e-villamos online szaklap

Miként segíthetnénk a hazai tervezőmérnök képzésen? A VITERA

| | |  0 | |

A szakember-utánpótlás állapotán javíthatna, ha egy okosan megfogalmazott tervező-szakmai propagandával fordulnánk a fiatal villamosmérnök jelöltek felé, és azzal szólítanánk meg a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatókat. A legcélravezetőbbnek egy olyan oktatási törzsanyag megírása látszik, amelyben a villamos tervezési tevékenység rendszerezett formában, közérthetően van összefoglalva. A kérdésre jó választ adhat a most születő VITERA.

A Mérnök Újság márciusi számában megjelent cikk alapján.

Napjainkban a felsõfokú végzettséggel rendelkezõ villamos szakemberek tervezõi gyakorlatának megszerzését nehézzé teszi, hogy szinte teljesen megszûntek a nagy létszámmal dolgozó tervezõirodák. Mindegyikükre az volt a jellemzõ, hogy kellõ szakmai tudású és gyakorlatú tervezõi kollektívákkal rendelkeztek, amelyek a pályakezdõ, felsõfokú végzettségû szakemberek számára széles lehetõséget, elegendõ idõt és segítséget adtak a tervezési ismeretek fokozatos elsajátítására. Az ilyen szellemi mûhelyek egyfajta oktatási feladatot is elláttak a munkavégzés mellett, azonban megszûnésükkel elveszett a kezdõ tervezõpalánták legfontosabb betanulási lehetõsége. Ezért aztán sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy általában a tervezõmérnökök, és ezen belül a villamos tervezõmérnökök szervezett formában történõ képzése jelenleg megoldatlan. Azon tervezõmérnökök számára, akik már tagjai a Magyar Mérnöki Kamarának, és rendelkeznek tervezõi jogosultsággal, bizony léteznek különféle továbbképzési formák, de az idáig elvezetõ út nehéz, és nagyon göröngyös. Egyúttal az is igaz, hogy hiányzik a hazai felsõoktatási képzésbõl az a fajta tananyag, melynek segítségével a hallgatók megismerhetnék a villamos tervezéssel kapcsolatos átfogó ismereteket.

A bölcs latin mondás így szól: „Tempora mutantur et nos mutamur in illis” (változnak az idõk, és velük változunk mi is). Az elmúlt huszonöt év radikálisan alakította át a hazai tervezõtársadalom helyzetét. Véleményem szerint a mérnökök számára nincsen más út, mint hogy meg kell érteniük a világ õket érintõ változásait, és szükség esetén meg kell újulniuk. A villamos tervezõmérnökök közössége csak úgy lehet eredményes a kihívások elleni harcban, ha a jelenlegi körülmények kielemzése után átgondolják a tervezõvilágban elfoglalt helyzetüket, a szakember utánpótlásuk kilátásait, a szakmai megbecsültségüket, és ezekre képesek megfogalmazni eredményes válaszokat. Egymáshoz kapcsolódó bonyolult dolgokról van szó, amiken elemenkénti változtatások révén javíthatunk. Közülük most egyet szeretnék kiemelni.

A szakember utánpótlás állapotán javíthatna, és hátrányait orvosolhatná, ha egy okosan megfogalmazott tervezõ-szakmai propagandával fordulnánk a fiatal villamosmérnök jelöltek felé, és azzal szólítanánk meg a felsõoktatási intézményekben tanuló hallgatókat. Amennyiben megismernék, hogy mi fán terem a villamos tervezés, könnyebben kaphatnának kedvet hozzá. A legcélravezetõbbnek egy olyan oktatási törzsanyag megírása látszik, amelyben a villamos tervezési tevékenység rendszerezett formában és közérthetõen van összefoglalva. Ennek összeállítására a gyakorló tervezõmérnökök a legalkalmasabbak, akik pályafutásuk során bõséges tapasztalatokat szereztek.

Az elsõ lépcsõfokok

Az erõsáramú tervezés tanítását segítõ felsõfokú oktatási törzsanyag egyfajta – gyakorlati ismerteket és tervezéselméletet koherens keretben tárgyaló – elméleti munka, amelynek elnevezése Villamos Tervezési Alapismeretek, rövidített formában VITERA. Miután a mûszaki képzést folytató egyetemeken a tananyagok összetétele az ottani képzési irányok alapján állt össze, a VITERA szerkezeti felépítése és tantárgyi tartalma az egyes oktatási helyekre külön-külön kell, hogy harmonizáljon. Alapvetõ szempont még az is, hogy tartalmát, nehézségi fokát és szakmai nívóját tekintve mindkét képzési szinthez (BSC, MSC) illeszkedõ munkák készüljenek el. Természetesen elsõ lépcsõfok a BSC képzésû anyag megírása. Az eredményes bevezetés érdekében szükség volt arra, hogy az ötlet felkeltse valamelyik egyetem érdeklõdését, továbbá a kidolgozáshoz legyenek szerzõtársak is. Elmondhatjuk, hogy mindkét feltétel sikeresen teljesült.

A törzsanyag megírását kezdetektõl segítette Kun Gábor, az MMK Elektrotechnikai Tagozat elnöke. Az õ pártolói támogatása mellett állt össze a tagozati kollégák ötfõs csoportjából egy szerzõi közösség, melynek fejezetíró résztvevõi: Ambró Péter, Darvas István, Kõhegyi László, Rajkai Ferenc, valamint jómagam, Dely Kornél. Ezen kívül a téma összefogásával, valamint szerkesztésével kapcsolatos tennivalókat is rám bízták. Mostanra elkészültünk az összes fejezet írásával, és a szerkesztést követõen lektoráltatjuk a munkát, amely a befogadó intézményre utalva, a VITERA-KEN (Kandó Energiaképzés) elnevezést kapta. Tavasszal átnyújtjuk az anyagot az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának, hogy az oktatási programjába bevezesse. Elõzetes tervek szerint a hallgatók az õszi félévben fognak találkozni a tananyaggal. (A törzsanyag elkészítése során a MAVIR Zrt. támogatta a szerzõk munkáját, amelyet ezúton is szeretnénk megköszönni.)

Fundamentális és karakteres

Az Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergia Szakos képzéséhez kidolgozott, BSC szintû, az utolsó félévben heti két órán tanítható oktatási törzsanyagból már lehet elõadást tartani, illetve további munkával az egyetemi jegyzet is megírható. A törzsanyag-vázlat kidolgozása elõtt alaposan áttanulmányoztuk az oktatási intézmény tantervét, a tantárgyak tartalmát, összetételét és mélységét, majd pedig egy ahhoz illeszkedõ koncepciót fogalmaztunk meg.

Az oktatási törzsanyag részben az általános, vagyis fundamentális tervezõi tevékenységeket és tennivalókat tárgyalja ki, részben pedig a különféle karakteres tartalmú szakmai feladatokkal foglakozik. Az egyes szakterületeken (villamos, építész, épületgépész, stb.) dolgozó tervezõk fundamentális tevékenységei nagyon sok hasonlóságot mutatnak, miközben munkájuk szakmai tartalma más és más. A pályázatírás, ajánlatadás, szerzõdéskötés, titoktartás és a többi ilyen jellegû tervezõi feladat egyformán ismerõs bármely szakági tervezõ számára, mint ahogy a helyes magyarsággal, világosan megfogalmazott mûszaki leírás készítése is. Ezeket a fejezeteket tehát nem csak a villamos tervezõk számára ajánljuk, hanem egyéb szaktervezõknek is. A karakteres, szakmailag részletezõ, és különbözõ tartalmú fejezetekben igyekeztünk összefoglalni a villamos tervezõk speciális tennivalóit. Természetesen ez már teljesen egyedi, és csak az elektromos kollégák területe.

A VITERA-KEN törzsanyag felépítése az írás közben forrta ki magát véglegesen, tizenhat fejezetre oszlik, amely huszonnyolc tanóra terjedelmû: az általános tervezés elmélettel nyolc órában nyolc fejezet foglalkozik, a karakteres részeket is nyolc fejezet tárgyalja, összesen tizenhat órán keresztül, és az utolsó négy órában egy-két érdekesebb nagyberuházás villamos tervét mutatjuk be, a fontosabb szakmai részek kiemelésével. A fejezetek kidolgozásának alapvetõ koncepciója az volt, hogy mi nem ismertetjük, illetve nem magyarázzuk el a szakmai elmélethez tartozó kérdéseket, mert az kizárólag az egyetemi képzés kompetenciájába tartozik. Megtanultnak tekintjük az összes elméleti anyagot, amikbõl a képzés során az egyetemi hallgatók levizsgáztak. A fejezetek kizárólag a tervezéselméleti és gyakorlati alkalmazásokat mutatják be, többféle helyzetben és megközelítésben. A törzsanyag elektromos szakterülete igen nagy, de nem teljes körû, mert csak az épületek és építmények erõsáramú villamos tervezésére terjed ki, beleértve a kis-, és középfeszültségû csatlakozó vezetékek létesítését is. Sem a nagyfeszültségû rendszerek, sem az energiatermelés, illetve az elosztási hálózatok tervezése nem részei az anyagnak.

A fejezetek felépítése, részletezése egy átfogó és koherens szemléletet szeretne kifejezni. A témák kiválasztása, kidolgozása egyrészt visszatükrözi a szerzõk tervezés-szakmai szemléletét, másrészt szem elõtt kellett tartanunk azt is, hogy a villamos tervezés rendkívül szerteágazó területének teljes körû összefoglalása meghaladná lehetõségeinket és a megbízatásunk keretét. A VITERA-KEN fejezeteiben a kézirat lezárásának idõpontjában hatályos jogszabályok, rendeletek, szabványok és szakhatóság elnevezések szerepelnek, melyeket az idõk során történõ változások miatt mindig aktualizálni kell.

A VITERA típusú oktatás elterjedésének lehetõségei

A VITERA-KEN írásának távlati célja az, hogy a hazai felsõfokú villamos szakirányú képzést folytató egyetemek kedvet kapjanak a törzsanyag bevezetésére. Budapesten az Óbudai Egyetem, és a BMGE képez erõsáramú automatizálás végzettségû villamosmérnököket, a vidéki egyetemek közül pedig Debrecenben, Gyõrött, Miskolcon, Pécsett, Veszprémben folyik ilyen tanítás. A Kandóéhoz hasonló villamosenergia szakképzés csak Debrecenben és Pécsett található. Nagy örömünkre szolgál, hogy az elõzetes tájékoztatónk eddig két egyetem érdeklõdését keltette fel, és várják a végleges VITERA-KEN megjelenését. Amennyiben például Debrecenben a villamosenergia tervezés-tanítás bevezetése mellett döntenének, akkor a VITERA-DEN elnevezésû, BSC szintû törzsanyag változatot szívesen elkészítenénk.

Az erõsáramú automatizálási képzéssel foglalkozó szakok villamosmérnök hallgatói számára hasonló fundamentális tartalmú, de másféle karakteres ismereteket bemutató oktatási törzsanyagot lehetne megírni. Ha az automatizálási törzsanyag tanítása igényként lépne fel valamelyik egyetemen, akkor megjelenhetne az oktatásban ez a fajta – VITERA-AUT elnevezésû – villamos tervezõi képzés.

A másféle szakterületû (építész, vegyész, épületgépész, stb.) egyetemeken is alkalmazhatónak gondoljuk a fent vázolt koncepciójú oktatási törzsanyagot, speciálisan felépített tartalommal.

Reményünk szerint, a VITERA-KEN anyagára épülõ képzés bevezetését követõn még többen fognak érdeklõdni az erõsáramú tervezési szakma iránt, mint a korábbi években, továbbá abban is bízunk, hogy a fiatal villamos tervezõk számára is hasznos szakmai anyagot sikerült kidolgoznunk.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul