakterület szereplői számára.

A szakterület fontossága és kiemelt veszélyessége miatt indokoltnak tartjuk, hogy a jövőben a robbanásveszélyes területen történő építményvillamossági tervezés, szakértés kiegészítő követelményei továbbra is jogszabályi szinten legyenek szabályozva.

Az Elektrotechnikai Tagozat álláspontja szerint mindaddig, amíg a jogszabályi harmonizáció meg nem történik – a fennálló jogi helyzetet és a biztonságot is szem előtt tartva – a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet mellékletének 5. fejezete (Műszaki biztonság), 4. pontjában leírt szakképesítés meglétét a robbanásveszélyes területen történő építményvillamossági tervezés, szakértés szakterületeken szükségesnek ítéli.

A szakképesítés vonatkozásában kivételt a TvMI 13.2:2021.01.15 „Robbanás elleni védelem” Tűzvédelmi Műszak Irányelv 5.1.1 pontja és B. melléklete szerinti „elhanyagolható robbanásveszély” esetei jelenthetnek.

Az Elektrotechnikai Tagozat a fentiek érdekében emelte be a tanúsítási rendszerébe a G-Rb „Robbanásbiztos villamos berendezések és rendszerek „tanúsítványt, amely abban az esetben kerül kiadásra, ha a tanúsításért folyamodó megfelel az Elektrotechnikai Tagozat vonatkozó Szabályzatában foglalt feltételeknek. A tanúsítvány megléte bizonyítja, hogy a tanúsítvány birtokosát az MMK a robbanásveszélyes környezetek területén a tervezésben és szakértői tevékenység végzésében kompetens személyként tartja nyilván.

Az Elektrotechnikai Tagozat tervezi a tárgyi szakterülettel kapcsolatos képzés és továbbképzés megszervezését, megtartását.  Ennek elindulásáról hírt adunk.

Kun Gábor,
MMK Elektrotechnikai Tagozat Elnöke

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul