e-villamos online szaklap

Átok vagy áldás volt a kedvezményes lakásáfa?

| | |  0 | |

2019-ben mintegy 21 500 lakás épülhet meg, ez a volumen 2020-ra 16 000 lakásra eshet vissza, míg 2021-2022-ben 12-13 000 új lakással további visszaesést lát reálisnak az Építési Piaci Prognózis.

Az új lakások száma tekintetében a vártnál gyengébb I-III. negyedév eredménye, a 10 302 db átadott új lakás ellenére, az Építési Piaci Prognózis 2023. elemzése, a megszokott forgatókönyv szerint erősebb IV. negyedévet, és így továbbra is 21 500 új lakást vár 2019-re. (2018. I-III. negyedév: 10 218 db új lakás; 2018. teljes év: 17 681 db új lakás)

Az új lakások volumene 2020-ra 16 000 lakásra eshet vissza, míg 2021-2022-ben 12-13 000 új lakással további visszaesést lát reálisnak az elemzés. Az árak emelkedését a visszaállított 27 %-os ÁFA feltehetőleg nem fogja jelentősen befolyásolni. „Az építőipar termelésében 2019. tavaszán 2020-ra 16 % csökkenést, míg mostanra, 2019. őszén, már csupán 5% visszaesést várunk, mivel a kapacitásgondok miatt beruházások csúsznak át jövőre.” – mondta el Varga Dénes az Építési Piaci Prognózis sajtóbemutatóján.

Mi az Építési Piaci Prognózis?

Az Építési Piaci Prognózis novemberi kiadású, évente megjelenő független, középtávú előrejelzés, amelynek forrásai között szerepel az építőiparban dolgozó szakemberek – építészeik, kivitelezők és az önkormányzatok a szakterületen dolgozóinak – kérdőíves módszerrel évente kétszer gyűjtött véleménye. Az Építési Piaci Prognózis 2019. november végi kiadása 2023-ig ad részletes elemzést. A szerzők az ősszel megjelenő előrejelzéseket a következő év tavaszán frissítik. Ennek megjelenése: 2020 május.

2018-ban 36,7 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki és 17,7 ezer új lakás épült fel. Ez a szám a 2017 évhez képest az engedélyek tekintetében 3,4 százalékos csökkenést, míg az átadott lakások számát illetően 23 százalékos növekedést jelentett. A fejlesztők tervei alapján az MNB májusi Lakáspiaci jelentése az újlakás-átadások tekintetében a tetőzést 29 ezer lakással várja.

Új lakások és építési engedélyek

2017-2019 között, azaz három év alatt, a 2015. év szintjéhez képest 60 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye; 2016-hoz képest, amikor jelentős visszaesés volt, majdnem megduplázódott. Az építési piaci gyorsítás, az EU támogatások koncentrált elköltése, és ezzel egyidőben a lakáspiaci élénkítés nehéz helyzetbe hozta az építőipart.

A hiányzó munkaerőt mennyiségileg sem sikerült teljesen pótolni, minőségileg viszont sokkal nagyobb a probléma. A piacon működő vállalkozásoknak az elfogadható szintű munkaerő  biztosításán kívül gazdasági, és jogi problémákkal is meg kell küzdeniük.

Az áfa-különbség a befektető zsebében

Az MNB e témában kiadott elemzése szerint, az új és használt lakások áremelkedése közötti különbségre alapozott számítások alapján, a 27-ről 5%-ra csökkentett áfa miatt keletkezett árelőny 60%-a ugyan a befektetők, de 40% a lakásvásárlók zsebében landolt.

A Prognózis készítői azonban egyértelműen hibás eszköznek értékelik ez a kifejezetten kínálati oldali támogatást, amely a lakásárak és az albérleti árak elszabadulásához vezetett, így a lakáshoz jutást éppen hogy nem segítő, hanem azt nehezítő eszközzé vált.

KSH piaci lakásárakról és a lakásépítési költségekről, abban a munkaerő és anyagköltségek változásokról szóló adatsora jól mutatja, hogy az áfa-csökkentésből semmi nem kerülhetett a lakásvásárlóhoz. A lakásépítési költségek növekedése a hivatalos adatok alapján ugyanis kisebb volt, mint az áremelkedés mértéke, így az átmenetileg bevezetett kedvezményes áfa haszna nem került a lakásvásárlókhoz, hanem a beruházók nyereségét növelte.

Ugyan a 2016-ban kezdődött élénkítési kísérletnek időről-időre, különböző, keresleti oldalt támogató eszköze is megjelent, ezek egyike sem eredményezte a piac olyan mértékű élénkülését, mint az átmeneti, 5 %-os áfa, amelynek eredményeképpen, számítások szerint nagyjából 300 milliárd forint támogatás a befektetőknél maradt.

Teljesen egyetértünk azzal, hogy mind a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítására, mind az építési, és ezen belül a lakáspiac élénkítésére az államnak költségvetési forrásokat kell biztosítania, még a jelenlegit meghaladó mértékben is. Nagy hiba ugyanakkor, hogy a beavatkozásokkal a politika rövid távon akart látványos eredményeket elérni, és azok sem szakmailag, sem politikailag, sem társadalmilag nem voltak előkészítve, emiatt súlyos hibákat is elkövettek. Olyan hosszútávú folyamatokról van szó, melyek szabályozásánál elképzelhetetlenek a két-három éves határidők, melyektől tízmilliós nagyságrendű támogatások függenek.” – hangzott el a bemutatón.

További információ

Építőipar

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul