e-villamos online szaklap

Az energiafelhasználás akár 24 százalékkal növekedhet Magyarországon

| | |  0 | |

A Nemzeti Energiastratégia 2020-ra és 2030-ra vonatkozó energiafelhasználási előrejelzéseiről szóló kormányhatározat melléklete szerint az energiafelhasználás 2,3-24 százalékkal növekedhet 2030-ra 2012-höz képest attól függően, hogy a „Közös erőfeszítés” vagy az „Ölbe tett kéz” forgatókönyve valósul meg.

A Magyar Közlönyben március 20-án megjelent, a kormány által elfogadott melléklet szerint az "Ölbe tett kéz" elnevezésû forgatókönyv szerint a végsõ energiafogyasztás 2020-ban 766, 2030-ban 840 petajoule lesz. A "Közös erõfeszítés" forgatókönyv szerint ugyanebben a két idõpontban 693, illetve 692 petajoule-ra várható a végsõ energiafogyasztás.

A "Közös erõfeszítés" forgatókönyv az Európai Uniós kötelezettségekbõl fakadó és az azon felül reálisnak tekinthetõ energiahatékonysági intézkedések végrehajtásával, illetve energia megtakarítással kalkulál, míg az "Ölbe tett kéz" forgatókönyv azzal számol, hogy elmaradnak az energiahatékonysági intézkedések. Az elõrejelzést a 2012. évi értékekbõl kiindulva készítették, a jelenlegi trendek, GDP-elõrejelzések, illetve valószínûsíthetõen megvalósuló energiahatékonysági beruházások és az ezekhez rendelt pénzügyi keretek számbavételével.

Az Országgyûlés március 17-én módosította a nemzeti energiastratégiáról szóló, 2011-ben elfogadott határozatot, ebben kötelezték a kormányt, hogy kétévente vizsgálja felül és véleményezze a stratégia teljesülését, továbbá szükség esetén frissítse az energiafelhasználásra vonatkozó elõrejelzéseket és gondoskodjon azok közzétételérõl. A kormányhatározat szerint a jelenlegi mellékletben szereplõnél jelentõsebb energia-megtakarítást elõrejelzõ forgatókönyv, a Zöld Forgatókönyv szerepeltetése nem indokolt, mivel az nem mutatna be reálisan megvalósítható energiafelhasználási pályát. A Nemzeti Energiastratégiában eddig megadott elõrejelzésekhez képest mind a primerenergia-felhasználás - a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át semmilyen átalakításon vagy feldolgozási eljáráson - mind a végsõ energiafogyasztás mérsékeltebb növekedésével lehet számolni.
A kormányhatározatban kiemelik, hogy mindkét forgatókönyv a villamosenergia-import csökkenésével és a hazai villamosenergia-termelés növekedésével számol, amelynek következtében a hazai átalakítási veszteség és annak velejárójaként a hazai primerenergia fogyasztás rövidtávon növekszik.

Az "Ölbe tett kéz" forgatókönyv szerint a fûtési és hûtési igény 1,2 százalékkal nõ, miközben a villamosenergia-fogyasztás évi 1,5 százalékos ütemben bõvül. A forgatókönyv szerint a GDP és a lakossági energiafogyasztás is nõ, az ipari, közlekedési, kereskedelmi és szolgáltatási szektor energiafogyasztása a GDP-vel arányosan bõvül. A "Közös erõfeszítés" elnevezésû forgatókönyv mindenekelõtt az energiahatékonysági intézkedések sikerességével - egyebek mellett a fûtés és hûtési energiaigény csökkenésével - és a kitûzött energia-megtakarítási célok elérésével számol, valamint azzal, hogy eredményes lesz a lakossági energiatudatosságot célzó szemléletformálás.

A forgatókönyv szerint a lakossági energiafogyasztás egy rövidtávú növekedés után csökkenni fog, ezen kívül a villamosenergia-fogyasztás évi 1 százalékos ütemben nõ, valamint az ipari szektor, a közlekedés, a kereskedelmi és a szolgáltatási szektor kisebb mértékû - de szintén GDP növekedéssel arányos - növekedésével számol. A forgatókönyv szerint Magyarország végsõ energiafelhasználása rövidtávon növekedni, majd stagnálni fog. A 2012-es tényadatok szerint 992 petajoule volt Magyarország primerenergia felhasználása. Ez az "Ölbe tett kéz" forgatókönyv szerint 2020-ra 1101, 2030-ra 1217 petajoule-ra fog növekedni. A "Közös erõfeszítés" forgatókönyv szerint 2020-ra 1009, 2030-ra pedig 1028 petajoule-ra nõne. 2012-ben a végsõ energiafogyasztás 677 petajoule volt, amibõl az ipari szektor 96, a közlekedés 157, a lakosság 215, a kereskedelem és szolgáltatás 116, a mezõgazdaság 17, a nem energetikai célú felhasználás 77 petajoule-t használt fel. A bruttó - erõmûvi önfogyasztással, hálózati veszteséggel és az energiaszektor saját fogyasztásával együtt számolt - villamosenergia-felhasználás 2012-ben 153 petajoule volt.

Az "Ölbe tett kéz" és a "Közös erõfeszítés" forgatókönyvek között a legnagyobb különbség a lakossági energiafogyasztás elõrejelzésében van. Míg az elõbbi szerint 2020-ra 247, 2030-ra 284 petajoule-ra nõ, a "Közös erõfeszítés" szerint csökkenni fog, 2020-ra 207 petajoule-ra, 2030-ra pedig 187 petajoule-ra.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul