Az MMK Kiemelt és Általános témákban várta a pályázatokat. Az Általános témák célja, hogy korszerû, innovatív, a szakmai továbbképzések törzsanyagaihoz is kapcsolható, kiadványként, tananyagként értékesíthetõ szakmai anyagok, útmutatók, példa-számítások készüljenek szponzori támogatással. Az Elektrotechnikai Tagozat az idei évben három pályázatot nyújtott be, amelyek közül mindhárom elnyerte a kidolgozás lehetõségét.
A pályamûvek elkészültek, kamarai elfogadás után az „e-villamos.hu”-n, az MMK Elektrotechnikai Tagozat online oldalán lesznek elérhetõk. A kidolgozott témákból a közeljövõben szakmai továbbképzések is indulnak, melyekhez a pályamûvek törzsanyagaként szolgálnak.
5/2016 FAP pályamû
„e-Mobilitás” – infrastruktúra fejlesztése, gépkocsipark szakszervíz feladatai, „e-kutak” hálózatra kapcsolásának tervezése, beruházás lebonyolítás (Témavezetõ: Darvas István)
A szakmai segédlet célja, hogy segítséget nyújtson az elektromos meghajtású gépkocsik energiaellátó létesítményeinek (e-kutak = EV Charging Station) tervezésében, kivitelezésében és üzemeltetésében résztvevõ szakmagyakorlók számára.
Haszonnal használhatják a magyarországi gépkocsi importõr cégek nem villamos szakemberei a vevõik kompetens tájékoztatásának érdekében, valamint segítséget nyújt a szakszerviz háttér szakmai feltételeinek, speciális munkavédelmi feladatainak meghatározásában, valamint e szerviz pontok tervezéséhez. A segédlet hiányt pótol, mert ilyen vagy ehhez hasonló kiadvány Magyarországon még soha nem jelent meg.
A segédletet eredményesen használhatják az Elektrotechnikai Tagozat- a Közlekedési Tagozat-, az Energetikai Tagozat-, Hírközlési és Informatikai Tagozat-, valamint a Tûzvédelmi-, ill. Munkabiztonsági Tagozat- szakmagyakorlói, továbbá felhasználható szakmai rendezvényeken, továbbképzéseken is.
Az „e-Mobilitás” és a hozzá kapcsolódó technológiák folyamatos fejlõdése, illetve az ez évtõl hatályos, a 2016. február 9.-i 10/2016 sz. kormányrendelettel módosított országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) kötelezõvé tette új és meglévõ parkolóhelyek esetében elektromos gépjármû töltõállomások létesítését. Ezek gyakorlati megvalósítása, illetve a folyamatosan megjelenõ európai szabványok alkalmazása számos megoldandó kérdést vet fel úgy az „e-kutak” (lassú-, ill. villámtõltõ oszlopok) közcélú hálózati csatlakozásának kérdésében, mint e létesítmények közcélú adatainak, ill. flotta management informatikai rendszereinek integrálásával kapcsolatban.
Nehézséget okoz az új fogalmak bevezetése a hazai terminológiáknak illesztése, a fõleg német és angolszász rendelkezések, szabványok terminológiájától való eltérés is. A segédlet a felmerülõ kérdésekre igyekszik választ adni, áttekintést ad azokról a speciális követelményekrõl, amelyek a tárgyi területen jelentkeznek, és utalást tartalmaz az európai gyakorlatra is, valamint foglalkozik az együttmûködõ szakemberek (közcélú hálózat fejlesztõ, közlekedéstechnológus, gépész-konstruktõr, informatikus, városépítész – ill. erõsáramú villamos tervezõk) munkájának összehangolásával, a szakági prioritások és megoldandó feladatok kapcsolódásaival is.
6/2016 FAP pályamû
Intelligens épületmanagement megvalósítása épületgépészeti automatika és felügyeleti rendszerekkel, illetve komplex ipari folyamatirányító rendszerek kialakítása. (Témavezetõ: Kerek Gyula, Nagy Dezsõ, Paragi László, Harmath László)
Napjainkban az épületek és technológiai folyamatok üzemeltetése és mûködtetése nem képzelhetõ el épületfelügyeleti, valamint komplex folyamatirányító rendszerek alkalmazása nélkül. Ezen téma egyszerre érinti és taglalja a gépészeti-, technológiai gépészeti-, villamos- és mûszer automatizálási szakterületeket, valamint feladatot jelent a jövõbemutató, de gyakorlatként még nem meghonosodott hazai és európai uniós normatívák vonatkozásában. Ez a témakör több szakmai tagozat (elektrotechnikai, épületgépész, gépész) tagozat szakembereinek összehangolt együttmûködését igényli és jelenleg a kamarai oktatásból, szakmai továbbképzésbõl hiányzik. A cél egy átfogó szemléletû, a szakmák összefüggéseit és kapcsolódásait egységesen tárgyaló oktató és szakmai anyag létrehozása, amely a magyar, európai és nemzetközi elõírásokat áttekintve, útmutatást ad a jó gyakorlatra és korszerû tudásanyagával, alapul szolgálhat a szakmagyakorlók tevékenységéhez.
Az elmúlt években jelentõs változást jelentett, hogy a felügyeleti rendszerekkel szemben egyre növekvõ üzemeltetési igények jelentkeztek. Ezek fõként a rendszerek mûszaki megoldásaiban, illetve a kommunikációs csatornák sebességének felgyorsulásában nyilvánulnak meg. További igény a felhasználási felületek internet alapú gyors, hatékony elérése. A létesítmények energia felhasználásának monitorozása, illetve a rendszerbõl kinyert adatok rendszerezett gyûjtése, trendelése alapvetõ üzemeltetési információkat jelent.
A legújabb építményekre vonatkozó energiatudatos tervezési irányelvek meghatározzák az energia-hatásfokkal kapcsolatos követelményeket, melyek a LEED, BREEAM vagy hasonló minõsítési rendszerekhez igazodnak. Az épületfelügyeleti rendszerek a kommunális-, illetve az ipari szektor minden területét érintik, pl. irodaházak, ipari és energetikai létesítmények, technológiai rendszerek, de ivóvíz-, szennyvízkezelés létesítmények is, stb.
Az osztott intelligencia elvére épülõ, alállomásokból, perifériakészülékekbõl, villamos kapcsoló- és vezérlõ berendezésekbõl kialakított rendszerek, hálózatok az irányított folyamatok magas színvonalú, igényes mûködtetését biztosítják. Az épületautomatizálás berendezései kihasználják a gépészeti rendszerekben rejlõ tartalékokat, gondoskodnak a berendezések biztonságos és optimális üzemvitelérõl, racionalizálják az energiafelhasználást, ezáltal csökkentik az üzemeltetési költségeket. Az épületautomatika rendszer hatékonyan támogatja az átlátható és egységes épületüzemeltetést.
A villamos-, mûszeres- és gépészeti folyamatos ismeret felújítás igényét fogalmazza meg az épületgépészeti, illetve automatizálással kapcsolatosan dolgozó, illetve döntést hozó tervezõk, üzembehelyezõk, üzemeltetési szakemberek, ill. pl. a beszerzésben (szolgáltatás, eszköz) résztvevõ kollegákkal szemben az alapképzettségnek megfelelõen.
Az elkészült anyag második fele a komplex ipari folyamatirányító rendszerek tervezésével, felépítésével, kialakításával foglalkozik. Részletesen bemutatásra kerülnek az iparban alkalmazott jelölési, kódolási rendszerek, a technológiai folyamatok sematikus rajzai, alkalmazott funkcionális blokkok. Egyszerû példákon keresztül szemléltetetjük ezen jelöléseket, kódokat, sémákat megvalósult alkalmazásokon keresztül, valamint bemutatásra kerülnek a napjainkban használatos rendszerek, kitekintéssel a várható trendekre.
7/2016 FAP pályamû
Robbanásbiztonság-technikai oktató és szakmai anyag kidolgozása villamos, mûszerész és gépész szakirányú gyakorló kollegák számára (Témavezetõ: Veress Árpád)
A ma érvényes robbanásbiztonság-technika átfogó témakör, mely egyszerre érinti és taglalja a villamos, mûszerész és gépész szakirányban tevékeny gyakorló kollegák mindennapi mûködési területét. Ez a témakör több szakmai tagozat (elektrotechnikai, épületgépész, gépész) szakembereinek együttmûködést igényli és a kamarai oktatásból, szakmai továbbképzésbõl jelenleg hiányzik. A cél egy átfogó szemléletû, a szakmák összefüggéseit és kapcsolódásait egységesen tárgyaló oktató és szakmai anyag létrehozása, amely a magyar, európai és nemzetközi elõírásokat áttekintve, útmutatást ad a jó gyakorlatra és korszerû tudásanyagával, alapul szolgálhat a szakmagyakorlók tevékenységéhez.
Az elmúlt években jelentõs változást jelentett, hogy a villamos és mûszeres szakterület mellett, megjelent az ún. nem-villamos robbanásbiztonság-technika témaköre, mely gyakorlatilag egyet jelent nem villamos eredetû gyújtóforrásokkal szembeni védelem megvalósíthatóságával robbanásveszélyes terekben (legyen gáz és/vagy por-robbanásveszélyes a tér). A robbanásbiztonság-technika számos ipari területet érint, pl. olaj- és gázipar, vegyipar, gyógyszeripar, autóipar, de szennyvízkezelés is, stb.
Magyarországon a 21/2010 NFGM rendelet a vonatkozó szabványokkal (pl. MSZ EN 60079...) és az ATEX Direktívával összhangban azonos kompetencia szint elvárást fogalmaz meg a gyakorló szakemberek számára. A robbanásbiztos kialakítást adott berendezés esetében, de a robbanásveszélyes ipari telep egészére is a teljes élettartam során fenn kell tartani, ami komoly felelõsséget jelent a gyakorló szakember számára. Bármely munkafolyamatot ennek a felelõsségnek tudatában kell vállalni és végrehajtani, illetve ellenõrizni.
A villamos, mûszeres és nem-villamos robbanásbiztonság-technika folyamatos ismeretfelújítás igényét fogalmazza meg a robbanásveszélyes területen dolgozó vagy azzal kapcsolatban döntést hozó kezelõ, karbantartó, javító, üzembehelyezõ, szerelõ, vezetõ és tervezõ, de pl. beszerzésben (szolgáltatás, eszköz) résztvevõ kollegákkal szemben az alapképzettségnek megfelelõen.
