e-villamos online szaklap

Levél Dr. Lázár János részére

| | |  0 | |

Az alábbiakban adjuk közre Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető Miniszternek küldött az „Épületgépészet és épületvillamosság a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben” tárgyban, Barsiné Pataki Etelka, az MMK elnöke által írt levelét.

A levelél Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, továbbá Dr. Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelõs államtitkára, Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelõs államtitkár, Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelõs államtitkára és Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelõs államtitkára részére is megküldésre került.

Kedves Miniszter Úr!

Az elõzõ év utolsó napjaiban jelent meg a lakóépületek építésének egyszerû bejelentésérõl és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet, amely a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületû új lakóépület építésére vonatkozó - 2016. január 1. napján hatályba lépett - szabályokat tartalmazza. A szabályozás célja a bürokrácia csökkentése a meghatározott építkezések körében.

A Magyar Mérnöki Kamara teljes mértékben támogatta és támogatja a bürokratikus eljárások egyszerûsítését. Ugyanakkor a Magyar Mérnöki Kamara 2016. január 5-én állásfoglalásával és e levélben is határozottan tiltakozik az ellen, hogy a minõség és a korszerûség a bürokratikus eljárások egyszerûsítésének áldozatául essen.

1. A Kormány ezeket az egyszerûsítéseket eredetileg - mind a 1032/2015. (1. 30.) Korm. határozatában, mind pedig az 1567/2015. (IX.4.) Korm. határozatában - a legfeljebb 160 négyzetméter hasznos alapterületû lakóépületekre kívánta bevezetni. A korábbi szabályozás szerint 300 m2 alapterület alatt az épületgépészeti és épületvillamossági mûleírást tartalmazó engedélyezési terv szolgált a kivitelezés alapjául, épületgépészeti és épületvillamossági kiviteli tervet csak meghatározott mûszaki feltételek esetében kellett ezekre az épületekre készíteni. Már ezzel sem értettünk egyet. A hivatkozott 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet azonban súlyosbította a helyzetet: a tervezési követelményeket tovább lazította, és kétszeres épületnagyságra - 300 négyzetméterre - úgy terjesztette ki, hogy e szakágak még említésre sem kerültek.

2. Az energiahatékonyság érvényesülése, annak rezsicsökkentést hosszútávon alátámasztó hatása és az uniós követelmények teljesítése, az „okos ház” elektronikus rendszereinek használhatósága és az építési költségek megtartását garantáló költségbecslés csak megfelelõ terveken keresztül garantálható, függetlenül attól, hogy azt önálló tervezõk vagy kivitelezõk teljesítik. Különösen nem, ha az igénylõ családalapító fiatalok annak a nemzedéknek a tagjai, akik már ismerik az állandóan megújuló technológiák által biztosítható életminõséget.

3. Az új szabályozás jelentõsen csökkenti a hatóság felelõsségét és munkáját, így költségeit is, továbbá idõmegtakarítást céloz meg. Ugyanakkor lényegesen megnöveli a tervezõ felelõsségét és munkájának jelentõségét, és nem számol azzal, hogy a bürokratikus idõmegtakarítás megnöveli a tervezésre szánt idõt! A Magyar Mérnöki Kamara határozottan tiltakozik minden olyan szabályozás ellen, amely ezt a felelõsséget és többletterhet a tervezési kritériumok lazításával kívánja megoldani, ráadásul a hatóságnál felszabaduló költségeket sem csoportosítja át a tervezésre. Ilyen feltételekkel felelõs tervezés nem vállalható.

Kérem miniszter urat, hogy a fentieket a Kormány döntéseinek elõkészítése és meghozatala során szíveskedjen figyelembe venni. E szempontoknak a Kormány döntéseiben való érvényesülése nélkül a Magyar Mérnöki Kamara nem lát lehetõséget a mérnöki felelõsség vállalására.

Üdvözlettel,
Barsiné Pataki Etelka, az MMK elnöke

Budapest, 2016. február 2.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul