e-villamos online szaklap

Szabványok

| | |  0 | |

Cikkünkben két dokumentumot találhatnak olvasóink: az MMK Szabványügyi Bizottságának 2010-es jelentését, illetve Scharle Péter beszámolóját a Szabványügyi Testület közgyűléséről.

MMK Szabványügyi Bizottság

A kamarai szabványügyi tevékenység átláthatóbbá, egyes területeken rendezettebbé, néhány vonatkozásban eredményesebbé is vált. Jelentõs elõrelépés várható például attól a tagozati szinten kibontakozó munkától, amely a tervezési szabványok és a termékszabványok több szakterületen megállapítható (EU-szinten is fennálló) összehangolatlanságának felszámolását célozza. A tagozatok mindegyikének van szabványügyi referense, aki az elnököt a szakmai érintettség és érdek sajátosságainak megfelelõen támogatja, és folyamatosan együttmûködik a Szabványügyi Bizottsággal.

Szélesedik a tagozatok által az MSZT Mûszaki Bizottságaiba és Csoportjaiba delegált kamarai képviselõk köre. Öt területi kamara tagként csatlakozott a Magyar Szabványügyi Testülethez, közülük három (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) delegáltakat is küldött az MSZT munkabizottságaiba és – csoportjaiba. A delegáltak neve és a Mûszaki Bizottságok listája elérhetõ a központi honlapon is.

Napirenden lévõ feladat a területi és az országos kamarai képviselet összehangolása. A szakmai tagozatok referensei számára a SZB ajánlást készít a delegáltak tevékenységének szervezéséhez, ez kiterjedhet a területi delegáltakkal történõ együttmûködés mikéntjére is. Készülõben van egy kisokos, amely a tagság szabványügyi tájékozottságának javulásához kérdések-válaszok formában járulhat hozzá.

Az MSZT által 2011. március 1-tõl indított on-line hozzáférhetõségi rendszer egyelõre nincs tekintettel a felhasználói kör inhomogenitására, és fontos használati igények kielégítésére nem tud vállalkozni, de megkönnyíti a szabványok létezésére, hozzáférhetõségére és tartalmára vonatkozó tájékozódást, kiterjed
- az érvényben lévõ szabványok jegyzékére,
- a szabványok változásainak naprakész követésére,
- az elektronikus olvashatóságra,
- a szabványügyi (közlöny-jellegû) tájékoztatás könnyû hozzáférhetõségére.

Kifogásolható, de tartalmat tekintve korrekt az olvashatóság technikai megoldása, és ésszerû érvek miatt az ICS (International Classification System) használata sem kárhoztatható. A díjszint magas (a vártnál kevesebben jelentkeztek be a használatra), távol vagyunk még az ideális állapot – saját számítógépen korlátlan hozzáférés szakmai specifikációhoz elfogadható áron – elérésétõl, de létrejöttek olyan lehetõségek, amelyek a szabványhasználat kultúrájának hosszabb távú fejlõdését segítik:
- a területi kamarák elõfizethetik az online hozzáférést, olyan saját számítógépes munkaállásról, amelyet tagjaik számára is elérhetõvé tesznek;
- a rendszer elõfizetõi közé lépett közkönyvtárak, információ-szolgáltatók meghirdetik a kamara tagsága számára is elérhetõ, alkalomszerû használat lehetõségét.

A kamara testületeiben folytatódó munka legfontosabb rövid- és középtávú céljai:
- a szakmai szabvány-alkönyvtárak tartalomjegyzékének kialakítása tagozati szinten,
- a fordítási igényekre vonatkozó prioritási lista összeállítása, frissítése,
- a felismert jogszabályi ellentmondások listázása, kiküszöbölésükre vonatkozó javaslatok összeállítása,
- a szabványhasználat gyakorlatát támogató, szerzõi-jogi szempontból kifogásolhatatlan kamarai kiadványok gyarapítása,
- az on-line rendszerének továbbfejlesztésére vonatkozó kamarai javaslatok megalapozása (az Etikai-fegyelmi Kódex kiegészítése, a fizetõkész használati igény pontosabb felmérése stb.).

A kamara szabványügyi tevékenysége elérte azt az intenzitást, amely már nem tartható fenn a tagozatok tagságának rendszeres közre- és együttmûködése nélkül. Emellett a referensi feladatok ellátása (tagozatuk méretétõl és „szabványhasználati kitettségétõl” függõen) havi 2-12 órás, az MSZT-delegáltaké évente 10-30 órás elfoglaltsággal jár, dologi költségek is felmerülnek. A tennivalók elvégzésének eddigi, szerény és alkalomszerû tiszteletdíjakkal történõ elismeréséhez képest nagyságrendi többletigényt támaszt a rendszeres és szakszerû munka. „Társadalmi” ellátására vonatkozó illúziókat lehet, de nem érdemes táplálni. A Szabványügyi Bizottság becslése szerint évente 12-15 millió Ft elõirányzat hiányában (amely egészen biztosan nem „csoportosítható át” a jelenlegi keretek rovására) nincs esély a tervezett tevékenység tartalmas és színvonalas ellátására. Küldöttgyûlési döntés tárgya lehet az ezzel összefüggõ állásfoglalás.

Az MMK Szabványügyi Bizottság munkájában részt vevõ kollégák:
Az SZB elnöke Dr. Scharle Péter, a tagok Sipos László, Vígh László Gergely, Dr. Dalmy Dénes, Kása László, Dr. Liska András.


Emlékeztetõ a Magyar Szabványügyi Testület 2011. évi közgyûlésérõl

A közgyûlésre az MSZT székházában 2011. május 18-án került sor, 46 tagszervezet képviseleti joggal rendelkezõ delegáltja jelent meg. A napirenden a 2010. évi tevékenységrõl szóló beszámoló, a 2010. évi mérleg és eredménykimutatás, a 2011. évi pénzügyi terv fõbb elõirányzatai és a Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság 2011. évi munkatervének jóváhagyása szerepelt.

Az ülésanyagokat az MMK idõben megkapta, azokra vonatkozó vélemény (1. melléklet) készült, ennek alapján alelnöki értekezlet határozott a képviselendõ álláspontról (2. melléklet). Az MSZT-tag területi mérnöki kamarák (Békés MMK, Hajdú-Bihar MMK, Jász-Nagykun-Szolnok MMK, Szabolcs-Szatmár MMK) közül a jász-nagykun-szolnoki szervezet képviselõjeként Virág Lajos vett részt a közgyûlésen, vele az ülést megelõzõen lehetõség nyílt véleményegyezetésre is.

A megjelentek a beszámolót, valamint a mérleget és eredménykimutatást egyhangúlag jóváhagyták. A jelenlegi helyzettel, gondokkal és lehetõségekkel, valamint a 2011. évi tervekkel foglalkozó hozzászólásokban az alábbi vélemények hangzottak el.
 - Az állami szerepvállalás csökken. A magyar nyelven megjelenõ nemzeti szabványok arányának romlása ezért fájdalmas, de rövid távon nem megfordítható folyamat. Azokon a szakterületeken elfogadhatóbb a helyzet, ahol erõs piaci helyzetû vállalatok, vállalatcsoportok  finanszírozzák a szabványfordítást és fejlesztést.
 - A forráshiányos, esetenként jogalkotói szinten is szakszerûtlen mûködés nem csak a szakmai munkát nehezíti, de a közigazgatási és jogi környezetben is (fogalomértelmezési, szóhasználati, eljárásrendi) zavarokat okoz. Szükség lenne olyan fórum megteremtésére, amelyen a bíróságok és a jogalkotók is megjelennek.
 - A szabványhasználat bírósági megítélésnek gyakorlata tájékozatlanságot is tükröz – kevesen ismerik fel és el a kikényszerítés tévhitével szemben az önkéntes szabványhasználat költségcsökkentõ hatásának jelentõségét.
 - A szabványok széles körében csökkenti a hazai költségvállalási készséget a nemzetközi vállalkozások tartózkodása – ezek a hazai székhelyükön tett hozzájárulásukkal tekintik teljesítettnek méltányos kötelezettségeiket.
 - Egyes akkreditációs eljárások nem átláthatóak és indokolatlan, ismételt követelményeket támasztanak a vállalati körben.

Az MSZT tisztségviselõi által adott válaszokból, magyarázatokból kitûnt, hogy 
 - a testület maga is fontos prioritásnak tekinti a magyar nyelvre fordítást. Évente félszáznál több megkereséssel folyamodik kormányzati forrásokért, sikertelenül. A beadványok többsége válasz nélkül marad, a válaszok pedig elutasítóak. A lemaradás következményeirõl szóló hatástanulmány hatása nem éri el az ingerküszöböt. A Széchenyi Terv sem vesz tudomást a szabványügyrõl.
 - Nincsenek olyan pályázatok, amelyekben az MSZT eséllyel indulhatna – a testület kész arra, hogy más szervezetekkel közösen pályázzon befogadásra nyitottabb alkalmak megjelenése esetén.
 - Az on-line rendszerre eddig mintegy félezer elõfizetõ jelentkezett, vannak fogékony területek, de az érdeklõdés a reméltnél és az igényfelmérés idején valószínûsítettnél alacsonyabb (az éves díjbevétel 20 MFt körüli összeg). A jogalkotók díjtalan hozzáférést kapnak, de még így is elõfordulnak jogalkotói tévedések, szabványügyi fogalomértelmezési hibák és zavarok.
 - Az on-line könyvtár szakmai tagolása érthetõ, de az MSZT által nem vállalható karbantartási és kiválasztási felelõsséget feltételezõ igény. 
 - Az MSZT meghirdette a létezõ nyersfordítások befogadását és alacsony önköltség-szinten történõ szabvánnyá fejlesztését – a közeli hónapokban kiderül, hogy a szabványhasználók élnek-e ezzel a lehetõséggel.

Az MMK képviseletében felszólalva
- javasoltam, hogy az MSZT tájékoztassa tagjait sikertelen forrásszerzési kísérleteirõl, amelyek ismeretében a szakmai szervezetek a kormányzati látogatások alkalmával konkrét elutasításokra hivatkozva vethetik fel a szabványüggyel összefüggõ igényeiket, ezzel szélesebb támogatást adva az MSZT kormányzati forráskeresõ lépéseihez;
- felhívtam a figyelmet arra, hogy fordítási igények differenciáltabb kezelés indokolt, mert a szabványok szerepe más a versenyszférában, mint a közjavak (kitüntetetten a közhasznú infrastruktúra) körében, ez a különbség a vállalati finanszírozás lehetõségére is kiterjed, felismerését és figyelembe vételét kormányzati szinten is szorgalmazni kell;
- jeleztem, hogy az on-line rendszer használatának továbbfejlesztését az MMK napirenden tartandó kérdésnek tekinti;
- bejelentettem, hogy a 2011. évi pénzügyi terv elfogadását az MMK a közvetlen szabványfordítási és fejlesztési kiadások feltüntetésének hiánya miatt nem fogja támogatni;

A hozzászólások összességükben tükrözték azt a belátást, amely szerint az MSZT lehetõségeit (és ezzel a hazai szabványügyekben esedékes, költségigényt támasztó lépéseket) elsõsorban a kormányzati források szûkössége korlátozza, és javulás legfeljebb középtávon várható. Ez a hangulat tükrözõdött abban, hogy a 2011. évi pénzügyi terv fõbb elõirányzatainak tervét a közgyûlés egyetlen ellenszavazattal (MMK) fogadta el (a.PEB 2011. évi munkatervét pedig ismét egyhangúan).

Budapest, 2011. május 23.

Dr.Scharle Péter
elnök, MMK SzB

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul