MAGYAR SZABVÁNY
MSZ 12-06

Útmutató a Mikulás-ünnepi hagyományokhoz
Guidelines for Sint-Nicolaas festivities

ICS 01.120
Hivatkozási szám: MSZ 12-06:2015
© MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET
Árkategória: SC

Elõszó

Az útmutató célja, hogy a hétköznapok feladatai, gondjai helyébe az ünnepvárás, az ünnepi készülõdés lépjen, felkeltse a hagyományok iránti érdeklõdést és támogassa ezek iránt az elkötelezettséget, valamint ösztönözze az ezek részét képezõ népi hagyományok és szokások megismerésének igényét.
Az útmutató alapjául a 2010-es holland NEN 0512 Guidelines for Sint-Nicolaas festivities „szabvány” szolgált.

1. Bevezetés
 
Ez az útmutató a szabványok mintájára megadja a Mikulás-ünnepi hagyományok alapvetõ fogalmait és azok meghatározásait, ismerteti a Mikulás alakjához kapcsolódó fõbb történeteket és követelményeket, valamint bemutatja, hogy miben gyökerezik a Mikulás-napi ajándékozás hagyománya.
 
2. Alapvetés és alkalmazási terület
 
Alapvetés: A Mikulás létezik.
Ez az útmutató arra szolgál, hogy felelevenítse a gyermekkor Mikulás-várásának kellemes, mindent átható izgalmát és segítsen újra meg újra megteremteni ennek feltételeit a gyermekek (és a felnõttek) számára (is). Az útmutató mindenki számára alkalmazható, tekintet nélkül korra, vallásra vagy képzelõerõre.        

3. Szakkifejezések és meghatározásuk
 
3.1. Szent Miklós
Szent Miklós a katolikus és görögkeleti egyházak szentje. Törökország területén alyciai Myrában választották püspökké az i. sz. 4. században. Életérõl és jó cselekedeteirõl számos legenda él, hiszen Miklós élete során rengeteg rászorulón segített. A gyermekek, a tengerészek, a kereskedõk, valamint Kecskemét városának védõszentje.

3.2. Mikulás
A Mikulás személye és karaktere a Szent Miklós legendákon alapul. Számos történet szól arról, hogy miként segítette és mentette meg a szegényeket. Szent Miklós nevéhez fûzõdik, hogy a megszorult embereket meglepte azzal, hogy éjjel titokban pénzérmékkel teli erszényt rakott az ablakukba vagy a cipõjükbe. Innen ered a Mikulás-napi ajándékozás. Nálunk december 6-án, Szent Miklós napján ajándékoz a Mikulás.

3.3. Télapó
A magyar szóhasználatban a Mikulás és a Télapó személye kissé összeolvad, ám a Télapó inkább – amint beszélõneve is utal rá – a téli idõszak megtestesítõje. Érdekesség: Az ’50-es években a Mikulás kifejezés vallásos szemléletmódot hordozott, ezért és az akkori politikai döntések következtében a Mikulás helyett a Télapó szót kezdték el használni, mely minden bizonnyal az orosz „fagyapó” (Дед Мороз) tükörfordításának tûnik. Ám feltehetõen nemcsak az orosz mintát követtük, hiszen a szomszéd térségek kultúrájában is létezik Fagyapó figurája.

3.4. Krampusz
A Mikulás kísérõje és segítõje. Ördögfigura, akit általában virgáccsal ábrázolnak. Míg a Mikulás dicséri és megajándékozza azokat a gyermekeket, akik egész évben jól viselkedtek, addig a Krampusz büntetésképpen virgácsot ad azoknak, akik letértek a jó útról. Az elnevezés a német Krampus szóból származik, ám eredete tisztázatlan.

Érdekesség: A holland Mikulás segítõjét Zwarte Pietnek nevezik, ami annyit tesz Fekete Péter. A holland hagyományok szerint a Mikulás december 6-án hajózik el Hollandiába szolgálójával, Fekete Péterrel és jutalmazza meg a gyermekeket csokoládéval és különféle édességekkel. Ez az ünnepség hosszabb idõtartamot ölel fel, mint nálunk, hiszen már novemberben elkezdõdik az ajándékok kiosztása.

3.5. Virgács
A virgács egy aranyozott, az alján piros szalaggal összekötött vesszõköteg, mely nem nagyobb 50 cm-nél. (A latin virga ’vesszõ’ szóalakból eredeztethetõ.) Ez szimbolizálja a rossz gyerekek büntetését.

3.6. Csizma
Fontos kiegészítõ a Mikulás-váráskor. Olyan megtisztított lábbeli, melyet december 5-e estéjén a gyermekek elhelyeznek a Mikulás érkezésére alkalmas helyiségben.
Érdekesség: Az angolszász hagyomány szerint csizma helyett hosszabb szárú zoknit aggatnak a kandalló elé és a Mikulás ezeket tölti meg ajándékokkal.

3.7. Kémény
A Szent Miklós nevéhez fûzõdõ legenda alapján Miklós egy család megsegítésekor titokban az ablakpárkányra helyezett egy arannyal teli erszényt, késõbb pedig a kéményen keresztül juttatta el adományát a rászoruló családnak (lásd az 5. fejezetet.). Feltehetõen innen ered az a hagyomány, mely szerint a Mikulás a kéményen keresztül érkezik.

Érdekesség: Fõként az angolszász területeken jellemzõ ez a szemlélet. Ilyenkor a gyerekek elõre elkészítenek egy szépen megterített asztalt a Mikulásnak, melyre egy pohár tejet és pár szelet süteményt tesznek hálájuk jeléül.

3.8. Puttony
A Mikulás egyik legfontosabb eszköze, hiszen ebben vannak az ajándékok. Piros vagy barna, felül nyitott, háton hordozható zsák, mely a világ összes gyermekének ajándékát tartalmazza.
Megjegyzés: Nem összekeverendõ a szõlõszüretkor használatos puttonnyal.

3.9. Mikuláscsomag
Ajándékok összessége, melyet a Mikulás helyez titokban az ablakpárkányra, csizmákba vagy a kandalló elé felfüggesztett zoknikba. A mikuláscsomag elkészítéséhez szükség van egy piros zacskóra, egy szalagra, csokoládémikulásra (3.10. szakasz) és további édességekre.
Érdekesség: A mikuláscsomagba kerülhet hámozatlan földimogyoró és narancs is, ám napjaink modern Mikulásai fõként csokoládéból készült édességekkel töltik meg a csomagot. Egyre inkább divatos az is, hogy különféle saját, házi készítésû süteményeket csomagolnak fényes szalaggal átkötött celofánba.

3.10. Csokoládémikulás
A mikuláscsomag fontos alkotóeleme. Nemcsak a gyermekek, de a felnõttek követelménye is, hogy a csokoládékészítmény küllemében a Mikulás figurájára jellemzõ alakú legyen és kakaótartalmát tekintve pedig érje el a minimum 35%-ot.

Megjegyzés: A kakaós tejbevonó masszából készült csokimikulásokat célszerû elkerülni.

4. A Mikulás-ünnepi hagyományok gyökerei

A Mikulás-ünnep hagyományai Szent Miklós alakjához és nevéhez fûzõdõ legendákban gyökereznek, életérõl azonban kevés forrás maradt fenn. Miklós pappá szentelése után a Római Birodalomhoz tartozó Lycia (mai Törökország) városában élt a harmadik század végén. I. sz. 292-ben Myra püspökének halála után a többi püspök összegyûlt, hogy megválasszák a myrai utódot. Az elbeszélések szerint egy hang azt sugallta nekik, hogy az legyen az utód, aki a következõ reggel elsõként lép be a templom ajtaján. Másnap reggel Miklós volt az elsõ, aki belépett a templomba, így õ lett Myra városának új püspöke. Teendõit közel 50 évig látta el. A Mikulás-napi ajándékozást mi is, ahogy térségünkben számos nemzet, december 6-án tartjuk. Ez a nap Szent Miklós halálának és egyben újjászületésének napja.

5. A Szent Miklóshoz fûzõdõ legendák egyike

A három nagy szegénységben élõ lány megházasítása

A myrai templomtól nem messze élt egy nemes három lányával. Miután meglehetõsen elszegényedett a család, édesapjuk azon tanakodott, hogy hozomány nélkül miként adhatná lányait férjhez. A legenda szerint Miklós püspök épp akkor sétált el házuk mellett és meghallotta a család fohászát. Még aznap este titokban visszatért a családhoz és a legidõsebb lány hozományaként egy erszény aranyat tett az ablakukba, így a család számára megtörtént maga a csoda. A következõ két évben ugyanebben az idõszakban Miklós további két arannyal teli erszénnyel lepte meg a családot, s ennek köszönhetõen mindkét lány férjhez tudott menni. Egyes források szerint amikor a harmadik erszényt ajándékozta a családnak, a nemes legkisebb lánya kileste, hogy ki lehet ez a jótevõ és egy vörös palástos, nagy süveges öregembert látott a távolban elsuhanni. Késõbb bebizonyosodott, hogy valóban Miklós püspök volt a titokzatos segítõ. Mindez úgy derült ki – további elbeszélések szerint –, hogy a harmadik arannyal teli erszényt nem tudta az ablakba helyezni, ezért a hegyoldalban elhelyezkedõ ház mellett felmászott a sziklákon és a kéménybe ejtette az erszényt. Éppen akkor, amikor a legkisebb leány a kandallóra tûzte harisnyáját, az aranyérmék egyenesen belepotyogtak a lány harisnyájába. Az aranyérmék között volt egy olyan darab is, amelyet a helyi kereskedõ korábban a püspöknek adományozott, így derült fény arra, hogy valóban Miklós segítette mindvégig a családot.

6. Követelmények a Mikulás autentikus és méltóságteljes megjelenéséhez

6.1. A Mikulás érkezése és távozása
6.1.1. Az érkezés és távozás ideje
Hagyományaink szerint a Mikulás Szent Miklós emléknapján, december 6-án érkezik. Ám már minden gyermek december 5-én este készülõdik erre az egyszeri alkalomra. A gyermekek feladata ilyenkor, hogy megtisztítsák csizmájukat, cipõjüket és kikészítsék azt a megfelelõ helyre. Más országok kultúráiban a Mikulás csak Karácsonykor, Szilveszterkor, valamint január 6-án Vízkeresztkor ajándékozza meg a gyermekeket, de néhol elõfordul az is, hogy a karácsonyi idõszakban többször is meglátogatja õket a Mikulás.

6.1.2. A közlekedés módja
A Mikulás nagy szánnal érkezik, melyet 9 rénszarvas húz (lásd a 6.4.1. szakaszt). Napjainkban a modern Mikulások már igénybe vesznek más közlekedés adta lehetõséget is, ilyen például a hajó Hollandiában vagy a repülõgép Finnországban. Megengedett egyéb közlekedési eszközök használata is, melyek nem csorbítják a Mikulás karakterének méltóságteljes megjelenését.
Megjegyzés: Az igazi Mikulás emberi méltósága – a visszajelzések alapján – nem teszi lehetõvé a tömegközlekedési eszközök használatát.

6.2. A Mikulás öltözéke
6.2.1. Korábban
A vallási gyökerekhez visszanyúlva a régmúltban a Mikulás öltözéke fõként Szent Miklós alakjának megfeleltetve a püspöki viseletekhez hasonlított. Ilyen kiegészítõk voltak például a hatalmas püspöksüveg, a püspökbot, a püspöki kereszt, illetve a derék körüli aranyozott, sodort, rojtos végû kötél is. Utóbbi a szerény életet szimbolizálja. A palást és a kabát színkombinációit tekintve pedig a piros és a lila volt a meghatározó, de a 20. század elején egyes képeken és festményeken kék és zöld kabátban is ábrázolták.

6.2.2. Napjainkban
A jelenkor mikulásviseletén a modernizáció hatásai ugyanúgy tükrözõdnek. A modern megjelenésnek megfelelõen a Mikulás kötelezõ kiegészítõi a következõk: az alján fehér anyaggal szegett, fehér bojtos piros mikulássapka; hosszú és terebélyes, fehérlõ õsz szakáll; kerek, aranyozott keretû szemüveg; fehér prémes, piros palást/kabát, piros nadrág fekete vagy barna bõrövvel, melynek csatja aranyozott; fekete vagy barna hosszúszárú csizma.

6.3. A Mikulás elnevezései külföldön (a teljesség igénye nélkül)
Amerika és Kanada: Santa Claus
Brazília, Peru, Spanyolország: Papá Noel
Dánia: Sinter Klaas
Finnország: Joulupukki
Franciaország: Père Noël
Hollandia: Sinterklaas (röviden: Sint)
Németország: Nikolaus
Norvégia: Julenissen
Olaszország: La Befana vagy Babbo Natale
Oroszország: Дед Мороз (Gyed Moroz)
Megjegyzés: Az Olaszországban Mikulásként ajándékokat osztó La Befana nõi karakter.

6.4. A Mikulás segítõi
6.4.1. Szarvasok
A Mikulás szánját 9 szarvas húzza. Az angolszász ünnepek szerint mind a kilenc rénszarvasnak van neve. A magyar nyelvû megfelelõjük a következõk: Üstökös, Íjas, Csillag, Táncos, Pompás, Villám, Táltos, Ágas és a piros orrú Rudolf. A rénszarvasok különleges képessége – mely egyben követelmény is –, hogy a szánt képesek a levegõben is húzni és repülni vele háztetõrõl háztetõre. Rudolf késõbb csatlakozott a Mikulás csapatához, ám egyedülálló tulajdonsága miatt sokan elsõként jegyzik meg õt a rénszarvasok közül.

6.4.2. Krampusz
A krampusznak minden esetben segítenie kell a Mikulást az ajándékok kiosztásában. A krampusz ördög alakú lény, ezért az öltözetének színkombinációját tekintve a vörös és a fekete dominál. Ruházatában kötelezõ kiegészítõk a piros vagy fekete szarvak, valamint a hosszú bojtos/villás farok. A modern krampuszok megjelenésében megengedett a vörösen villogó szarvak viselete. A krampuszok elsõdleges feladata, hogy virgácsokat adjanak azoknak a gyerekeknek, akik abban az évben rosszak voltak. A régmúlt hagyományai szerint a krampuszok feladata volt az is, hogy az éveken keresztül rosszul viselkedõ gyerekeket nagy puttonyukban elvigyék otthonról. Ez a feladatkör azonban már kikopott repertoárjukból a rosszalkodó gyermekek örömére.

1. Megjegyzés: Magyarországon a Mikulás érkezhet egy vagy több krampusszal, vagy anélkül is.
2. Megjegyzés: Bizonyos országokban létezik az a nézet, mely szerint az ajándékokat manók
csomagolják, így a Mikulás segítõinek körébe a manók is beletartoznak. Megjelenésüket tekintve
hegyes fülû, piros és zöld ruhájú lények.

6.5. A Mikulás köszöntése
6.5.1. Személyes találkozás a Mikulással
A gyermekek versekkel és énekekkel köszöntik a Mikulást, melyet a Mikulás megköszön, megdicséri õket és végül a várva várt ajándékokat kiosztja közöttük.

6.5.2. Versek és dalok
Megengedett minden Mikulásról szóló vers és dal szavalása és éneklése, de csakis akkor, ha szívbõl jön. Ez utóbbi képesség elsajátítására nincs recept, hiszen életünk végéig tanuljuk.

6.6. Elõírások
A Mikulásnak a következõkre kell figyelnie:
a) a Mikulás mindig kedves, melegszívû, bölcs, méltóságteljes, és udvarias a gyerekekkel és a felnõttekkel egyaránt;
b) amennyiben szükséges, meg kell ígértetnie a gyerekekkel, hogy jók lesznek;
c) a Mikulás hitelességét és létezését kétségbe vonni tilos.

6.7. Követelmények
6.7.1. Megjelenés
A Mikulásnak és segítõinek egyszerre kell megjelenniük a gyermekek elõtt. Azonban megengedett az is, hogy a Mikulás a segítõi nélkül ajándékozzon. A segítõk viszont egyedül már nem láthatják el ezeket a feladatokat. A Mikulás felkérhet maga mellé egy vagy akár több segítõ krampuszt is.

6.7.2. Ajándékozás
A Mikulás fõ feladata, hogy a kiérdemelt ajándékokat kiossza az összes gyermeknek. Alapszabály, hogy egy gyermek sem maradhat ki az ajándékozás örömébõl. Ezért különös figyelmet kell szentelni arra, hogy ez a kedves hagyomány Mindannyiunk számára örömteli ünnep legyen.

Bibliográfia
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Fõszerk.: Benkõ Loránd. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967–1976. + Mutató. 1984. II. kötet: 642, 921.
Dömötör Tekla (fõszerk.): Magyar Néprajz VII. Népszokás – Néphit – Népi vallásosság. Budapest, Akadémiai Kiadó,1990, 219-221.
Kiss Lajos 1962. Mikulás, télapó, krampusz. Magyar Nyelvõr. 92-94.
Magyar értelmezõ kéziszótár. Fõszerk.: Pusztai Ferenc – szerk. Gerstner Károly et al. 2. átd. kiadás. Budapest, Akadémiai, 2003.
Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Fõszerk.: Ortutay Gyula. Budapest, Akadémiai. 1980, 618-619.
Tótfalusi István (2001). Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest, Arcanum.
NEN 0512:2010 Guidelines for Sint-Nicolaas festivities

Békés, boldog ünnepeket kíván a Magyar Szabványügyi Testület!