e-villamos online szaklap

Új szelek a szélenergia-piacon?

| | |  0 | |

A szélenergia a világ leggyorsabban fejlődő elektromos energiaforrása, termelése az utóbbi 14 évben legkevesebb megtízszereződött, az 1993-as 31 trillió Btu-ról 2007-ben 319 trillió Btu-ra nőtt a világban. A telepített kapacitás növekedése még ennél is dinamikusabb, 10 év alatt 1993, 2003 között 2,8 GW-ról közel 40 GW-ra nőtt. De mi a helyzet itthon?

Az USA-ban 5 év alatt, 1998 és 2003 között megháromszorozódott, 2 GW-ról 6 GW-ra. A szélenergia árhatékonyságát figyelve 20 év alatt az NREL (National Renewable Energy Laboratory) egysége, a National Wind Technology Center (NWTC) szerint a szélenergia kWh-ája 80 mai US centrõl 4,5 centre esett. A fosszilis energiahordozókhoz képest azonban még mindig drága. 2004 decemberében Kathy O’Dell szerint a versenyképes szélenergia ára 2012-re el kell érje kWh-ánként a 3 centet onshore és 5 centet offshore elõállítás esetén.

Mi derült ki azóta? Az elszámolt árak nem fedeznek sok tényezõt, erõsen függenek a szabályozás, adózás rendszerétõl, mi több, általában nem tartalmazzák a bekapcsolási és tranzitköltségeket, ahogy a CO2-kibocsátáscsökkenés és üzemanyag árrizikót sem.

A telepítési költségek is emelkedtek hosszú évek csökkenõ tendenciája után. 1980-2000 között Kaliforniában 2700 dollár/kW-nyit esett a telepítési költség, míg 2006-ban már 18%-os, 220 dollár/kW-os emelkedéssel 1480 dollár/kW lett a 2005-ös 1260 dollár/kW telepítési ár, ami 2007-re még 200 dollár/kW-tal emelkedett átlagosan 1680 dollár/kW-ra. Az áremelkedésnek sok tényezõje van, az USD/EUR árfolyamtól a beépülõ anyagárakon, energiaárakon, a turbinaméretek növekedésén át a projektszolgáltatás növekvõ komplexitásáig. Az 1. táblázat és az 1. ábra segítenek jobban értelmezni a projektár-problémát más energiaforrásokkal történõ összevetéssel.


1. táblázat: 270 MW-os új energiatermelõ egység 20 éves költségei Coloradóban


1. ábra: Új erõmûvi költségek, Michigan

Ezekben az esetekben nem szerepel több externális elem, mint a légszennyezés, környezetterhelés, munkahelyteremtés és foglalkoztatottság javítása stb., és persze nem hazaiak a példák. De mi a helyzet itthon? A szélenergia itt is dinamikusan fejlõdik. A nemrég született rendeletnek (33/2009. VI. 30. KHEM rendelet a szélerõmû kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeirõl, a pályázat minimális tartalmi követelményeirõl, valamint a pályázati eljárás szabályairól) köszönhetõen új szélenergia-engedélyek kiosztása várható a hazai piacon. A rohamos fejlõdésnek indult szélenergia-iparnak a rendszerirányító MAVIR szakvéleménye alapján szabott korlátot a MEH. A szakvélemény szerint a hazai villamosenergia-rendszer (VER) nem tudta volna befogadni és szabályozni a megállapított 330 MW-nál több szélerõmû ingadozó áramtermelését. Több tényezõ miatt azért megvan a veszélye annak, hogy a jövõbeli kiosztás nem jár a kívánt eredménnyel, amire a korábbi szabályozás a legjobb példa: az engedélyezett 330 MW-ból egyelõre mindössze 177 MW szélerõmû-kapacitás épült meg.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul