e-villamos online szaklap

A háztartási méretű kiserőműi rendszerek kisfeszültségű közcélú hálózatra történő csatlakozási lehetőségéről

| | |  1 | |

A folyamatosan növekvő energiaárak hatására egyre több ember fejében megfordul a gondolat: hogyan tudna spórolni, hogyan lenne lehetséges – akár nemzetgazdasági, akár egyéni szinten – csökkenteni energiafüggőségét. Az alábbiakban közölt megoldás az egyik módja lehet annak, hogy egy közgazdaságtani értelemben is jó üzletnek minősülő befektetés keretében, akár mint önkormányzat, akár magánszemélyként vagy gazdasági társaságként gátat szabjunk az egyre dráguló energiaáraknak.

Az erõmûvek létesítésének jogszabályi alapjait – egyebek mellett - a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) és annak végrehajtási rendelete, a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) fekteti le. A Vet. egyik legfontosabb fejezete a villamosenergia-termelés szabályozásával foglalkozik, melynek ér-telmében a 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelõ kapacitást a Vet.-ben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

A 0,5 MW-nál kisebb teljesítõképességû kiserõmûvek létesítéséhez, illetve üzemeltetéséhez a törvény szerint nem kell engedélyt kérni a Magyar Energia Hivataltól. Tekintettel ezen nem elhanyagolható mértékû könnyebbségre, az alábbiak során az e kategóriába tartozó, a háztartási méretû kiserõmûi rendszerek – elsõsorban nap- és szélerõmû - kisfeszültségû közcélú hálózatra történõ csatlakozási lehetõségét, a csatlakozás konkrét menetét tekintjük át.

A Vhr. 4. §-a kimondja, hogy a háztartási méretû kiserõmû üzemeltetõje által termelt villamos energiát az üzemeltetõ kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítõ villamosenergia-kereskedõ vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni, ellenben a csatlakozás tényleges intézését, fizikai kivitelezését az adott csatlakozási ponton mûködõ elosztó hálózati engedélyessel kell intézni (a továbbiakban: Elosztó). Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretû kiserõmûvet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerzõdés módosítása nélkül, - vagy a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a Vet 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerzõdés megfelelõ módosítása mellett -, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet. Fontos, hogy háztartási méretû kiserõmû rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erõmûvi teljesítõképességet kell érteni.

A csatlakozási eljárás menete

Az eljárás azzal indul, hogy a felhasználó a háztartási kiserõmû üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretû kiserõmû alapvetõ mûszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló Elosztót. Ezt követõen az Elosztó tájékoztató levelet küld - a megadott adatok alapján. A tájékoztató levélben foglaltak szerint egy egyszerû csatlakozási dokumentációt kell összeállítani, majd azt vissza kell küldeni az Elosztónak jóváhagyásra. A nevezett dokumentáció tartalmazza – a termelõ személyére és a termelés helyszínére vonatkozó adatokon túlmenõen többek között – a helyszínrajzot, egyvonalas villamos sémát, illetõleg a telepítendõ rendszer leírását. A jóváhagyott dokumentáció birtokában köthetõk meg az Elosztóval - amennyiben az adott csatlakozási ponton még nem került sor rá - az alábbi szerzõdések: a) hálózatcsatlakozási szerzõdés, b) hálózathasználati szerzõdés, valamint c) üzemviteli megállapodás; az erõmû fizikai létesítését, illetõleg kivitelezését követõen valamely feljogosított villamos energiakereskedõvel, vagy egyetemes szolgáltatóval villamos energia kereskedelmi szerzõdés megkötése szükséges.

A csatlakozás mûszaki feltételei

Az Elosztó vizsgálja a csatlakozó berendezést a hálózati visszahatások szempontjából, ezért mindenképpen olyan berendezés kivitelezése kívánatos, amelyik rendelkezik magyarországi minõsítéssel. Ilyen minõsítést a gyártó, illetõleg a forgalmazó – külön kérésre mindenképpen - tud adni. Inverteres csatlakozás esetén elég, ha az inverter minõsített. Az elfogadott inverterek márkája Elosztónként eltérõ. Szinte valamennyi Elosztó elfogadja napelemes rendszer esetén az SMA SunnyBoy típusait, míg szélerõmûves kiserõmûvek esetén az SMA WindyBoy készülékeit. Csatlakoztatható még a hálózatra a SIEL-SIAC Soleil napelemes invertercsalád is, amely szintén minõsített Magyarországon.

Mérés

A helyben el nem fogyasztott termelt villamos energia mérés után bekerül a közcélú hálózatba, ahonnan az elszámolási idõszakon belül bármikor visszavehetõ (a hálózatot kvázi tárolókapaci-tásnak lehet használni). Amennyiben a vételezett és betáplált villamosenergia-szaldó alapján betáplálási többlet áll fenn, az elszámolás során betáplált villamosenergia-többletet a háztartási méretû kiserõmû üzemeltetõjével jogviszonyban álló kereskedõ, vagy egyetemes szolgáltató által a részére - mint felhasználó részére - értékesített villamos energia szerzõdés szerinti átlagos termékára, valamint a háztartási kiserõmû üzemeltetõje, mint felhasználó által fizetendõ rendszerhasználati díj összegének 85%-ával kell elszámolni. Az elszámolási idõszak a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint lehet: havi, féléves vagy éves szaldó elszámolás.

A meglévõ mérõberendezés kétirányú mérõre való cseréje 3x16A csatlakozási teljesítményig az Elosztó kötelezettsége, e felett a háztartási méretû kiserõmûvet, vagy esetleges módon az ezt meghaladó teljesítményû erõmûvet felállítani kívánó személy kötelezettsége.

Az elõzõekbõl is látható, hogy ma Magyarországon a törvényi szabályozás nem gátja, hanem kifejezetten motorja az ilyen gondolatok terjedésének. A mûszaki megvalósíthatóság már évek óta adott – gondoljunk a már meglévõ nyugati példákra -, így igazából csakis a gazdasági megfontoláson múlik egy kiserõmû projekt megvalósítása. Aki pedig komolyan gondolkodik egy ilyen beruházáson, annak igenis érdemes egy megvalósíthatósági tanulmány eredményeire támaszkodva belevágni a konkrét erõmû kivitelezésébe.

S végezetül: hogyan értendõ a közgazdaságtani jó üzlet? Az állam a Környezet és Energia Operatív Program „Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hõ és villamos energia, valamint biometán termelés” címû konstrukció (KEOP-2011-4.4.0) keretében a felépítendõ erõmûvünk létesítéséhez – megvalósítási helytõl és a pályázó személyétõl függõen - akár 85 %-os, vissza nem térítendõ támogatást nyújt. A vissza nem térítendõ állami támogatás ilyen volumene pedig óriási vonzerõt jelenthet…

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


| 2011. márc. 17.

A megadott teljesítmény érték nem pontos. A VET szerint "3. § E törvény alkalmazásában: 24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t; és 32. Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb teljesítőképességű erőmű;" A megadott 0,5MW egyikhez sem stimmel, a cikk vélhetően a háztartási méretű kiserőművekről szól. Rajkai Ferenc

Facebook-hozzászólásmodul