e-villamos online szaklap

A villámvédelmi vizsga megújítása

| | |  1 | |

A Magyar Mérnöki Kamara és a Villámvédelmi Vizsgabizottság kezdeményezte a 2012. és 2019. között folyó villámvédelmi vizsgák megújítását.

A megújítást megindítását az alábbi fő szempontok indokolták:

  • A villámvédelemi vizsgák bevezetését egyrészt a villámvédelmi tervezők kiemelt szerepe (az életvédelmi elvárások különös jelentősége, a közszolgáltatási feltételek teljesítése, a műemlékvédelmi szempontok figyelembevétele, illetve a gazdasági követelmények növekedése), másrészt a nemzetközi szabványosításban bekövetkezett és folyamatosan lejátszódó szemléletbeli és jelentős műszaki változások indokolták.
  • A villámvédelmi vizsgák 2012-indultak a Magyar Mérnöki Kamarában. A 2015-ben megjelent BM rendelet (9/2015. (III. 25.) BM rendelet) megjelenését követően a kamara jelentős változásokat vezetett be a villámvédelmi jogosultságokban. A vizsgáztatás azóta is kamarai előkészítő tanfolyamra, illetve akkreditált vizsgakérdésekre épülve magas szakmai színvonalon, rendben és eredményesen folyik.
  • A nemzetközi villámvédelemi szabványosítás területén az elmúlt években alapvető szemléletváltozás következett nem kis mértékben Dr. Horváth Tibor professzor úr sok évtizedes tudományos és szabványosítási munkásságának köszönhetően (elektrogeometriai szemlélet, valószínűségi megközelítés, vonzási tér elmélet, gördülő gömbös szerkesztési eljárás).
  • A nemzetközi villámvédelmi szabványosításban folyamatos – és ma is tartó – műszaki megújulás játszódik le. Ez a megújulás az európai és a hazai szabályozásban is (direktívákban, szabványokban, rendeletekben, és szabályzatokban) természetesen rendszeres módosításokat jelent.

A jelenlegi villámvédelmi vizsgák szakmai hátterét az alábbi dokumentumok adják

Nemzetközi szabványok

  • MSZ EN 62305-1:2011, MSZ EN 62305-2:2012, MSZ EN 62305-3:2011, MSZ EN 62305-4:2011,
  • MSZ EN 62561-1:2017, MSZ EN 62561-2:2012, MSZ EN 62561-3:2018, MSZ EN 62561-4:2018, MSZ EN 62561-5:2018, MSZ EN 62561-6:2012, MSZ EN 62561-7:2012,
  •  MSZ EN 61643-11:2013

Hazai szabályozás

  • 54/2014 (XII. 05) BM rendelet, OTSZ,
  • villamos TvMI 7.4:2020.01.22, felülvizsgálati TvMI 12.3:2020.01.22,
  • MSZ 274/1-77, MSZ 274/2-81, MSZ 274-2-1M-2, MSZ 274/3-81, MSZ 274-3-2M, MSZ 274-3-81M, MSZ 274/4-77,
  • MSZ IEC 1312-1:1997,
  • 2/2002. (I. 23.) BM rendelet,
  • 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet

Írásos háttéranyagok

  • Dr. Horváth Tibor: Villámvédelem Felülvizsgálók, tervezők és kivitelezők kézikönyve, MEE, 2007;
  • Varga Tamás – Dr. Szedenik Norbert – Kruppa Attila – Vasvári-Nagy Sándor: Villámvédelem 2009, MEE, 2009;
  • Dr. Fodor István – Dr. Szedenik Norbert: Villámvédelem III. MEE, 2014;
  • Elektromos ipari szakemberek kézikönyve, Edinfo Kft., 2015;
  • Épületvillamosság, 8. átdolgozott, bővített kiadás, Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., 2019

 Az MMK rendszeres szakmai vizsgaelőkészítő tanfolyamok szervezésével (Dr. Kovács Károly szakmai irányításával) segíti a villámvédelmi tervezők eredményes részvételét a villámvédelmi vizsgákon.

Villámvédelmi vizsga – norma szerinti villámvédelmi vizsga

2015 óta, amióta a 9/2015. (III. 25.) BM rendelet hatályban van (nem norma és norma szerinti) villámvédelmet csak az tervezhet, akinek van Vn jogosultsága. (A nem norma szerinti – az MSZ EN 62305 szabvány hatálya alá nem tartozó, norma szerinti – az MSZ EN 62305 szabvány hatálya alá tartozó villámvédelmi berendezés.) A 2015 előtt villamos tervezői jogosultságot szerzett kollégák, 2015-ben egy MMK elnökségi határozattal megkapták a V274 különösen gyakorlott szakterületet, amelynek birtokában (a korábban szerzett jog alapján) továbbra is tervezhetnek nem norma szerinti villámvédelmet. Azok a villamos tervezők azonban, akik 2015 után szereztek villamos tervezői jogosultságot, csak Vn jogosultsággal tervezhetnek mind nem norma szerinti, mind norma szerinti villámvédelmet. Ennek fényében a jelenlegi jogosultsági vizsga nemcsak a norma szerinti, hanem a nem norma szerinti rendszerre is kiterjed, ezért is kellett a vizsgáztatást 2015-ben úgy átalakítani, hogy a vizsgán MSZ 274 szabványból is legyenek kérdések.

Az Magyar Mérnöki Kamara honlapján található tájékoztató a rendszeresen megszervezett vizsgáról a következőképen nyilatkozik:

 „A 9/2015.(III. 25.) BM rendelet a villamosmérnöki tervezők és műszaki ellenőrök számára vizsgát ír elő a norma szerinti villámvédelmi berendezés létesítéséhez szükséges gyakorlat megállapításához.”

A 9/2015.(III. 25.) BM rendelet 10. §-ban azonban a következők szerepelnek:

„10. § (1) Villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) tervezői névjegyzékében szereplő építményvillamossági tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: villamos tervező) jogosult, aki az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi tervezői vizsgával rendelkezik, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján az MMK-tól megkapta az építményvillamossági tervezési szakterületre vonatkozó különösen gyakorlott címet.”

A 9/2015.(III. 25.) BM rendelet nem tesz különbséget nem norma szerinti (az MSZ EN 62305 szabvány hatálya alá nem tartozó), és norma szerinti (az MSZ EN 62305 szabvány hatálya alá tartozó) villámvédelemi berendezés létesítése között, és csak az MMK által jóváhagyott tematika szerinti vizsgáról szól. A BM rendeletnek megfelelően tehát az MMK az írásbeli és a szóbeli vizsgákon jogosan szerepelteti a főként norma szerinti kérdések mellett a nem norma szerinti villámvédelemre vonatkozó kérdéseket is. A nem norma szerinti kérdések használatát a szakmai szempontok mellett (még hosszú ideig számítanunk kell az MSZ 274 szerint megtervezett és kivitelezett épületekre) a hatályos hazai előírásoknak a rendszeres időközönként bekövetkező átdolgozása is magyarázza. A vizsgakérdések továbbfejlesztésének igénye azt is indokolja, hogy a közeli jövőben az OTSZ [(54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról] mellett a TvMI [Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek] területéről is legyenek vizsgakérdések.

A Villámvédelmi vizsgabizottság javasolja, hogy jelenleg folyó, döntően norma szerinti villámvédelmet, és csak kis részben (mintegy 15 %-ban) nem norma szerinti anyagrészeket (vizsgakérdéseket) tartalmazó vizsga VILLÁMVÉDELMI VIZSGA (VV) megnevezéssel szerepeljen.

A villámvédelmi vizsga megújítására vonatkozó javaslataink rövidtávon sem a norma szerinti villámvédelmi berendezés létesítéséhez szükséges különös gyakorlat megállapításában, sem „Vn” szakmai cím megjelölésében, sem pedig a névjegyzékben a szakterületi elnevezésben semmiféle változást nem jelentenek.

Hosszabb távon azonban javasoljuk, hogy a különösen gyakorlott szakterület megnevezése a jelenleg szereplő kettős megfogalmazás

„Különösen gyakorlott szakterületek:

V-274 – a szabvány hatálya alá nem tartozó villámvédelmi berendezés létesítése
Vn – Norma szerinti villámvédelmi berendezés létesítése”

helyett

„Különösen gyakorlott szakterület:

VV – Villámvédelmi berendezés létesítése”
megfogalmazásra változzon.

A villámvédelmi vizsgáztatásban és a hozzá kapcsolódó rendszeres szakmai tanfolyamok szervezésében résztvevő kollégák tisztelettel kérik egyrészt az Elektrotechnikai és épületvillamossági Tagozat Elnökségének, másrészt a Magyar Mérnöki Kamara Elnökségének támogatását.

A villámvédelmi vizsgák lebonyolítása 2019. decemberig 

A vizsgát a jelentkezők 3 fős vizsgabizottság (elnök és két tag) előtt teszik (Dr. Berta István és Kiss István elnökök, Dely Kornél, Kóra István, Varga Tamás tagok).

A vizsgakérdést az MMK által felkért szakértői csoport állította össze (Dely Kornél és Kovács Károly irányításával).

A vizsgakérdéseket 6 kérdéscsoportba soroltuk be.

Az első négy kérdéscsoport (I. – IV.) a téma négy alapvető fejezetét célozza, majd az V. kérdéscsoport az OTSZ-el, a VI. kérdéscsoport pedig az MSZ 274 szabvánnyal foglalkozik.

Kérdéscsoportok A kidolgozott TESZT kérdések száma A kidolgozott KIFEJTŐS kérdések száma
I. Általános alapelvek 16 4
II. Kockázatkezelés 30 6
III. Építmények fizikai károsodása és életveszély 42 9
IV. Villamos és elektronikus rendszerek építményekben 24 6
V. OTSZ 11 7
VI. MSZ 274 11 6

A villámvédelmi vizsga írásbeli és szükség esetén (az írásbelin elért pontszám alapján) szóbeli részből áll.

Az írásbeli vizsga során (időtartama 2 óra)

  • 24 tesztkérdésre (mind a 6 kérdéscsoportból 4-4 kérdésre kell válaszolni olyan módon, hogy a kérdéseket követően felsorolt 3, vagy 4 válasz közül ki kell jelölni az egyetlen helyes választ; a helyes válasz 1 pontot ér; összesen 24 pontot lehet elérni)
  • 4 kifejtős kérdésre (az I. – V. kérdéscsoportok közül négy kérdéscsoportból kiválasztott 1-1 kérdésre kell írásban, és/vagy megrajzolt ábrával válaszolni; a helyes válasz 4 pontot ér; összesen 16 pontot lehet elérni).

Eredményes a vizsga, ha az összesen 40 pontból az elért eredmény legalább 28 pont.

Eredménytelen a vizsga, ha a teszt eredménye kevesebb, mint 12 pont, vagy a kifejtős eredménye kevesebb, mint 8 pont.

Szóbeli vizsgát kell tenni, ha az összes elért pont legalább 20 pont, de kevesebb, mint 28 pont.

A szóbeli vizsga során 2 kifejtős kérdésre (1 kérdésre az i. – iv. Kérdéscsoportból, és 1 kérdésre az v. Otsz kérdéscsoportból kell válaszolni; a helyes válasz 8-8 pontot ér; összesen 16 pontot lehet elérni.

Eredményes a szóbeli vizsga, ha az összesen 16 pontból az elért eredmény legalább 8 pont.

Eredményes írásbeli és – az azon elért pontszám alapján esetleg szükséges – szóbeli vizsgát követően a vizsgázók megkapják a Magyar Mérnöki Kamara bizonyítványát villámvédelmi vizsga (a norma szerinti és a nem norma szerinti villámvédelmi vizsga) teljesítéséről, majd ezt követően megtörténik a „Vn” különösen gyakorlott szakterületi jogosultság („Vn” szakmai cím) névjegyzéki bejegyzése is.

Megfontolások a megújított villámvédelmi vizsga kialakítására

A Magyar Mérnöki Kamarában már közel egy évtizede sikeresen lebonyolított villámvédelmi vizsgák (teszt és kifejtős kérdésekre adott válaszokra épülő írásbeli vizsga, és adott pontszámhatárokhoz kötött esetenkénti szóbeli vizsgák) tapasztalatait figyelembe véve folyamatosan korszerűsíteni kell a vizsgák lebonyolítását.

Szorosan együtt kell működnünk nemzetközi és hazai tudományos szervezetekkel (International Conference on Lightning Protection [ICLP], IEEE, CIGRE, Budapesti Villámvédelmi Iskola [BME VET]), valamint a nemzetközi és hazai szabványosítással (IEC, EN, MSZT). Az együttműködést, információ folyamatos cseréjét jelentős mértékben segíti, hogy szakembereink a nemzetközi szervezetekben vezető tisztségeket töltenek be (az ICLP Tudományos Tanácsában, illetve Dr. Szedenik Norbert az IEC TC81 MT21-ben).

Alapvetések

  • A villámvédelmi vizsgák műszaki tartalmát és a didaktikai elemeket folyamatosan meg kell újítani.
  • Követni kell a nemzetközi és a haza előírások (direktívák, szabványok és rendeletek) változásait. Különös figyelmet kell fordítani egyrészt a hatályos nemzetközi (IEC és EN) szabványoknak a jelenleg is folyó megújítására, másrészt a hatályos hazai előírások (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról [OTSZ] és Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek [TvMI]) rendszeres időközönként bekövetkező átdolgozásaira.
  • A Magyar Mérnöki Kamara szervezésében folyó előkészítő tanfolyam szakmai anyagának és didaktikai módszereinek folyamatos korszerűsítésével továbbra is segíteni kell a tervezők felkészülését a villámvédelmi vizsgákra.
  • Figyelembe kell venni a Magyar Mérnöki Kamara által szervezett más szakmai vizsgák lebonyolításának új módszereit, melyek a számítógépes vizsgáztatásra épülnek.

A megújított villámvédelmi vizsgák tervezett lebonyolítása

A vizsgát a jelentkezők legalább 3 fős vizsgabizottság (elnök és két tag) előtt teszik (Dr. Berta István és Dr. Kiss István elnökök, Kóra István, Varga Tamás, és Dr. Szedenik Norbert tagok).

A 2015-ben összeállított vizsgakérdéseket 2020-ban átdolgoztuk (javítottuk és megújítottuk). A vizsgát, illetve a vizsgakérdéseket megújító munkában egyrészt a vizsgabizottság tagjai, valamint a tanfolyami oktatásban szereplők vesznek részt.   

 Az átdolgozott vizsgakérdéseket továbbra is 6 kérdéscsoportba soroltuk be.

Az első négy kérdéscsoport (I. – IV.) a norma szerinti villámvédelem négy alapvető fejezetét célozza, majd az V. kérdéscsoport az OTSZ-szel és a TvMI-vel, a VI. kérdéscsoport pedig a nem norma szerinti villámvédelemmel foglalkozik.

 

Kérdéscsoportok A kidolgozott TESZT kérdések száma A kidolgozott SZÓBELI kérdések száma
I. Norma szerinti villámvédelem – Általános alapelvek 16  10  20 4  4  5
II. Norma szerinti villámvédelem – Kockázatkezelés 30  10  30 6  4  6
III. Norma szerinti villámvédelem – Építmények fizikai károsodása és életveszély 42  10  40 9  4 10
IV. Norma szerinti villámvédelem – Villamos és elektronikus rendszerek építményekben 24  10  25 6  4  8
V. Az OTSZ és a TvMI villámvédelemi előírásai 11  10  12 7  3 10
VI. Nem norma szerinti villámvédelem – MSZ 274 11  10  12 6  4 10

A félkövéren írt oszlop a vizsgakérdések jelenlegi számát, a dőlt betű az első megújított vizsgára (2020. március 4.) megújított kérdések számát, a normál betővel szedett harmadik oszlop pedig a további megújított vizsgákra összeállított kérdések tervezett számát jelöli.

A villámvédelmi vizsga számítógépes teremben számítógépeken lebonyolított írásbeli tesztvizsgából, és az eredményes tesztvizsgát követő – minden résztvevő számára kötelező – szóbeli vizsgából áll.

A tesztvizsgát a számítógép a kitöltést követően azonnal értékeli.

A szóbeli vizsgát 3 fős vizsgabizottság előtt külön teremben kell letenni.

A tesztvizsga során (maximális időtartama 80 perc)

– 42 tesztkérdésre (az I. – VI. kérdéscsoportból 7-7 kérdésre) kell válaszolni olyan módon, hogy a számítógépen a kérdéseket követően felsorolt 3, vagy 4 válasz közül (a későbbiekben csak 4 válasz közül) ki kell jelölni az egyetlen helyes választ; a helyes válasz 1 pontot ér; összesen 42 pontot lehet elérni). A kérdéseket a vizsga valamennyi résztvevője számára a számítógép külön-külön véletlenszerűen választja ki.

Eredményes a tesztvizsga, ha az összesen 42 pontból az elért eredmény legalább 34 pont (~ 80%).

Eredménytelen a vizsga, ha a teszt eredménye kevesebb, mint 34 pont.

Az eredményes tesztvizsgát követően valamennyi résztvevőnek szóbeli vizsgát kell tenni.

A szóbeli vizsga során

– 2 szóbeli kérdésre (1 kérdésre az I. – IV. kérdéscsoportból, és 1 kérdésre vagy az V. OTSZ (később OTSZ + TvMI), vagy a VI. MSZ 274 kérdéscsoportból) kell válaszolni; a helyes válaszok 8-8 pontot érnek; összesen 16 pontot lehet elérni.

Eredményes a szóbeli vizsga, ha az összesen 16 pontból az elért eredmény legalább 8 pont (50%).

Eredményes teszt és szóbeli vizsgát követően a vizsgázók megkapják a magyar mérnöki kamara bizonyítványát a villámvédelmi vizsga (a norma szerinti és a nem norma szerinti villámvédelmi vizsga) teljesítéséről, majd ezt követően megtörténik a „Vn” különösen gyakorlott szakterületi jogosultság („Vn” szakmai cím) névjegyzéki bejegyzése is.

Villámvédelem

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Rajkai Ferenc | 2020. dec. 19.

Tisztelt Urak! Nem világos számomra, hogy ez csak kezdeményezés, vagy elfogadott javaslat és kötelező érvényű a megújítás mindenkinek, aki 2019 előtt szerezte a tanúsítványt? A megújításhoz is el kell végezni a Kamarai képzést, vagy elegendő a vizsgára való bejelentkezés? Utóbbi esetben milyen felületen elérhetők, illetve elérhetők-e a vizsgakérdések? Üdvözlettel: Rajkai Ferenc

Facebook-hozzászólásmodul