e-villamos online szaklap

Vállalkozási szerződés építési-szerelési munkákra

| | |  0 | |

Az épületvillamosítási és a technológiai villanyszerelési új munkák szerződéseire a Polgári Törvénykönyv előírásai vonatkoznak. A korábbi, már hatályon kívül helyezett Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) „A vállalkozás” című fejezeten belül külön tárgyalta a vállalkozási, az építési és a szerelési szerződéseket.

A 2014. március 15. napjától hatályos új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) más szerkezetben foglalja össze a szerelési szerzõdésre vonatkozó szabályokat.

Eszerint a vállalkozási szerzõdésekre meghatározott elõírások tartalmazzák az építési szabályokat is, és külön pontban szerepelnek a kivitelezési szerzõdésekre irányadó rendelkezések. Az új villanyszerelési munkákra a felek vállalkozási szerzõdést kötnek, a vállalkozással eredményt, új értéket hoznak létre, például elkészül egy építmény, ami korábban nem volt. A megbízási szerzõdéssel új dolog nem jön létre, így például egy üzemeltetési szerzõdés alapján a vállalkozó a meglévõ rendszer folyamatos mûködtetésére, hibaelhárításra vállal kötelezettséget.

A jelenleg hatályban lévõ Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény a vállalkozási szerzõdés általános szabályait az alábbiak szerint határozza meg.

Vállalkozási szerzõdés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhetõ eredmény megvalósítására, a megrendelõ annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerû, gazdaságos és határidõre történõ befejezését. A vállalkozó köteles beszerezni a szerzõdés teljesítéséhez szükséges anyagot

A vállalkozó a megrendelõ utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Ha a megrendelõ célszerûtlen vagy szakszerûtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles õt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelõ a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerzõdéstõl elállhat vagy a feladatot a megrendelõ utasításai szerint, a megrendelõ kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

Amennyiben a tevékenységet a megrendelõ által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelõ köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a munkavégzésre nem alkalmas. Amennyiben a megrendelõ a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerzõdéstõl, és kártérítést követelhet. Munkavégzés nem történt, így a szerzõdéstõl való elállás ilyen esetben azt jelenti, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot, mintha a szerzõdés létre sem jött volna. A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkaterületnek kijelölt helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá. Ebben az esetben a költségeket a megrendelõ viseli.
A megrendelõ a tevékenységet és a felhasználásra kerülõ anyagot bármikor ellenõrizheti. A vállalkozó nem mentesül a szerzõdésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelõ a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelõen ellenõrizte. Amennyiben ugyanazon a munkaterületen egyidejûleg vagy egymást követõen több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelõ köteles megteremteni.

A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerzõdés tartalmát képezõ, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát, és az olyan munkát is, amely nélkül a mû rendeltetésszerû használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).

Amennyiben a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelõ köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerzõdés megkötésének idõpontjában nem volt elõrelátható.

Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. A vállalkozói díj a szerzõdés teljesítésekor esedékes. A vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelõnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerzõdés következtében birtokába kerültek.

A vállalkozó a mûvet (építményt) átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerzõdésszerûségének megállapításához szükségesek.

Határidõben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerzõdésben elõírt teljesítési határidõn belül megkezdõdik. Az átadás-átvétel idõtartama harminc nap. Vállalkozások közötti szerzõdés, ill. szerzõdõ hatóság által megrendelõként szerzõdõ, hatóságnak nem minõsülõ vállalkozással kötött szerzõdés esetén az átadás-átvétel idõtartamára vonatkozó rendelkezéstõl a jóhiszemûség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérõ szerzõdési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a vállalkozó megtámadhatja.

Nem tagadható meg az átvétel a mû olyan hibája miatt, amely, ill. amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerû használatot. Amennyiben a megrendelõ az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. Amennyiben a szerzõdés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mû átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelõ tulajdonába.

Amennyiben a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelõs, és
– a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt,
– a lehetetlenné válás oka a megrendelõ érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelõ levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult idõben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna,
– a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.

Lehetetlenülés esetén a megrendelõ követelheti, hogy a vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett mûvet neki adja át; ebben az esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
A megrendelõ a szerzõdéstõl a szerzõdés teljesítésének megkezdése elõtt bármikor elállhat, ezt követõen a teljesítésig a szerzõdést felmondhatja. A megrendelõ elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerzõdés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.

A Ptk. vállalkozási szerzõdésekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell az olyan vállalkozási szerzõdésre, amely alapján a megrendelõ ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Amennyiben a vállalkozó a szolgáltatás nyújtását ingyenesen vállalja, a megrendelõ köteles a vállalkozó költségeit megtéríteni.

Kivitelezési szerzõdés alapján a kivitelezõ építési, szerelési munka elvégzésére és az elõállított mû átadására, a megrendelõ annak átvételére és díj fizetésére köteles. A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelõ kötelezettsége. A kivitelezõ köteles a megrendelõ által átadott tervdokumentációt a szerzõdés megkötése elõtt megvizsgálni és a megrendelõt a terv felismerhetõ hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Amennyiben a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetõvé, a kivitelezõ késedelem nélkül köteles errõl a megrendelõt tájékoztatni.

A szerelési munkákra vonatkozóan további rendelkezések találhatók az építõipari kivitelezési tevékenységrõl szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben.

A szerzõdéskötés elõtt a feleknek célszerû egyeztetni, megtárgyalni a szerzõdéses feltételeket, és a szerzõdés aláírása elõtt célszerû jogi szakértõ véleményét kikérni a tartalomról, illetõleg a szerzõdés egyes rendelkezéseinek megfogalmazásáról, értelmezésérõl. A jogi szakértõ olyan szempontból vizsgálja meg a szerzõdés tartalmát, hogy a szerzõdõ félnek lehet-e esélye a pernyertességre, vagy a veszteség reális mérséklésére, ha a késõbbiek során bíróság elé kerül az ügy. A jogi szakértõ a véleményének alkotása során nem zárja ki, hogy az adott szerzõdésbõl pereskedés elõfordulhat.

A vállalkozási szerzõdést írásban, szóban és – ritkán elõforduló – ráutaló magatartással lehet megkötni. A legtöbb félreértés a szóbeli szerzõdésekbõl adódik, a perek jelentõs része is ebbõl származik. A bírósági eljárásban az igényét érvényesítõ felperesnek kell bizonyítania tényállításait. Írásbeli szerzõdés, ill. tanú hiányában a bizonyítás nagyon nehéz, sok esetben nem is lehetséges.

Írta: Dr. Csanádi Károly jogtanácsos, választottbíró

(A cikk az Elektroinstallateur 2017/3. számában jelent meg, közlése a kiadó engedélyével történt.)

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul