e-villamos online szaklap

Fontos lesz a mérnöktársadalom véleménye

| | |  0 | |

Együttműködési megállapodást írt alá Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) és a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnökeivel.

A legfontosabb közös feladatok között Lázár János az építésüggyel kapcsolatos állami bürokrácia jelentõs csökkentését és az európai uniós források hatékonyabb és átláthatóbb felhasználását említette. A miniszter kiemelte: a szakmai szervezetekkel való együttmûködéssel el szeretnék érni, hogy olyan új építésügyi rendszer, beruházási szisztéma jöjjön létre, amely csökkenti a bürokráciát az építtetõk számára és garanciát jelent az államnak az adóforintok hatékony felhasználására. Hozzátette: alapvetõen szakmai segítséget, kezdeményezéseket, jó ötleteket várnak az építész és mérnök társadalomtól az állami ügyintézés jobbá tétele és a források hatékonyabb felhasználása érdekében. Elmondta: új kezdeményezésként a kormány közvetlenül támogatja a megyei szervezeteket, hogy a vidéki építész és mérnöktársadalom a közösség szervezõje, tartópillére legyen. Motiválni szeretnék a kamarai életet, ösztönözni a mérnökök helyi felelõsségvállalását – tette hozzá a miniszter.

Barsiné Pataky Etelka, a MMK elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: minden megbízó – állam, önkormányzat, magánember - érdeke, hogy a mérnöki munka jó minõségben készüljön el, ebben kívánnak partnerei lenni a miniszterelnökségnek. A konkrétumok között említette az eljárások leegyszerûsítését és a beruházások elõkészítésének teljes megreformálását. Az MMK elnöke kiemelte, hogy elkészült a közbeszerzési törvény tervezete, amelyben a „minõséget megfojtó áralku” helyett a verseny a leggazdaságosabb pályázat kiválasztására fókuszál. Az uniós források elosztásánál gondolni kell arra is, hogy segítségükkel ne csak a nagyvállalatok, hanem a mérnöki kis- és középvállalkozások is fejleszteni tudják kapacitásaikat – tette hozzá.

Hajnóczi Péter, a MÉK elnöke kiemelte: az egyszerûsítés a legfontosabb az építész szakmával kapcsolatos eljárásokban, mert ezeknek a megértése most a szakembereknek is kihívás. A reform végrehajtásakor fontos a differenciáltság, a jogalkotásban lehetõséget kell adni a könnyített eljárásra és a többszintû rendszerek bevezetésére, valamint fontos a különbözõ építési kategóriák meghatározása is az engedélyezés során - mondta. Egy üdülõfunkciójú épület engedélyezésénél az eljárásnak lényegesen egyszerûbbnek kell lennie, mint egy tízezer négyzetmétert meghaladó épület esetében – fejtette ki. A MÉK elnöke felhívta a figyelmet az építészeti tervpályázatok fontosságára, vélekedése szerint a mostaninál lényegesen több tervpályázatot kell biztosítani, ami összefügg 2014-2020-as uniós fejlesztési források hatékony és átlátható felhasználásával.     Az eseményen a Lázár János újságírói kérdésekre is válaszolt. Vida Ildikónak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének a távozásáról elmondta, a NAV elnöke jól végzi a dolgát, nõttek az adóbevételek, nem látja okát távozásának.

Az egyetemes közmûszolgáltatóról a miniszterelnökséget vezetõ miniszter elmondta: a kormánynak nem célja, hogy a lakossági áram- és gázszolgáltatáson keressen, míg a mostani ellátást végzõ szolgáltatók profitorientáltak. A rendszerek közös mûködtetése megtakarításokat eredményez – mondta. Közölte azt is, hogy mintegy ezer javaslatot gyûjtöttek össze a járáshivatali dolgozóktól a munkájukat érintõ jogszabályok megváltoztatására, amelyeket kormányülésen fognak megtárgyalni. Mindezt szavai szerint a központi és a középszintû állami irányítás „teljes ellenállása közepette”, mivel jó néhány hatóság és központi hivatal attól fél, hogy a jogszabályok megváltoztatásával „létezésének értelme” fog megszûnni. Elmondta azt is, hogy egyes visszajelzések szerint az építkezésnél a legnagyobb bürokráciát a katasztrófavédelem jelenti.

Beszélt arról is, hogy a közbeszerzési törvény tervezetében megjelenik a szakmai szervek legfontosabb elvárása, hogy ne csak árverseny, hanem minõségi, fenntarthatósági verseny is legyen a fejlesztési pénzek elköltésénél. Lázár János egy újabb újságírói kérdésre kifejtette: 2015-ben 2500 milliárd forint fejlesztési pénzt kell felhasználni Magyarországon uniós forrásból, és mindenki azt állítja, hogy minden fejlesztés az év végéig el fog készülni. A pénzek elszámolásának rendje szerint december 31-ig kell kiállítani az utolsó számlát a vállalkozóknak, utána vége az elsõ, 2007-2013-as fejlesztési ciklusnak - ismertette. A kormány célja a 100 százalékos forráslehívás, amit nem könnyû összeegyeztetni a minõségi célokkal - mondta. Május elejéig 600 milliárd forintot hívott le a kormány a fejlesztési forrásokból – ismertette, ami értékelése szerint kiváló munka.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul