e-villamos online szaklap

A Magyar Mérnöki Kamara véleménye magyar műszaki felsőoktatás fejlesztésének koncepciójáról

| | |  0 | |

A Felsőoktatási Tervezési Testület 2015. április 9-i ülésén foglalkozott a magyar felsőoktatás fejlesztésének stratégiájával, a Felsőoktatási Kerekasztal által elfogadott, „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című koncepcióval (a továbbiakban: Koncepció). A Magyar Mérnöki Kamara, mint az FTT tanácskozási joggal rendelkező meghívott tagja az alábbiakban fejti ki véleményét a Koncepció mérnökképzést érintő részeiről.

Az MMK korábbi állásfoglalásaiban is hangsúlyozta, hogy halaszthatatlan a hazai felsõoktatás átalakítása, fejlesztése, ezen belül a mûszaki képzések színvonalának emelése, a gyakorlati képzések arányának növelése.

Az MMK a Koncepció céljaival és elveivel egyetért, azok megvalósítását támogatja.

A Koncepcióban a magyar felsõoktatás 2030-as víziója nagyvonalúan, de túl idealisztikusan van megfogalmazva, a jelenlegi helyzet elemzése viszont nem elég árnyalt, nem eléggé részletes. A Koncepció tapintatosan keveset beszél a felsõoktatásból folyamatosan történt forráskivonásról, csak érinti a megoldhatatlan anyagi nehézségeket okozó PPP konstrukciókat, és nem súlyának megfelelõen tárgyalja a képzések kulcsszereplõinek, a mûszaki egyetemi és fõiskolai oktatóknak mára szinte ellehetetlenült helyzetét. Ugyanakkor egy sor kritikus kérdést pontosan leír: a hallgatók felkészültségének és motiváltságának kérdését, az egyidejûleg jelen lévõ hiányokat és pazarlásokat, a felsõoktatás nem kielégítõ mértékû alkalmazkodását a változó társadalmi – gazdasági környezethez.

Az elõrelépés biztosításához bevezetett „ágazati szemléletû megközelítés” eredeti és hatékonyságot ígérõ gondolat. Erõssége továbbá a Koncepciónak, hogy a problémák feltárását egyértelmû célok kitûzése és a célok eléréséhez szükséges konkrét akciók felsorolása követi. A célok és az akciók is tartalmasak, megvalósíthatók és számon kérhetõk. Külön értéket jelent, hogy a Koncepció önálló fejezetben mutatja be azokat a képzési területeket, amelyek speciális beavatkozásokat igényelnek.

A közoktatást és a felsõoktatást elválaszthatatlan egységnek tekintjük, ezért hangsúlyozzuk, hogy – a magas szintû felsõoktatás elõfeltételeként - elengedhetetlennek tartjuk a természettudományos oktatás megerõsítését.

A mûszaki felsõoktatással összefüggésben az MMK a következõket kívánja hangsúlyozni a Koncepcióban megfogalmazottak alapján:

- a felsõoktatási képzéseket tartalmazó új kormányrendelet elõkészítése során a mûszaki képzési helyekkel folytatott államtitkársági konzultáció (Koncepció 22. oldal) eredményeként a meghirdethetõ szakok száma az idén alig csökken; az MMK véleménye szerint radikálisabb csökkentésre lenne szükség, mert irreálisan magas a szakok jelenlegi száma. Kezdeményezzük, hogy idõszakonként történjen meg a felülvizsgálat. Az MMK bejelenti részvételi szándékát a mûszaki felsõoktatás ezen felülvizsgálatában;

- helyes irány, hogy a képzésekben adott kredit mennyiség megszerzésére idegen nyelven is legyen lehetõség (Koncepció 22. oldal);

- fontos, hogy az új képzési szerkezettel összhangban tartalmi és szerkezeti szempontból is meg kell újítani a képzési és kimeneti követelményeket, és a követelmények kidolgozásába be kell vonni az érintett szakmai szervezeteket, gazdasági szereplõket (Koncepció 23. oldal);

- mûszaki képzések területén a duális képzés elterjesztésével az MMK egyetért (Koncepció 24. oldal), de fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a 2015. szeptemberben induló duális képzésekben együttmûködõ ipari partnerek, gazdasági vállalkozások valóban fel vannak-e készülve egy merõben új, a mentorálás miatt nagy szakember-igényû oktatási – képzési feladatra. Tapasztalataink szerint a kkv-k nincsenek felkészülve a feladatra;

- az MMK teljes mértékben egyetért azzal, hogy „az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni az oktatók teljesítményközpontú, transzparens elõmeneteli rendszerét, mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés feltételeit” (Koncepció 24. oldal);

- a fentihez hasonlóan kiemelt fontosságú, hogy „növelni kell a hallgatókkal szemben támasztott bemeneti és kimeneti minõségi követelményeket”, többek között „középtávon elõ kell írni az emelt szintû érettségi és a bemeneti idegen nyelvi ismeretek megfelelõ szintjét” (Koncepció 25. oldal);

- a rendelkezésünkre álló információk szerint a MAB szakértõi testületének tagjai az akadémiai szférából kerülnek ki, a társadalom, a gazdaság a szakértõi testületben nincs jelen; ezt a helyzetet meg kell változtatni, hogy már a képzések akkreditációs folyamatában érvényre juthassanak az akadémia szférán kívüli szektorok szempontjai, érdekei is (Koncepció 26. oldal);

- a Koncepció „2.2. Világszínvonalú kutatás” c. fejezetével egyetértve nagy jelentõségûnek tartjuk az oktatás és kutatás szerves egységét, és ezen belül a humán erõforrások fejlesztésére irányuló törekvéseket (Koncepció 28. oldal);

- az MMK régi törekvése valósulhat meg, ha a mai BSc alapképzés mellett megjelenik a korábbi üzemmérnök-képzéshez hasonló, gyakorlat-orientált alapképzés BEng megkülönböztetéssel (Koncepció 40. oldal); javasoljuk megvizsgálni, hogy célszerû lenne-e a duális képzésben végzetteket megkülönböztetni a BEng jelöléssel a BSc végzettségûektõl;

- nagy szükség van arra, hogy a mérnökképzésben is minél szélesebb körben megjelenjen az oktatási innováció (Koncepció 52. és 55. oldal); törekedni kell „a hallgatói munkavégzés központúvá tételére”, projektekben való aktív hallgatói közremûködésre, eleven mester – tanítvány viszonyok kialakítására;

- a „4. Speciális beavatkozási területek” c. fejezet „4.2.2. Mûszaki képzés” alfejezet (Koncepció 68. oldal) több pontban megismétli a Koncepció korábbi megállapításait; a megállapításokkal és célokkal itt is egyetértünk, és szorgalmazzuk azok mielõbbi megvalósítását;

- kiemeljük, és minden erõnkkel támogatjuk közülük „a gyakorlati szakemberek oktatásba történõ bevonása” részt (Koncepció 70. oldal); a kérdéskör megoldásába az MMK is készséggel részt vállal. a kérdéskör megoldása az MMK számára prioritás; az MMK kezdeményezi, hogy soron kívül és kiemelten kerüljön sor e feladat megoldására;

- felkérés esetén ugyancsak közremûködünk a mûszaki diplomások továbbképzésének vizsgálatában (Koncepció 70. oldal), tekintettel arra, hogy az MMK tervezõi és/vagy szakértõi jogosultsággal rendelkezõ tagjai részére kötelezõ a rendszeres továbbképzés, amelyet az MMK szervez és felügyel.

Összefoglalva és megismételve: a magyar felsõoktatás fejlesztésére kidolgozott, „Fokozatváltás a felsõoktatásban” címû koncepció irányaival és tartalmával a Magyar Mérnöki Kamara azonosul, és felajánlja közremûködését a feladatok megoldásában a mérnökképzéssel összefüggõ területeken.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul