e-villamos online szaklap

Villámvédelmi vizsgakérdések

| | |  2 | |

A Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata külső szakértő bevonásával kidolgozta a 9/2015. (III. 25.) BM rendeletben megfogalmazott, Vn kiegészítő tervezői jogosultság megszerzéséhez szükséges villámvédelmi vizsgakérdéseket.

A vizsgakérdések hat csoportba tartoznak az alábbiak szerint:

-          MSZ EN 62305:2011 szabványból 4 kérdéscsoport;
-          OTSZ 5.0 tûzvédelmi szabályzatból 1 kérdéscsoport;
-          MSZ 274 szabványból 1 kérdéscsoport.

Az MMK szervezésû írásos vizsgákon mindegyik csoportból lesznek kérdések. A vizsga írásbeli formában lesz megtartva, és részben teszt jellegû, részben pedig kifejtõs kérdésekre kell jó válaszokat adni.

A vizsgakérdéseket közzétesszük az MMK honlapján is, amint a hozzá kapcsolódó technikai-átfutás tevékenységét a honlapon elvégzik.

Vizsgára jelentkezni az MMK honlapon leírtak szerint lehetséges.

(Korábbi villámvédelmi közleményünket ide kattintva olvashatja.)

AKKREDITÁLT VIZSGAKÉRÉSEK (I. RÉSZ) 

101. Mi a villámvédelmi zóna rövidítése? 
102. Melyik az elfogadható kockázat jele?
103. A védendõ építményt érõ villámcsapás milyen károsodásokat okozhat az építményben?
104. A védendõ építményhez csatlakozó vezeték környezetébe csapó villám milyen károsodást okozhat az építményben?
105. A védendõ építmény környezetét érõ villámcsapás milyen veszteséget okozhat az építményen belül?
106. Kockázati szempontból a villámvédelem akkor szükséges, ha:
107. Építmények esetén milyen védelmi intézkedés megtétele szükséges a fizikai károsodás csökkentésére?
108. Rövid idejû elsõ (pozitív vagy negatív) kisülésnél az egyes villámvédelmi szintekhez (LPL) tartozó áramcsúcs értékek hogyan viszonylanak egymáshoz?
109. Melyik villámvédelmi zónában, vagy zónákban kell a d védõtávolságot betartani a túl nagy mágneses erõtér elleni védelkezés érdekében??
110. Egy adott villámvédelmi szint esetén mi határozza meg a gördülõ gömb sugarát?
111. Idõbeli lefolyását nézve, milyen alakú a rövid idejû elsõ kisülés?
112. Milyen káros hatásai vannak a villámáramnak?
113. Melyik villámparaméter befolyásolja a villámvédelmi levezetõ melegedését?
114. Melyik villámparaméter befolyásolja a talpponti melegedést?
115. A villám által keltett elektrodinamikus erõ nagysága mitõl függ?
116. Milyen túlfeszültségvédelmi eszközöket (SPD) ismer?
117. A villám elektromágneses impulzusa elleni védelmi intézkedések által meghatározott villámvédelmi zónák elhelyezkedését ábrázolja épület esetén.
118. Fejtse ki a villámáram elektrodinamikai erõhatás keletkezésének okait és elõfordulási helyét a villámvédelmi rendszereken belül.
119. Hány fajta villámvédelmi szintet ismer? Milyen módon aránylanak egymáshoz a villámparaméterek az egyes szintek esetén?
120. Ismertesse a legkisebb áramcsúcs és a gördülõgömb értékek kapcsolatát az egyes villámvédelmi szintek esetén.
 
AKKREDITÁLT VIZSGAKÉRÉSEK (II. RÉSZ) 

201. Mit értünk fizikai károsodás (physical damage) alatt?
202. Mit kell figyelembe venni a veszélyes események (dangerous event)  szempontjából?
203. Mit értünk városi környezet (urban environment) alatt?
204. Mit értünk elõvárosi környezet (suburban environment) alatt?
205. Mit értünk vidéki környezet (rural environment) alatt?
206. Mit nevezünk társadalmi szempontból fontos kockázatnak?
207. A védendõ építményt érõ villámcsapás során milyen fajta veszteséggel kell számolni az épületen belül?
208. Az építménybe csatlakozó vezetékbe csapó villám milyen fajta károsodást okozhat az építményben?
209. Milyen fajta károsodást okozhat a védendõ építmény környezetébe csapó villám az építményben?
210. Az építménybe csatlakozó vezetékbe csapó villám milyen fajta veszteséget okozhat az építményben?
211. Milyen fajta károsodást okozhat a védendõ építményhez csatlakozó vezeték környezetébe csapó villám az építményben?
212. Az építménybe csatlakozó vezeték környezetébe csapó villám milyen fajta veszteséget okozhat az építményben?
213. Az építménybe csatlakozó vezetéket érõ villámcsapás károsodás-forrásnak mi a jele?
214. Milyen fajta veszteség léphet fel a védendõ építményben az építményhez csatlakozó vezetékbe csapó villám esetén?
215. Mennyi az emberi élet elvesztésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke az MSZ EN 62305-2:2012 szabvány szerint?
216. Mennyi a közszolgáltatás kiesésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke az MSZ EN 62305-2:2012 szabvány szerint?
217. Mennyi a kulturális örökség elvesztésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke az MSZ EN 62305-2:2012 szabvány szerint?
218. Mekkora értékei lehetnek a villámsûrûségnek Magyarországon a TvMI alapján? (villámcsapás/km2 év)
219. Mit vesz figyelembe az elhelyezkedési tényezõ?
220. Hogyan befolyásolja az építménybe csapó villám által okozott fizikai károsodás valószínûségét (PB) a villámvédelmi rendszer?
221. Mitõl függ annak a valószínûsége (Pu), hogy a csatlakozóvezetékbe csapó villám a védett épületen belül, élõlények sérülését okozza?
222. Mitõl függ annak a valószínûsége (PV), hogy a csatlakozóvezetékbe csapó villám, a védett épületen belül fizikai károsodást okoz?
223. Mit vesz figyelembe a környezeti tényezõ (environmental factor) ?
224. Az építmények környezetükhöz képesti elhelyezkedési viszonyára (location factor) hány lehetõséget ad a szabvány?
225. Milyen módon befolyásolja a kockázatot a pánikveszély (level of panic) ?
226. Ha a padló vagy talaj felületének fajlagos ellenállását (contact resistance of surface resistance of soil or floor) megnöveljük, akkor a kockázat…
227. Milyen módon aránylik a villámcsapás miatt fellépõ túlfeszültség nagysága a kapcsolóelemek mûködtetése által keletkezõ túlfeszültséghez?
228. Kockázati tényezõk meghatározásának szempontjából, egy többfajta tevékenységû részeket tartalmazó építmény egyetlen villámvédelmi övezetként való kialakítása …
229. Több övezetbõl álló építmény (multi-zone structure) esetén, hogyan határozzák meg az építmény kockázati tényezõit?
230. Több szakaszra osztott csatlakozó vezeték esetén (partitioning of a line into sections), hogyan határozzák meg a vezeték kockázati tényezõit?
231. Sorolja fel, hogy egy építmény esetén milyen kockázatok (risks to be evaluated) meghatározására lehet szükség!
232. Sorolja fel az emberi élet elvesztéséhez tartozó kockázati összetevõket, azok forrását is figyelembevéve!
233. Sorolja fel a közszolgáltatás kieséséhez tartozó kockázati összetevõket, azok forrását is figyelembevéve!
234. Sorolja fel a kulturális örökség elvesztéséhez tartozó kockázat összetevõit, azok forrását is figyelembe véve!
235. Sorolja fel a gazdasági veszteséghez tartozó kockázat összetevõit, azok forrását is figyelembe véve!
236.  Adja meg és értelmezze a kockázati összetevõk kiszámításának alapösszefüggését! 
 
AKKREDITÁLT VIZSGAKÉRÉSEK (III. RÉSZ) 

301. Mi az LPS (Lightning Protection System)?
302. Melyik szabványsorozat vonatkozik a villámvédelmi rendszer elemeire (alkatrészeire)?
303. Az LPS mely részét tekintjük felfogórendszernek (air-termination system)?
304. Az LPS esetében mit értünk védett tér alatt?
305. Mekkora a huzal kivitelû felfogóvezetõk legkisebb megengedett átmérõje?
306. Össze kell-e kötni egymással a tetõ szintjén az egyes felfogórudakat?
307. A 120 mm átmérõjû mûanyag szellõzõcsõ 30 cm-rel nyúlik a lapostetõt védõ felfogóháló síkja fölé. Szükséges-e védett térbe helyezni?
308. A felfogó tetõtõl való eltartási távolságának meghatározása a tetõ anyagától függ. Mit értünk a „tetõ anyaga” alatt?
309. A villámvédelmet az épület tetején felfogóvezetõkbõl kialakított háló biztosítja. A felfogóvezetõ érintkezhet-e a tetõfelülettel?
310. Olyan tetõk esetében, ahol a rendeltetésszerû használatból fakadóan személyek jelenlétével kell számolni, ...
311. A villámhárító mely részét tekintjük levezetõnek (down-conductor) ?
312. Ha a természetes levezetõ folytonosságát méréssel kell igazolni, akkor a természetes levezetõ legalsó és legfelsõ pontja közötti átmeneti ellenállásnak mekkora lehet a maximális értéke?
313. Hány független áramúton kell a villámáramot a felfogótól a földelõhöz vezetni?
314. Miért javasolt a levezetõk szimmetrikus elhelyezése az épület körül?
315. Érintkezhet-e a levezetõ az épület oldalfalán lévõ éghetõ hõszigeteléssel?
316. Milyen magasan kell elhelyezni a vizsgáló összekötõ (test joint) bontható mérési helyét?
317. Melyik esetben ajánlatos bontható mérési helyet (test joint) kialakítani?
318. Melyik állítás igaz a bontható mérési helyre (test joint)?
319. Melyik módszer nem alkalmazható a betonvasalás villámvédelmi célú folytonosságának biztosítására?
320. Mi a földelõrendszer (earth termination system) feladata?
321. Melyik anyag nem alkalmazható földelõként?
322. Össze kell-e kötni a különbözõ építmények villámvédelmi földelõit egymással?
323. Milyen távolságon belül kell összekötni a villámvédelmi földelõket más célú földelõkkel?
324. Milyen módon lehet összekötni a villámvédelmi földelõket?
325. Mekkora a földelõ megengedett legnagyobb szétterjedési ellenállása?
326. Adott épület esetén az érintésvédelmi valamint a villámvédelmi célú potenciálkiegyenlítések (lightnng equipotential bonding)  szabályait  miként kell figyelembe venni?
327. Mikor szükséges a villámhárítóval (LPS) rendelkezõ épületekbe belépõ kifeszültségû hálózat villámvédelmi potenciálkiegyenlítése?
328. Milyen módon lehetséges a villámhárítóval (LPS) rendelkezõ épületekbe belépõ vezetõképes hálózatok potenciálkiegyenlítése?
329. Mit értünk biztonsági távolság (separation distance) alatt?
330. Hol kell figyelemmel lenni a villámvédelmi vezetõk kiemelt korrozió elleni védelmére?
331. Mely anyagok közvetlen érintkezése megengedett a villámhárító levegõben lévõ részein?
332. Összeköthetõk-e közvetlenül a levegõben a villámhárító rézbõl és alumíniumból készült részei?
333. A szabvány értelmében hol kell számolni veszélyes érintési feszültséggel (dangerous touch voltage) ?
334. Elhanyagolható-e a veszélyes érintési feszültség (dangerous touch voltage) kialakulásának veszélye, ha a levezetõ feladatát az épület folytonossá tett homlokzati fémburkolata látja el?
335. A szabvány értelmében hol kell számolni a veszélyes lépésfeszültséggel (dangerous touch voltage) ?
336. Milyen kiegészítõ követelmény vonatkozik robbanásveszélyes létesítmények (structures with risk of explosion) földelõjére (earhing) ?
337. Robbanásveszélyes építmény  (structure with risk of explosion) esetében a védett teret (protected volume) …
338. Robbanásveszélyes építmény  (structure with risk of explosion) esetében…
339. Robbanásveszélyes építmény  (structure with risk of explosion) esetében a folytonosságot hegesztéssel, forrasztással, vagy préseléssel (sajtolással) kell biztosítani…
340. Robbanásveszélyes építmény  (structure with risk of explosion) esetében a veszélyes megközelítés (másodlagos kisülés - dangerous sparking)  elleni védekezés… 
341. Mekkora a felfogó elhelyezési távolságának szabványos értékei?
342. Milyen épületmagasság feletti épületek esetében szükséges az épület oldalán az oldalirányú villámcsapások ellen felfogót kialakítani?
343. Sorolja fel a villámvédelmi fokozatokat, kezdve a nagyobb biztonságot nyújtó fokozattal!
344. Sorolja fel, hogy a kockázatelemzés milyen, az LPS-sel összefüggõ intézkedéseket rögzít!
345. Sorolja fel a villámhárító (LPS) részeit!
346. Milyen - a fokozatól függõ - jellemzõkkel bírnak az egyes villámvédelmi fokozatok?
347. Milyen - a fokozatól független - jellemzõkkel bírnak az egyes villámvédelmi fokozatok?
348. Sorolja fel azokat a követelményeket, amelyeket a bontható mérési helynek teljesítenie kell.
349. Sorolja fel a földelõk típusait (elrendezéseit) és adjon egy-egy példát.
350. Sorolja fel, mely tényezõk befolyásolják a biztonsági távolság nagyságát (a szabvány képlete alapján)!
351. Milyen gyakoriséggal kell a norma szerinti villámvédelmi rendszer idõszakos felülvizsgálatát elvégezni, az MSZ EN 62305-3:2011 szabvány szerint?

AKKREDITÁLT VIZSGAKÉRÉSEK (IV. RÉSZ) 

401. Mi a célja az SPM-nek (Surge Protecton Measurex)?
402. Melyik elméleti alapmodellre épül a villámvédelmi zónakoncepció (LPZ - lightning protection zone)?
403. Csak LPZ1 villámvédelmi zónát tartalmazó LEMP elleni védelmi rendszerben kell-e elhelyezni túlfeszültség-védelmi eszközt (SPD), és ha igen, akkor hová?
404. A villamos szerkezetek lökõfeszültség-állóságára vonatkozóan mely szabványsorozat tartalmaz információt?
405. Két, egymástól 300 m távolságra lévõ épület azonos sorszámú villámvédelmi zónáiban levõ készülékeket árnyékolt jelátviteli vezeték köt össze, amelyet mindkét végpontján földeltünk (az épületek összekötõ hálózata /bonding network/ útján). Elhagyható-e az árnyékolt vezeték túlfeszültség-védelme? 
406. Az SPM részeként az MSZ EN 62305 a földelõre milyen szétterjedési ellenállás értéket javasol?
407. Az SPM részeként milyen földelõ alkalmazása javasolt elektronikus rendszereket tartalmazó építmények esetén?
408. Mit nevezünk összekötõ hálózatnak (bonding network)?
409. Hol célszerû sugaras összekötõ hálózat kialakítása?
410. Milyen típusú eszköz  a szikraköz?
411. Milyen típusú eszköz  a  varisztor?
412. Melyik SPD mûködésekor alakulhat ki utánfolyó zárlati áram?
413. Miért szükséges a védelmi rendszert alkotó SPD-k koordinációja?
414. Nyitott végû hálózatok esetében az utolsó túlfeszültség-levezetõ (SPD) mögötti vezetékszakaszon a lökõfeszültség meghaladhatja az utolsó SPD védelmi szintjét. A számítások során az utolsó SPD és a védendõ végkészülék közötti mekkora vezetékszakasz esetén lehet feltételezni az alábbi összefüggés teljesülését: UP/F ≤ UW (ahol UP/F az SPD védelmi szintjének és az SPD bekötõvezetékén esõ feszültségnek az összege, UW pedig a végkészülék lökõfeszültségállósága) ?
415. Az LPS I fokozatba sorolt épület 3 fázisú TN-C betáplálást kap. Az MSZ EN 62305 egyszerûsített méretezési szabálya szerint (az egyszerûsített hálózatképbõl levezetve), az 1. típusú SPD egy "pólusa"  hány kA villámáram levezetésére legyen alkalmas?
416. Az LPS I fokozatba sorolt épület 1 fázisú TN-C betáplálást kap. Az MSZ EN 62305 egyszerûsített méretezési szabálya szerint (az egyszerûsített hálózatképbõl levezetve), az 1. típusú SPD hány kA villámáram levezetésére legyen alkalmas?
417. A koordinált túlfeszültség-védelmi eszközökbõl álló rendszer …
418. Melyik szabvány tartalmazza az SPD-k vizsgálati követelményeit?
419. Az SPM részeként mi a jelentõsége az átgondolt nyomvonalkialakításnak?
420. Milyen intézkedéssel alakítható ki villámvédelmi zónahatár?
421. Mit takar az  az SPD rövidítés?
422. Mely szabványsorozatok tartalmaznak információt a fogyasztókészülékek lökõfeszültség-állóságára?
423. Hogyan telepíthetõ robbanásveszélyes övezetben SPD?
424. Miért célszerû az építmény vasbeton szerkezeteinek villámvédelmi célú felhasználása az SPM szempontjából?
425. Sorolja fel, hogy az SPM-et milyen részek, illetve intézkedések alkotják!
426. Ismertesse az LEMP elleni védelmi rendszerhez szükséges földelõrendszer feladatát és ajánlott típusát az elektronikus berendezéseket tartalmazó építmények esetén.
427. Sorolja fel, hogy a villám által keltett EM impulzusok milyen csatolások útján veszélyeztetik a villamos és elektronikus rendszereket!
428. Sorolja fel, hogy milyen intézkedések szükségesek az SPM megvalósításához!
429. Mi a célja a túlfeszültség-védelmi eszközök koordinációjának?
430. Megegyezik-e az energetikai vezetékek, illetve a jelátviteli vezetékek lökõhullámokkal szemben alkalmazott koordinált túlfeszültség-elleni védelmének létesítési és kiválasztási szabálya?

AKKREDITÁLT VIZSGAKÉRÉSEK (OTSZ) 

501. Az OTSZ villámvédelmi rendelkezései a felsoroltak közül melyikre nem vonatkoznak?
502. Az OTSZ szerint a villámcsapások hatásaival szembeni védelem megfelelõ, ha az R2 kockázat határértéke:
503. Villámvédelemmel kell ellátni azt az ideiglenes létesítményt, objektumot melynek fennállási ideje:
504. Mitõl függ a nem norma szerinti villámvédelmi rendszer felülvizsgálatának gyakorisága?
505. "Mikor kell a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel biztosítani?"
506. Mikor kell az OTSZ 12. mellékletének táblázatában elõírtakat alkalmazni?
507. Mely kockázatokkal szembeni védelmet kell biztosítania a norma szerinti villámvédelemnek?
508. Az emberi élet elvesztésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) szerint nem ideiglenes építmény esetén.
509. A közszolgáltatás kiesésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) szerint nem ideiglenes építmény esetén.
510. Az emberi élet elvesztésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke  az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) szerint ideiglenes építmény esetén.
511. A közszolgáltatás kiesésére vonatkozó kockázat elfogadható értéke az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) szerint ideiglenes építmény esetén.
512. Mi a norma szerinti a villámvédelem definíciója az 54/2014 (XII.5) szerint?
513.  Mikor kell norma szerinti villámvédelmi rendszert tervezni?
514. Mi szerint  kell felülvizsgálni a nem norma szerinti villámvédelmi rendszert?
515. Mikor nem kötelezõ villámvédelmi berendezést létesíteni?
516. Mikor megfelelõ a villámcsapásokkal szembeni védelem ideiglenes jellegû épületeknél?
517. " Milyen gyakorisággal kell a nem norma szerinti meglévõ villámvédelmi berendezést felülvizsgálni, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tûzvédelmi szempontból?"
518.  Mikor (milyen esetekben) kell a nem norma szerinti meglévõ villámvédelmi berendezést felülvizsgálni?

AKKREDITÁLT VIZSGAKÉRÉSEK (MSZ 274) 

601. Az MSZ 274 szabvány alapján rendeltetés szerint mely épületek tartoznak a Kiemelt épület csoportba?
602. Az MSZ 274 szabvány alapján rendeltetés szerint mely épületek tartoznak a Tûz és robbanásveszélyes csoportba?
603. Az MSZ 274 szabvány alapján becsapási veszélyt növelõ hatással lehet számolni olyan építmény esetén,
604. Az MSZ 274 szabvány alapján a fémbõl készült szobrokat
605. Az MSZ 274 szabvány alapján a körítõfalak anyaga szerinti csoportosításban az éghetõ falat a
606. Az MSZ 274 szabvány alapján a villámvédelmi felfogó fokozatának meghatározásához a következõ csoportokat használjuk:
607. Az MSZ 274 szabvány alapján a villámvédelmi levezetõ fokozatának meghatározásához a következõ csoportokat használjuk:
608. Az MSZ 274 szabvány alapján a villámvédelmi földelés fokozatának meghatározásához a következõ csoportokat használjuk:
609. Az MSZ 274 szabvány alapján a Normál felfogórendszer jele
610. Az MSZ 274 szabvány alapján L4 levezetõ fokozat esetén az eredõ vízszintes áramút hossza nem lehet több, mint
611. Az MSZ 274 szabvány alapján vizsgáló összekötõ alkalmazása
612. Az MSZ 274 szabvány alapján mit nevezünk természetes levezetõnek?
613. Az MSZ 274 szabvány alapján hogyan számoljuk ki az eredõ vízszintes áramút hosszát?
614. A nem norma szerinti villámvédelmi rendszereket milyen szabvány, illetve rendeletek alapján lehet megtervezni?
615. Az MSZ 274 szabvány alapján a villámvédelmi rendszer földelési ellenállásának "r" tényezõjét hogyan számoljuk ki?
616. Az MSZ 274 szabvány alapján a V3 Normál felfogórendszer jellemzõit ismertesse.
617. Az MSZ 274 szabvány illetve a 9/2008. ÖTM rendeletben lévõ villámvédelmi elõírások között milyen koncepcionális különbség van?

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


| 2015. máj. 13.

Az MSZ EN 62305:2011 szabványsorozatban (4 db), az 54/2011. (XII. 5.) BM rendeletben, az MSZ 274 szabványban és a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendeletben.


| 2015. máj. 12.

Szép hosszú lista. Hol található meg az anyag amiből egyértelműen fel lehet készülni ?www.arepwatches.com

Facebook-hozzászólásmodul