e-villamos online szaklap

Így tervezhetünk, építhetünk 2017. januárjától – építési jogi konferencia

| | |  0 | |

Az Artifex Kiadó Kft. és az Építésijog.hu Kft. az idén is megrendezte a már hagyományosnak mondható év eleji építési jogi konferenciáját. Az évindító rendezvények célja mindig az, hogy bemutassa a tervezőknek, a kivitelezőnek és az egyéb építőipari szakembereknek a januártól hatályos építésügyi jogszabályváltozásokat.



A konferenciát különösen aktuálissá tette, hogy 2017 januárja igazi „rendszerváltás” az építésügyben, egy új szemlélet bevezetésének újabb lépései következtek be. Az érdeklõdést jól szemléltette, hogy a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karának nagyelõadója a rendezvény elõtt már egy héttel megtelt.

Nagy öröm számunkra, hogy az építésügyért felelõs Miniszterelnökség elfogadta a felkérésünket, ezért a résztvevõk a jogalkotói szemléletbe is bepillantást nyerhettek. Dauner Márton (fõosztályvezetõ, Építésjogi és Hatósági Fõosztály, Miniszterelnökség) bemutatta az utóbbi években lezajlott fõbb mérföldköveket (egyszerû bejelentés bejelentése, e-közmû, kötelezõ tervezõi és kivitelezõi felelõsségbiztosítás bevezetése, egyszerû bejelentés kiterjesztése, stb.). Az elõadásból megtudhattuk, hogy a 2017. évi jogalkotási, szabályozási célok között a szerzõi jogi kérdések és a tervdokumentációk (pl. állami középületek tervei) korszerû kezelése mellett kiemelt figyelmet kap például a szakmagyakorlás rendelkezéseinek az áttekintése, valamint a közepes és nagy léptékû építési beruházások, kivitelezések hatósági eljárásai egyszerûsítése is. Várhatóan az építésügyet érintõ mûszaki elõírásokra, szabványokra vonatkozó szabályozás is változni fog, ennek keretében - az építésügy területén mutatkozó, mûszaki elõírások hiányából fakadó nehézségek enyhítésérõl szóló 1540/2016. (X. 13.) Korm. határozatra tekintettel – már kiegészült az Építési törvény, valamint hatályba lépett az Építésügyi Mûszaki Szabályozási Bizottságról szóló 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet. A Miniszterelnökség fõosztályvezetõje az elõadását azzal zárta, hogy a „korszerû, hazai építésügy és a minõségi építészet és annak rendszerszemléletû fejlesztése együttmûködõ, közös, korszerû és innovatív építészmérnöki munkával együtt képzelhetõ el”.

„A 2017. évi jogszabályváltozások hatása a tervezésre, kivitelezésre – különös tekintettel az egyszerû bejelentéssel végezhetõ építési tevékenységekre” címû elõadásomban a 2016. év legutolsó hónapjában bekövetkezett építésügyi jogszabályváltozásokat gyûjtöttem össze. Az elõadás a gyakorlati szempontokat figyelembe véve vette sorra az Építési törvény, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet változásait. Érdemes tudni, hogy az Építési törvény (Étv., 1997. évi LXXVIII. tv.) 2017. január 1. napjától hatályos új rendelkezése a 300 m2 hasznos alapterületû lakóépületeket – a mûemlékek kivételével – generálisan emelte be az egyszerû bejelentés hatálya alá. Az Étv. módosítása után a meglévõ lakóépület bõvítése is egyszerû bejelentés alapján történik, amennyiben az építési munkák elvégzése után sem haladja meg a lakóépület a 300 m2 összes hasznos alapterületet. Jelenleg már egyszerû bejelentéssel létesíthetõ: új lakóépület építése, meglévõ lakóépület bõvítése, kapcsolódó tereprendezés és támfalépítés. Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységek köre is jelentõsen leszûkült, mivel a Kormány azokat az építési munkákat, melyek nem járnak egy épület, építmény bõvítésével fõszabály szerint engedély nélkül elvégezhetõvé tette. 2017. január 1-tõl tovább folytatódott a kivitelezési dokumentációval kapcsolatos koncepcióváltás. Párhuzamosan az engedély nélkül végezhetõ építési munkák számának növelésével, azon építési munkák köre viszont bõvítésre került, ahol az építtetõnek kötelezõ kivitelezési dokumentációt készíttetnie.

Csernyus Lõrinc (Ybl-díjas építész, 2012-ben az Év Fõépítésze; Makó, Fehérgyarmat és Csenger fõépítésze) elõadása a Településképi törvény, és a települési önkormányzatok által megalkotandó településképi rendeletrõl szólt. A Fõépítész Úr számtalan gyönyörû épület bemutatása mellett tájékoztatott arról, hogy milyen tartalommal és módon lehet elkészíteni a településképi rendelet alapjául szolgáló települési arculati kézikönyvet. A fõépítészi munka szépségei és árnyoldalai mellett az elõadás arra is felhívta a figyelmet, hogy a Miniszterelnökség közzétette a települési arculati kézikönyvek elkészítéséhez nagy segítséget jelentõ útmutatót (ez egyébként az Építésijog.hu oldalról is letölthetõ.)

Az Építészeti, Mérnöki Tervezési és Szolgáltatási Rendszer koncepcióját a MÉK és az MMK küldöttgyûlései 2016. december elsõ napjaiban fogadták el. Dulácska Zsolt (okl. építészmérnök, építész vezetõ tervezõ, építésügyi szakértõ, a Magyar Építész Kamara elnökségi tagja) elõadása az alábbi témákat érintette: az ÉMTSZR elõzményei és a HOAI; az ÉMTSZR és a jelenleg zajló építésügyi jogszabályi rendszer átalakítása, az ÉMTSZR kapcsolódása a kormány építésügyi határozataihoz; az ÉMTSZR szerkezete, alapvetõ tartalma; az ÉMTSZR továbbfejlesztése, és a rá épülõ új építészeti és mérnöki díjszabás. A német BKI rövid áttekintése. Az elõadás felhívta arra is a figyelmet, hogy költségtervezés lehetetlen jó építési statisztika, a bekerülési költségkeretek ismerete nélkül.

A tervezõknek komoly fejfájást okoz, hogy hogyan készíthetõ jogszerû és szakszerû tervezési program? Huszti István (kormánytisztviselõ, Építésjogi és Hatósági Fõosztály, Miniszterelnökség) az elõadásában bemutatta a tervezési programra vonatkozó jogszabályi elõírásokat, valamint azokat a szempontokat, amelyek alapján az építtetõ és a tervezõ érdemi, közös együttmûködése alapján összeállítható a részletes tervezési program. Az elõadás áttekintette a tervezési programmal kapcsolatos tervezõi felelõsséget – a Ptk. tükrében is –, valamint a tervezési program és a tervezési folyamat kapcsolatát, a követelményeket, élettartalmi igényeket. A résztvevõk a beruházás költségkerete, költségkerettõl való eltérés lehetõségeirõl is hallhattak.

Talán az utolsó elõadást követte a legtöbb kérdés, mivel a kötelezõ tervezõi és fõvállalkozó kivitelezõi felelõsségbiztosítás minden olyan tervezõt és fõvállalkozó kivitelezõt érint, akik egyszerû bejelentéshez kötött beruházásban közremûködnek. Valkó Gy. Judit (okl.építészmérnök, vezetõ alkusz, ügyvezetõ igazgató, VALKO-INTERNATIONAL Biztosítási Alkusz, Képviseleti, Tanácsadó és Szakértõi Kft.) olyan kérdésekre tért ki mint például, hogy egy adott tevékenység esetében hogyan dönthetõ el, hogy beruházásonkénti vagy konkrét idõszakra vonatkozó biztosítást érdemes kötni. Az elõadó felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyes biztosítások feltételei lényeges eltéréseket mutathatnak, ezért mindenképpen érdemes biztosítási ügyekben jártas szakember (alkusz) közremûködését igénybe venni az érintetteknek megfelelõ biztosítás kiválasztása során.

A konferencián nagyon sok kérdés merült fel a hallgatóság részérõl, még 20 óra körül is záporoztak a problémafelvetések, a jogszabályok értelmezésével kapcsolatos észrevételek. Mivel a kérdések száma valószínûleg a hazaérkezés után is növekedett még, ezért a Szervezõk a jövõbeni munka egyszerûsítése érdekében minden résztvevõknek megküldték az elõadások diasorát, valamint az Építésijog.hu által készített „2017. januári változások: Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet), Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) és Egyszerû bejelentési rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet)” címû összeállítást. Érdemes tudni, hogy az elõadások videó felvételei még megvásárolhatók a tervlap.hu, illetve az epitesijog.hu oldalon.

Végezetül felhívom a figyelmet az Építésijog.hu oldal ingyenes Változásértesítõ Hírlevelére. A portál fõoldalán található regisztráció során csak egy e-mail címet kell megadnia, és ezt követõen folyamatosan értesülhet az építésügyet érintõ lényegesebb jogszabályváltozásokról, az építésügyet érintõ állásfoglalásokról, fogalommagyarázatokról. Az e-mailben a szakmai tartalom mellett – és a rendezvényeinkre való felhívásokon túl – reklámokat nem küldünk, ezért véleményem szerint ez a hírlevél az építésügy minden szereplõje részére hasznos, és megkönnyíti a mindennapi munkát.

Dr. Jámbor Attila ügyvéd,
a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója,
az ÉpítésiJog.hu portál szerkesztõje

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul