e-villamos online szaklap

Üzemlátogatás a MOL Nyrt. Dunai Finomítójában és a Dunamenti Erőmű Zrt-nél

| | |  0 | |

2012. március 5-én rendezte meg az Energetikai Szakkollégium (www.eszk.org) tavaszi - Szilárd Leóról elnevezett - félévének első üzemlátogatását, amelyre a MOL Nyrt. Dunai Finomítójában, valamint a Dunamenti Erőmű Zrt-ben került sor.

 

 

Az elsõ állomása az üzemlátogatásnak a MOL Nyrt. Dunai Finomítója volt, ahol a látogatók elõször egy a cég által készített ismertetõ filmet nézhettek végig. A film bemutatta a kõolaj finomító történetét, technológiáját és a jelenét finoman érintve ezzel már a jövõ felé mutató útjukat is.

A Dunai Kõolajipari Vállalat (DKV) megalapításáról 1960-ban hozott döntés az akkori hosszú távú nemzetgazdasági prognózisok és iparpolitikai célkitûzések alapján született. Ezek a hazai olajtermék-fogyasztás folyamatos és dinamikus növekedésével számoltak, amiben jelentõs szerepet tulajdonítottak az erõmûvek fûtõolaj-felhasználásának is. A finomító alig több mint másfél évtizedes mûködése után világossá vált, hogy ezek az elõrejelzések nem valósulnak meg. Az 1970-es években bekövetkezett világpiaci kõolajár-emelkedés egyrészt a fogyasztás növekedésének lassulását váltotta ki, másrészt a felhasználási célok átértékelését eredményezte: „a kõolaj túl értékes anyag ahhoz, hogy elégessük”. A százhalombattai finomító már az 1980-as évek fejlesztéseivel – elsõsorban a katalitikus krakk üzem létrehozásával – alkalmazkodott a megváltozott kõolaj-világpiaci feltételekhez és jelentõsen növelte a termelés gazdaságosságát.

Az 1989-90-ig terjedõ idõszakban, amikor egy-egy beruházási programot kormányszintû döntésekkel fogadtak el, a DKV-beli fejlesztések az adott iparpolitikai és pénzügyi lehetõségeken belül a kor magas mûszaki színvonalán valósultak meg. Az akkori elvárásoknak megfelelõen jó és piacképes termékminõségeknek jelentõs szerepük volt abban, hogy az olajipar a hazai gazdaság egyik legfontosabb devizaszerzõ ágazata volt.
 

1. ábra: A finomító makettjének a bemutatása


Az 1990-es évek elejétõl végrehajtott termékminõség- és környezetvédelmi fejlesztések már a majdani EU-csatlakozás jegyében valósultak meg, melyek közül legjelentõsebb a maradék feldolgozási projekt volt. Az EU 2005 projekt mellett 2005-re befejezõdött a Dunai Finomító szennyvízkezelõ és hulladékégetõ rendszerének modernizálása is. „Tevékenységünk során nagy figyelmet fordítunk a mûködés hatékonyságának javítására, ami a várhatóan tovább szigorodó termékminõségi és környezetvédelmi elõírásoknak való megfelelés követelményei mellett különösen nagy kihívást jelent.”

A következõkben a Finomító energiagazdálkodásért felelõs vezetõje, Tar Balázs tartott egy átfogó elõadást a finomító energiafelhasználásáról, hogy az ilyen jellegû ipari tevékenység milyen mértékben igényli az energiát világszinten is, és konkrét adatokkal alátámasztva mutatta be a 2011-es év földgáz, vízgõz, villamos áram és a helyben termelt és felhasznált gázolaj felhasználást. Itt külön fókuszpontba lett helyezve az elmúlt években történt kondenzvíz edények cseréje és ellenõrzõ rendszerének felülvizsgálata, melyek segítségével csökkentették a vízgõzszökést, emellett a hibákat is hamarabb észlelik, pénzt és energiát takarítva meg. Ezek után pedig Ruff Norbert automatizálási mérnök mutatta be részletesen a videóban elhangzott technológiákat. Sor került a személyes kérdések feltételére is, ami a nagy érdeklõdés miatt, (így a kis film megtekintése, a két elõadás és a végén a kérdések megválaszolása), összesen több mint 3 órát vett igénybe. Ezután bemutatásra került a makett teremben a különbözõ technológiák elhelyezkedése az ipari területen. Mivel nem volt lehetõség a helyszínen fényképeket készíteni biztonsági okokból kifolyólag, így aki meg szerette volna örökíteni az üzemet, csak a makett megörökítésével tehette.
 

2. ábra: A finomító makettje

Az üzem területét a buszon utazva csodálhatták meg a látogatók, miközben Ruff Norbert a látott technológiai berendezéseket ismertette. A késleltetett kokszoló üzem vezénylõtermét belülrõl is megtekintettük, ezután a Dunai Finomítóban töltött idõnk le is járt.


 
3. ábra: Az orosz kevert kõolaj és a belõle készített különbözõ finomított termékek kiállítva megtekinthetõek voltak

Egy gyors ebéd a közeli százhalombattai vendéglõben, majd folytattuk az utunkat a Dunamenti Erõmûbe. Az erõmû vezetõsége már várt minket. Hallhattunk egy összefoglaló elõadást az üzemrõl Mézes Zsigmondtól.

4. ábra: A Dunamenti erõmû

A Dunamenti Erõmû ma Magyarország legnagyobb teljesítményû földgáz tüzelésû erõmûve, mely 1961 és 1967 között épült Százhalombattán.
Üzemeltetõje a GDF Suez Dunamenti Erõmû Zrt., melynek fõ tevékenysége a villamosenergia-termelés. Alapfeladata a villamosenergia-termelésen kívül a MOL Rt. Dunai Finomító villamos árammal és jelentõs mennyiségû ipari gõzzel való ellátása. A társaság tulajdonosa a GDF SUEZ cégcsoport, a világ egyik vezetõ energetikai nagyvállalata.
A blokkokban és a teljesítményben történõ változásokat a jellemzõ idõszakokra nézve az alábbi táblázatban foglaltuk össze az elhangzott elõadás alapján:

További érdekesség, hogy az ún. black start üzem esetén, mikor a villamos hálózat nem áll rendelkezésre, az erõmû 2 db 2,5 MW-os dízelgenerátor segítségével tudja elindítani a gázturbinákat.

5. ábra: A sótalanító anion és kation cserélõ tartályok


2008-ban a cég a villamosenergia-piacra 3.177 GWh energiát szállított, ezzel a magyarországi összfelhasználás 8,4 %-át biztosította. A társaság az elmúlt években számos korszerûsítést hajtott végre, melyek eredményeként az erõmû károsanyag-kibocsátása 2002-tõl folyamatosan az elõírt határértékek alatt maradt. Ezen beruházások elismeréseként Százhalombatta 2004-ben a Dunamenti Erõmûnek ítélte a város Környezetvédelmi Díját. Az erõmû az F-blokkjai közül az egyiket kombinált ciklusú gáztüzelésû egységgé alakította, ezzel a blokk korábbi 215 megawattos teljesítménye közel 400 megawattra növekedett, 36 %-os hatásfoka pedig 57 %-ra javult. A Dunamenti Erõmû fejlesztéseit követõen a tervek szerint 2012-re hasonló hatásfok-növekedés mellett a jelenlegi beépített kapacitás nem változik ugyan, de környezeti hatása jelentõsen csökken.


6. ábra: A G3-as kombi blokk


Az elõadás után a vízkezelést tekinthettük meg az erõmûben a vízkezelés technológia vezetõjével, illetve a G3-as, új kombinált ciklusú blokkot. Tapasztalható volt a kontraszt a régi és az új technológiák között.
 


7. ábra: Az erõmû mögött elhelyezkedõ 220/120 kV-os alállomás

A látogatás végén kisebb frissítõ elfogyasztása után pedig egy csoportkép készítésére került sor az erõmû bejárata elõtt. Ezután mindenki visszaszállt a buszra, majd 18 óra körül visszaérkeztünk Budapestre.

Az Energetikai Szakkollégiumról és a rendezvényeirõl bõvebb információ a www.eszk.org honlapon található.

Géczy Gábor

 Energetikai Szakkollégium tagja 


 
8. ábra: Az üzemlátogatás végén készült csoportkép

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul