e-villamos online szaklap

5400 megawatt új áramtermelő kapacitás szükséges 10 éven belül

| | |  0 | |

Mintegy 5400 megawatt új áramtermelő kapacitás létesítése lesz szükséges a következő tíz évben nagy valószínűség szerint, tizenöt év alatt pedig legalább 7000 megawattal kell bővíteni a magyarországi erőműállományt a biztonságos energiaellátás érdekében - derül ki a Magyar Villamosenergia-ipari és Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) elemzéséből.

A Mavir évente készít elõrejelzést a hazai erõmûpark teljesítõképességének várható alakulásáról, ebben a meglévõ forrásoldali helyzetbõl indul ki, figyelembe veszi a szükséges selejtezéseket és az aktuális építési, beruházási trendeket. Az idei jelentés a rendszerirányító honlapján olvasható.

Az elemzés megállapítja, hogy új erõmûvekre a következõ két évtizedben elsõsorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamosenergia-igények növekedése miatt. Magyarországon Európához hasonlóan jellemzõ, hogy már nem növekszik a korábbihoz hasonló mértékben a villamosenergia-igény, mert elõtérbe kerültek a hatékonysági törekvések.

A magyarországi erõmûvek névleges bruttó villamos teljesítõképessége 2014. december 31-én 8936 megawatt volt. A nagyerõmûvek együttes teljesítõképessége meghaladta a 7200 megawattot, az 50 megawattnál kisebb erõmûveké pedig az 1500 megawattot.
Az összes kapacitás a selejtezések miatt várhatóan jelentõsen csökkenni fog, a Mavir elemzõi szerint: 2020-ra mintegy 7000 megawattra, 2025-re 6040 megawattra, 2030-ra mintegy 4900 megawattra zsugorodhat.

Döntõen nagyerõmûvek állnak le, a szénerõmûvek csaknem teljesen eltûnhetnek a rendszerbõl. A jelenleg meglévõ több mint 7200 megawattnyi nagyerõmû-parkból a vizsgált idõszak végére legfeljebb 4400 megawattra lehet számítani. A kiserõmûvek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, ezért elöregedésük kevésbé meghatározó. Hosszabb távon a jelenleg mûködõknek a harmada maradhat csak meg.

Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt néhány év tendenciái - egyebek közt a gazdasági válság fogyasztásra gyakorolt hatása, valamint egyes erõmûvek rossz megtérülési mutatói - miatt csökkent a befektetõk érdeklõdése az erõmûépítések iránt.

A Mavir szerint új erõmû építését a hazai trendek alapján földgáz és hasadóanyag primerenergia-hordozókra lehet alapozni, folyékony szénhidrogén csak a tartalékokhoz használható. A szén csak a vizsgált idõhorizont után kerülhet elõtérbe ismét, ha majd új technológiák állnak rendelkezésre.

Az egyik legvalószínûbb alkalmazott erõmû-technológia a következõ idõszakban eszerint a nagyerõmûveknél a kondenzációs, összetett, gáz- és gõz-körfolyamatú (CCGT) megoldás lesz, az eddigi tervek ismeretében mintegy 3400 megawatt ilyen erõmû épülhet a következõ másfél évtizedben Magyarországon. A Paksi Atomerõmû nagyblokkos bõvítéséig várhatóan csak ilyen CCGT nagyerõmûvi egységek épülnek, tehát a földgáz válik a legfontosabb energiahordozóvá Magyarországon. A Mavir elemzõi emlékeztetnek arra, hogy a beruházói szándék szerint 2024-re és 2025-re üzembe kerülhetnek az új paksi blokkok, azonban még sok a nyitott kérdés. Az elemzés szerint a húszas évek második felében legalább egy atomerõmûvi egységgel feltétlenül számolni kell.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az atomerõmûvek kellõ kihasználása érdekében szükség lehet tárolós megoldásokra, így például a szivattyús-tározós vízerõmû építésére. A kiserõmûvek bõvítését az európai tendenciák alapján várhatóan befolyásolni fogják a különféle tenderek. Számítani lehet szélerõmûves projektekre, ezekkel akár 1000 megawattra is nõhet 2030-ra a szélerõmûves kapacitás. A naperõmûvek állománya pedig az utóbbi idõszak ugrásszerû bõvülését figyelembe véve 2030-ra 600 megawattra is bõvülhet. Az összes megújuló kiserõmû kapacitása 2030-ra elérheti a 2500 megawattot a magyar rendszerben.

Az elemzés kitér arra, hogy a hazai erõmû-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2014-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 33 százalékát tette ki. Rámutatnak: a magyar erõmûrendszer beépített teljesítõképessége jelenleg már nem teszi lehetõvé a villamosenergia-igények biztonságos ellátását tisztán hazai forrásból.

A 2030-ra végzett számítások szerint az ország jelentõs mennyiségû (évi több mint 20 terawattóra) villamosenergia-importra szorulhat a jövõben megvalósuló erõmûvi létesítésektõl és a gáztüzelésû erõmûvek piaci pozíciójától függõen, egyben nem zárható ki, hogy akár 6 terawattórát exportáljon éves szinten.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul