e-villamos online szaklap

Magyarországi földgáz és elektromos energia árak

| | |  0 | |

Május végén jelent meg ”Környezet és energia” címmel az EUROSTAT uniós statisztikai hivatal elemzése a 2009-es év energia helyzetéről. A kiadványban két energiahordozó, a földgáz és az elektromos energia árának aktuális állapotát és a változások irányát mutatja be, a háztartási és a termelő szektorban. Talán az itt olvasható adatok is erősítették a Kormányt, hogy ezeknek az energiahordozóknak az árát, legalább is a lakossági szektorban időlegesen, amíg a jelenlegi helyzetet áttekinti, befagyassza.

Az ármoratóriummal kapcsolatban a közgazdászok egy része a piaci folyamatok megakasztása miatt aggódott. Ez ellen lehet vetni, hogy az Unió maga sem zárkózik el mindig az egyes szolgáltatási árakba való központi beavatkozástól. Gondoljunk például a mobilszolgáltatók roamingdíjainak tavalyi korlátozására.

A környezetvédõ szervezeteknek leginkább amiatt fáj a fejük, hogy az alacsony ár pazarló fogyasztásra és a takarékosságot szolgáló beruházások elhalasztására ösztönöz majd.

Milyenek is ezek az árak? Nézzük elõször a gázt.


Mint látszik, ezen a vonalon tényleg körülbelül az uniós átlag közelében vagyunk, együtt a helyzetében hozzánk hasonló ún. Visegrádi országokkal. A kisebb eltérések beleférnek a forint/€ aktuális átváltási arányba, amit a statisztika a vizsgált idõben 271,12 Ft/€ szinten vettek figyelembe. Ahol drágább a gáz, az eltérés leginkább az adott helyen érvényes környezet CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóból ered.

Ha csak a nettó árat vizsgáljuk, sokkal egyenletesebb a kép, a diagrammban szereplõ 24 országból 17 az átlag körüli 20%-os eltérésen belül van. Ekkora eltérést bõven igazolhat a forrástól való távolság, a vezeték egységnyi hosszára esõ fogyasztás, a hálózat állapota, az eltérõ terepviszonyok, összefoglalva a rendszerhasználat költsége.

A takarékosságra való ösztönzést a tényleges, nominális árnál alighanem jobban mutatja a vásárlóerõ-értéken vett ár. Ezen a területen mondhatjuk, az élen járunk, a táblázatokban szereplõ 24 országból mi vagyunk (Bulgáriától alig lemaradva) a negyedikek. Egy magyar lakossági fogyasztó pénztárcájának már ma is nagyobb megterhelés a gázszámla kifizetése, mint egy francia, osztrák vagy német társának, nagyobb a késztetése a spórolásra is.


Izgalmas kérdés még az energia ára a termelõ szektorban. Itt kevésbé jelentkezik a környezetvédelmi szempont, uniós átlagban az ipari termelõk a lakossági ár 56%-án jutnak hozzá a fölgázhoz. Magyarországon ez az arány nem egészen 59%, gyakorlatilag a hibahatáron belül van. A bruttó ár az EU27 átlag 95%-a, gyakorlatilag megegyezik a nálunk gazdaságilag kissé elõbbre tartó finnekével.


A környezetvédelmi szempontok fokozott figyelembevételére nézvést rokonszenves kivétel, ezen a területen is Dánia.

Az elektromos energiáról

Apró érdekesség az uniós statisztikai kiadvány alapján.


Hõegyenértéken számolva a lakosság valamivel több háromszor annyit fizet az áramért, mint a földgázért. Ez közel azonos az uniós átlaggal, és megfelel a hazai erõmûvek hatásfoka alapján számítható értéknek. A termelõi szektorban viszont ez a szám Magyarországon, európai összehasonlításban kiemelkedõen magas.

Az elektromos energia ára


Nagyjából a háztartásokban fogyasztott elektromos energia áráról is hasonlóakat mondhatunk el, mint az elõbbiekben a földgázéról. Az uniós átlag szintjén állunk, meglepõ, de olyan országok is olcsóbbak nálunk, mint az Egyesül Királyság, Franciaország vagy Finnország.

Tanulságos megnézni a fenti táblázatot kicsit részletesebb bontásban.


Áram esetén a rendszerhasználati díj látszik kiegyensúlyozottabbnak. Persze az árképzés még ennél is összetettebb. Nézzünk egy hazai példát.

Az egyetemes szolgáltatásban értékesített villamos energia 2010. I. negyedévi teljes lakossági árának összetétele az ELMÛ területén "A1" árszabás és 2400 kWh/év fogyasztás mellett.


*Szénipari szerkezetátalakítási támogatásra és a villamosenergia-ipari nyugdíjasok áramvásárlási kedvezményére (nem ÁFA-köteles)
**Az egyetemes szolgáltatói árrés ebbõl kb. 1,9 Ft/kWh

Mint látszik, a sokat idézett ”szénfillér” a fogyasztói árakat alig befolyásolja, a súlyosan veszteséges Vértesi Erõmû decemberi bezárásával amúgy is okafogyottá válik ez a kérdés. A KÁT körbe esõ energia támogatása már nagyobb tétel. Ez zömében a távfûtéssel kapcsolt áramtermelés támogatását szolgálja. Azt hiszem, hogy amikor az állam az Energia Hivatalon keresztül ezt a kérdést újra elkezdi felülvizsgálni, helyesen jár el.

Azt hiszem, a következõ diagramm már komoly meglepetést okozhat. Az EUSTAT közlésben szereplõ 27 ország közül vásárlóerõ-paritáson számítva Magyarországon a legdrágább a háztartásoknak szolgáltatott elektromos áram. Ha ez a takarékosságra való ösztönzés legfõbb eszköze, nem panaszkodhatunk, hogy az állam pazarlásra biztatna.


Persze ha a spórolási hajlandóságunk erõsítése az árképzés alapvetõ szempontja, a termelõ szektorban pont az ellenkezõjét kellene tapasztalnunk, de nem ez a helyzet.


Bár az ipar fogyasztóknál az áram ára, fõleg mivel a forgalmi adót visszaigényelhetik, a háztartásinak alig több mint 80%-a (az EU27 átlag 62,4%), és különösebb extra adó nem terheli, de mint a fenti diagramból látszik, Magyarország ezen a területen is a legdrágábbak közé tartozik. Ez alighanem komolyan rontja a versenyképességünket a piacon.

Mi lehet ennek az oka?

Az ország elektromos energia ellátása tavaly így alakult:

- Magyarországi erõmûvekbõl: 34 720 GWh (ebbõl kapcsolt 8 100 GWh*, megújuló 2 270 GWh)
- Importból: 4800 GWh
- Összesen: 39 520 GWh
- Hálózati veszteség: -3920 GWh
- Nettó  fogyasztás: 35 600 GWh

* Az erõmûvek által kiadott hõ kb. 48 0000 TJ volt, ennek körülbelül a fele a lakossági fogyasztás

Az erõmûvek 2009. évi tüzelõanyag-felhasználásának alakulása havi bontásban:


A fentiek erõmûvi szintre lebontva:


Amint látszik, a rendszerirányító a két legolcsóbban termelõ erõmûvet részesíti elõnyben, Paksot (~11 Ft/kWh) és a hazai lignittermelésre épülõ Mátrai Erõmûvet (~14 Ft/kWh). Kihasználásuk a 4200 óra/év országos átlaggal szemben 7500, illetve 6700 óra/év körül van. Õk adják a hazai áramtermelés mintegy 55%-át.  Az elektromosenergia-kereskedõk a hazai erõmûvektõl 14,84 Ft/kWh átlagos áron vásárolták az áramot.
 
Kereskedõk által 2009-ben vásárolt elektromos áram átlagára:


A kereskedõk a 17,18 Ft/kWh áron vásárolt energiát átlagosan 18,67 Ft/kWh-ért adták el, ezzel 2 milliárd forint forgalom mellett mintegy 165 millió forintos profitot értek el.

Az elosztói és a rendszerhasználati díj számításának meglehetõsen bonyolult módszerét jelenleg a 119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet szabályozza. Ezzel együtt alakul ki a meglehetõsen magas, a lakossági és az ipari fogyasztókra közel egyformán érvényes 35-36 Ft/kWh körüli nettó ár.

Nos, ha minden igaz, a fenti árakat vizsgálja felül most a Magyar Energiahivatal.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul